.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2010. szeptember 1., szerda

A jelen boldogsága - 34. fejezet

34. A TRÓNTEREMBEN



ŐRJÍTŐ VOLT, HOGY NEM LÁTHATOM a saját szememmel, mi történik az első csapatunkkal. Edward persze, szinte minden percben közvetített, de ez nem volt ugyanaz. Mintha egy filmet néztem volna kép nélkül, csak hanggal. Egy filmet, amelyben a szereplők – a szeretteim – egy másodperc alatt meghalhatnak.

Görcsölő gyomorral próbáltam visszafojtani a nyüszkölést, ami elő akart törni a torkomból.

- Aro most fogadja őket – közölte Edward. – Mindenki ott van. Az egész Volturi, és… Carlisle felismert néhány nem hozzájuk tartozó vámpírt is Egyiptomból és Dél-Amerikából, de vannak ismeretlenek is.

Ismételd. Ismételd, amit mondanak. Kérlek… - könyörögtem izgatottan. Edward a kicsik felé pillantott – mérlegelve, hogy árthat-e nekik, ha túl sokat hallanak -, aztán végül mégis bólintott.

- Üdvözöllek, barátom! – kezdte Edward teljesen más hangon, mint a sajátja – borzongva jöttem rá, hogy valószínűleg Arót utánozza. Alice maga köré fonta a karjait, mintha fázna. – Örülök, hogy elfogadtad a meghívásomat. – A behízelgő modort akár még barátságosnak is lehetett volna nevezni, ha nem lett volna benne az a sejtelmes, fenyegető él.

- Aro! – váltott át Edward hangja Carlisle-éra, és önkéntelenül is aprót hajtott a fején, ahogyan az apjától is láthatta. – Természetesen, én is örülök a viszontlátásnak, de valójában, én kértem penitenciát, nem te hívtál meg – javította ki Carlisle a Volturi vezetőjét.

- Persze, persze, de mit is számít ez. A lényeg, hogy itt vagy. Vagyis… vagytok. Bemutatnád, kérlek, a barátaidat? – Edward hangja visszaváltott a megszokottra.

- Most felállt a trónjáról, és közelebb megy hozzájuk – közvetítette. Visszafojtott lélegzettel vártam, hogy megérinti-e Carlisle-t, mert akkor lebukunk. Mikor Edward elégedett arccal pislantott a lányunk felé, kíváncsian vakkantottam.

- Russel halkan morogni kezdett, ahogy Aro feléjük lépett – közölte Edward, de még mindig nem értettem.

- Megparancsoltam neki, hogy ha Aro meg akarná érinteni őket, vaduljon meg egy kissé – szólalt meg halk hangon Isis.

- Egy újszülöttől ez normális reakció. Nem szeretik, ha a közelükbe mennek, ezért gyilkolják egymást is az újszülött seregekben a tagok – többek között. Okos ötlet volt! – dicsérte meg Edward, és a farkasok is csóválni kezdték a farkukat. Büszkén húztam ki magam. – Aro még nem akar gondot. Ha Russel támadna, elterelődne a figyelem rólunk. Fél, hogy nem lenne újabb esélye a vádaskodásra. Nem megy a közelükbe – rázott aprót a fején Edward.

- Helyes – mosolyodott el Alice. – Folytasd – kérte helyettem is, mire Edward ismét Carlisle hangján kezdett beszélni.

- Nem a barátaim. A családom – jött az újabb korrigálás. – Ő itt Esme, a feleségem. Rosalie, a lányom és Russel, a családunk új tagja – ferdítette el egy kicsit az igazságot. – De gondolom, hallomásból mindannyiukat ismered már – utalt Carlisle a kémkedésekre, de Aro nem vette fel a kesztyűt. – Mint láthatod, Russelt átváltoztattuk, minden rendben van. A családja úgy tudja, megszökött otthonról. Kaptak búcsúlevelet, és Russel elég nehéz természetű tinédzser volt ahhoz, hogy hihető is legyen a történet. Nem szegtünk szabályokat.

- Igen, igen, nagyon elégedett vagyok – hümmögött Aro. – De nem teljesen. Elég aggasztó híreket kaptam felőletek. – Edward halk morgással adta a tudtunkra, hogy egyáltalán nem tetszenek neki a Volturi vezetőjének gondolatai.

- Aggasztó híreket, nocsak? – Egy kívülálló számára Carlisle hanglejtése egész szórakozottnak tűnhetett, de mi pontosan tudtuk, hogy legalább annyira feszült, mint mi.

- Igen, barátom, úgy bizony. Éppen ezekről a hírekről beszélgettünk a többiekkel, de úgy gondoltam, az lenne igazságos, ha titeket is meghallgatnánk…

- Rohadt szemétláda! – sziszegte Edward a fogai között, aztán az ikrek felé kapta a fejét. – Ezt nem hallottátok… - figyelmeztette őket.

- Igen, papi – mosolyodott el halványan Edan. Isis is bólintott, de ennél többre most nem volt képes. Az arcocskája még mindig feszült volt, és a tekintete alapján nem két-három, hanem legalább negyven-ötven évesnek saccoltam volna. A lelkiismeret-furdalás ostorként csapott végig rajtam, amiért nem voltam képes megvédeni a gyermekeimet. Nekik most egy meleg szobában kéne lenniük, biztonságban, nem pedig egy erdő közepén az életükért aggódva.

- Hallhatnám, hogy milyen hírekről van szó? – érdeklődött Carlisle.

- Természetesen. Először is, hogy farkasokkal barátkoztok… - kezdte Aro a felsorolást. – Mi okotok lehet egy másik, természetfeletti, erős fajjal összefogni? – utalt az árulás gondolatára, de nem merte még kimondani. Valószínűleg, hatásosabbnak gondolta a kis színjátékát, ha szép apránként csepegteti a többieknek a hazugságait, mintha egyszerre zúdítja a nyakukba bizonyíték nélkül.

-Vádolsz minket valamivel, Aro? – érdeklődött Carlisle.

- Egyelőre nem, barátom. Csak szeretnénk mind tisztán látni. Válaszolnál a kérdésemre? – Hirtelen egy régi horrorfilm jutott eszembe. Egy teljesen átlagos, kedves arcú férfi megállított az utcán egy középkorú nőt, hogy megkérdezze tőle, mennyi az idő. Kedves volt, udvarias, a nő pedig teljesen nyugodt maradt. Mi történhetne vele egy verőfényes délutánon az utca közepén? Egy idő után még az én szívverésem is lenyugodott a kanapén ülve, és szórakozottan vettem a számba egy újabb szem pattogatott kukoricát. Aztán csak a kés villanását lehetett látni. A kígyó alattomosan lecsapott…

Tényleg ilyen lehet… - szólalt meg Joshua végigkövetve az emlékeimet gondolatban. – Egy kígyó, aki a lábad körül tekereg kedvesen, elhitetve veled, hogy csak egy ártalmatlan sikló. Aztán mikor lehajolsz megsimogatni, belemélyeszti a méregfogait a kezedbe, és a görcsben rángó tested körül siklik élvezkedve, míg el nem hagyja az utolsó lélegzet is a tüdődet – öntötte szavakba a megérzéseimet.

- Egyszerűen csak békét kötöttünk velük. Hagyják, hogy a területükön éljünk, amíg nem bántunk senkit. Ennyi – zökkentett ki Carlisle hangja a közös elmélkedésből. Ismét megpróbáltam a figyelmem nagy részét Edward közvetítésére fordítani.

- Ennyi lenne? – A vámpír hangja jókedvűnek hangzott, és egyáltalán nem illett Edward komor arckifejezéséhez. – Akkor lenne pár kérdésem… Miért pont ott telepedtetek le, mikor olyan helyen is megtehettétek volna, ahol nincsenek farkasok? – Pár pillanatig csend volt, Edward csak azután folytatta – Carlisle jól megfontolhatta a szavait.

- Mikor először Forks mellé költöztünk, fogalmunk sem volt róla, hogy farkasok élnek ott. És mire rádöbbentünk, már megszerettük a helyet.

- És másodszorra meg harmadszorra? Miért mentetek vissza oda újra és újra?
– követelte a választ egy új hang.

- Caius – tátogta oda nekem Alice.

- Jogos a kérdés. Ha tudtátok, ellenség él azon a területen, miért nem választottatok más várost? – ismét Aro vette át a szót.

- Mit éreznél, ha el kéne hagynod Volterrát? Nem akarnál visszatérni az otthonodba, amikor csak lehetőséged van rá? Persze, lehet, hogy te nem is érted, mit jelent az otthon szó. – Carlisle hangja egyáltalán nem tűnt lenézőnek, inkább tényként könyvelte el, hogy Arónak nincsenek erről tapasztalatai. - Inkább valahogy másképp kéne elmagyaráznom... Hol találnál még egy ilyen jó rejtekhelyet az emberek elől? Vagy ilyen hatalmas, díszes tróntermet? A praktikus és szép része biztosan hiányozna, nem igaz? – fogta meg egy másik oldalát a dolognak.

- Szóval, kötődtök a helyhez, ezért szövetséget kötöttetek a farkasokkal, hogy időnként eltölthessetek ott némi időt – foglalta össze a lényeget Aro. – Akkor már csak azt nem értem, hogy puszta szövetségből miért vett feleségül a fiad egy farkast? Csak nem volt benne az egyezségben az is, hogy el is kell hálnia valakinek? – vált kissé gúnyossá a hangja.

- Szerelem. Ez volt az ok, amiért Edward, a fiam nőül vette Isabellát, az egyik farkast. Egyszerű és prózai, mégis csodálatos ok, nem gondolod? – érdeklődött Carlisle. Ha nem tudtam volna, hogy életek múlnak ezen a beszélgetésen, egyszerű, teázás melletti, baráti csevelynek hittem volna.

- Szerelem, ez tényleg csodás! – Edward összecsapta a tenyerét, mire összerezzentem.

- Elnézést, ez csak… Önkéntelen – nézett felém bocsánatkérően, hogy megint utánozta a látottakat, majd ismét a feladatára koncentrált.

- És milyen romantikus… Mint egy Rómeó és Júlia történet, ahol a két ellenséges család egy-egy tagja egymásba szeret. Halálosan… - Az utolsó szótól végigfutott a hideg a gerincem mentén. Annyira kétértelműen hangzott, mintha csak fenyegetésnek szánták volna beszélgetés-köpenybe rejtve.

- Van esetleg még valami, amire magyarázatot szeretnél?

- Csak még egy apróság…
- Aro hangja vonatottá vált. – Mi vett rá arra, hogy egy új faj létrehozásával kísérletezz? – Edward arca megrándult, és tudtam, hogy elérkeztünk a legkényesebb ponthoz.

- Az egész terem felhördült. Aro nem beszélt nekik előre Isisről és Edanről. Így nagyobb a sokk, és kevesebb idejük jut átgondolni a dolgokat. Arónak pedig nagyobb esélye van meggyőzni őket az igazáról – magyarázta meg Edward a Volturi vezetőjének tetteit. Azt kívántam, bár én is a fejébe látnék, hogy előre tudjam, mi fog történni, és meg is akadályozhassam.

- Fogalmam sincs, miről beszélsz, Aro! – lett feszültebb Carlisle, mintha a gondolat, hogy az unokáiról ilyen tárgyasított hangon beszélnek, bántotta volna.

- Szerintem, nagyon is tudod! – Caius stílusa teljesen más volt, mint a társáé, a méreggel átitatott szavak a szájából most már igazi vádként hangzottak el. – Új fajt hoztatok létre, te és a családod. Farkas és vámpír keverékeket. Egy fiút és egy lányt, akik ki tudja, milyen erővel rendelkeznek, mennyire tudják szabályozni magukat, mi lesz belőlük az idő múlásával, és mekkora veszélyt és fenyegetést jelentenek mindannyiunkra nézve!

- Az unokáimat, Isist és Edant Isten, a Természet, egy Felsőbb Erő – vagy nevezzük bárhogyan - alkotta. Edward és Isabella szerelmének a gyümölcsei, mesterséges rásegítés nélkül születtek erre a világra. Az egyetlen, amivel vádolhatsz minket, hogy nem öltünk meg két csecsemőt – közölte fojtott hangon Carlisle.

Sejtettem, hogy micsoda vihar tombol benne, mert a hallottak után én is csak épphogy vissza tudtam fogni magam. A torkom mélyéről folyamatos morgás tört fel, miközben az izmaim megfeszültek, a számban pedig összegyűlt a nyál a vágytól, hogy belemarhassak a gyermekeim létezésének jogosságát megkérdőjelező démonba.

- Lehet… De tudja ezt valaki bizonyítani? – vádolta hazugsággal Carlisle-t Aro, miután pár perce még a barátjaként szólította meg. Nem értettem, hogy hihet egyáltalán valaki neki. Hát nem látják, milyen kétszínű? Nem veszik észre, hogy a hatalomért bármire képes lenne?

- Tudják – szólt Edward most hozzám. – Csak félnek tőle és attól, hogy mi történne, ha nem lenne a Volturi. Még Jasper és Carlisle is elismerik, hogy szükség van irányításra. Szerintem is szükség van rá – mondta ki zavartan, mire elképedve kerekedtek el a szemeim, és a farkasok is Edward felé fordították a fejüket. – Nyugalom, nem Aro irányítására vágyom! – tette hozzá gyorsan. – Mi tudjuk, hogy egy uralkodót le lehet váltani, ha nem a népe érdekében kormányoz már, és a helyére lehet ültetni egy jobb vezetőt, de a fajtánk többségének kényelmes a jelenlegi felállás.

- Ha nem vétenek a szabályok ellen, soha nem is kell talán találkozniuk a Volturival – magyarázta meg Alice röviden.

Gyávák – morogtam.

- Csak nem akarnak meghalni más baja miatt – vonta meg a vállát Edward.

És szerinted, ez normális hozzáállás? – bosszankodtam.

- Nem. Emberi. Te sem rohansz egy prágai tűzesethez, hogy kiments egy idegent a lángokból, és az összes véredet sem adod oda a betegeknek. Megtehetnéd, hogy a saját életedről mondasz le, hogy az utolsó cseppel is megments valakit, de az ember mérlegeli, hogy mennyit tenne meg másokért a saját kárára – fejtette ki Edward, és be kellett ismernem, igaza van.

Oké, oké, inkább folytasd… Mi történik? – bökdöstem meg az orrommal az oldalát.

- Carlisle azt mondta, hogy Isisék nem veszélyesek egyáltalán. Uralják a szomjúságukat és eszükben sincs sem embernek, sem más lénynek ártani – foglalta össze azt, ami a beszélgetésünk alatt történt.

Mit válaszolt Aro? – kérdeztem izgatottan.

- Hogy lehetnénk biztosak abban, hogy ez később sem fog változni? Még sosem léteztek ilyen lények ezen a világon, nincs előttünk példa. Vagy talán, ki mered jelenteni teljes bizonyossággal, hogy az idő múlásával nem őrülhetnek bele a vérszomjuk elfojtásába, és nem kezdhetnek el tombolni? Meg mersz esküdni rá, hogy nem lesznek fizikailag sokkal erősebbek, mint mi, és ha az őrület eluralkodna rajtuk, meg tudjuk majd állítani őket? – sorolta a kérdéseket Aro.

- Azt sem tudhatod előre, hogy nem születik-e erre a világra egy egyszerű ember, aki egy szép napon feltalál majd valamit, amivel kiirthat minket. Mégsem gondolod úgy, hogy le kell mészárolni az egész emberiséget, hátha később majd a végünket okozza valamelyikük.

- Valamiért úgy érzem, nagyobb az esély arra, hogy egy új, erős faj kerekedik fölénk, mint hogy egy ember – ejtette ki gúnnyal a szót Caius. – rájön, milyen módon öljön meg minket.

- Alábecsülöd az embereket, Caius, mint mindig.
– Carlisle tisztelete az emberek iránt tagadhatatlan volt. Míg a legtöbb vámpír valamiféle istenségnek tartotta magát – vagy legalább is magasabb szinten álló fajnak, mint az ember -, addig fogadott apám ugyanolyan értékesnek talált mindenkit.

- Lehet, hogy így van – szólalt meg ismét Aro. – De véleményem szerint, mind inkább egy valós, már létező veszélytől tartunk, mint egy lehetséges, de cseppet sem valószínű jövőképtől. Éppen ezért tennünk kell valamit mindenképpen. Ebben azt hiszem, mind egyetértünk.

- Tenni? Mire gondolsz? – Edward kezei ökölbe szorultak.

- Megelőzésképpen végeznünk kell a fenyegetés forrásaival – mondta ki Aro a gyermekeimre a halálos ítéletet. Hallottam, ahogy Isis és Edan mocorogni kezdenek, ezért bátorító pillantást vetettem feléjük.

- Vagyis azt várod tőlem, hogy öljem meg az unokáimat? – Carlisle hangja megremegett a mondat végén. Egy másodpercig csend volt, aztán Edward felém fordult.

- Szólj Jonathanéknak, hogy indulhatnak, Gianna újra emlékszik! – A hirtelen jött utasítástól ugrott egyet a gyomrom.

Hallottad? – kérdeztem Nate-től. Az elmém folyamatosan nyitva volt előtte, hogy tudják, mi történik velünk és Carlisle-ékkal, és én is informálódni tudjak felőlük.

Még szép! Indulunk! Drukkoljatok nekünk! – vakkantott harcias buzgósággal, aztán kiadta a parancsot a többieknek, és jelzett Jaspernek is.

Hajrá, testvér! – lépett közelebb hozzám Joshua.

Drukkolok! – üzentem még utoljára, aztán csendben figyeltem, ahogy elindulnak a félhomályos alagútba. A bejáratát eredetileg egy emberek számára elmozdíthatatlan szikla takarta, míg Jasper arrébb nem görgette egyetlen mozdulattal.

- Edward? – Alice idegesen követelte testvérétől a közvetítés folytatását. Edward mély lélegzetet vett, mintha ki akarná tisztítani a fejét, és csak aztán szólalt meg újra.

- Ez is egy lehetséges megoldás. Vagy át is adhatjátok őket nekünk, hogy mi felügyelhessük a növekedésüket, és ha úgy látjuk, gond van, magunk végezhessünk velük – felelte könnyedén Aro. Az ínyem visszahúzódott a fogaimról, és szinte sajnáltam, hogy nem mehettem be a többiekkel az alagútba. Én akartam végezni Aróval! Annyira vágytam rá, hogy az már ijesztő volt.

- Azt hiszem, egyik sem elfogadható lehetőség számunkra – felelte Carlisle, aztán sokáig csend volt, amit nem tudtam mire vélni.

Mi az, miért nem mondasz semmit? – kérdeztem idegesen, de végül magam is rájöttem a válaszra.

Jonathan orrát elöntötte a kellemetlenül édeskés szag, a következő pillanatban pedig vicsorogva és morogva vetette magát előre. Ahogy a vámpír torka felé kapott, én is összerezzentem, mintha utánozni akarnám, de bármennyire is vágytam rá, nem segíthettem neki.

Próbáltam rájönni, mi van a többiekkel, de Nate elméjéből csak foszlányokat tudhattam meg. Emmett harcias üvöltését, farkasok vonyítását, fogak csattogását hallottam, láttam néhány felvillanást is, de semmi konkrétat – Jonathan túlságosan el volt foglalva a saját harcával.

- Tudtam, hogy nem bízhatok bennetek! – Aro dühösen felcsattanó hangjára összerezzentem. Edward arca eltorzult a dühtől, én pedig igyekeztem egyszerre két helyre figyelni – rá és az alagútban lévőkre. – Most kaptam a hírt, hogy megtámadtak minket. A családod tagjai és néhány korcs. Látjátok, hogy nem tévedtem? – kérdezte valószínűleg a tömegtől.

- Mi történik? Jasper jól van? Gyerünk már, Edward! – Alice sürgető kérdései arra késztették Edwardot, hogy abbahagyja a szó szerinti ismétlést, és maga mondja el az eseményeket. Még sosem láttam ennyire zaklatottnak. A mondatai rapszodikusan csapongtak, nem volt bennük kivételesen semmi megfontoltság. Csak egymás után sorolta, amit megtudott, miközben az érzésektől hol elcsuklott, hol feldúlttá vált a hangja.

- Az egyik testőr szólt Arónak, hogy betörtek az alagúton át. A tömeg nagy része Aro mellett áll. Azt hiszik, tényleg a hatalom megszerzése miatt lázadunk. Apám… apám próbálja meggyőzni Arót, de ő tombol. Legalább is látszólag… - futott át megvető fintor Edward szép arcán. – Valójában boldog. Azt hiszi, megfogott minket. Hogy mi magunk adtunk lehetőséget a kezébe ahhoz, hogy törvényesen végezhessen velünk. Megjátssza az áldozatot, de meg sem fordul a fejében, hogy győzhetünk. Elbizakodott – még csak le sem fogatta Carlisle-ékat. Már azt várja, mikor jelentik neki az alagútban lévők halálát. Akkor győzedelmesen kivégzi mindenki szeme láttára Carlisle-t és a többieket…

- Jasperék? – kérdezett rá ismét Alice.

- Nagyon ügyesek, jól vannak. Már félúton lehetnek körülbelül, mert egyre több testőrt küldenek eléjük. Aro a legerősebbeket maga mellett tartja, biztos, ami biztos. Helyes – túrt bele a hajába Edward, aztán hirtelen felnevetett. Alice, én és a többi farkas úgy fordultunk felé, mintha attól tartanánk, megőrült a feszültségtől. – Emmett… - rázta meg a fejét elnéző mosollyal az arcán, de nem magyarázta el, mit tett a fivére, mert hirtelen másra terelődött a figyelme. – Jön a negyedik csapat – mondta, mire kiegyenesedtek a füleim, mert azt hittem, rosszul hallok.

Negyedik?

- Tanyáék, és hozzák a titkos fegyvert – csillogott elégedettség Edward sötétarany tekintetében. – Egy másik alagúton mennek, de hamarosan ők is a trónteremnél lesznek. Ha minden ilyen simán megy továbbra is, rendben leszünk – vett mély levegőt.

Kopogd le! – követeltem.

- Tessék? – ráncolta össze a homlokát.

Kopogd le, nehogy elkiabáld! Gyerünk, csináld már! – intettem egy fa felé. Nem mintha babonás lettem volna, de a kellemetlen csomó nem akart elmúlni a gyomromból. Én nem tudtam annyira könnyedén venni a harcot, mint Emmett, és valamiért úgy éreztem, ha Edward nem teszi azt, amit kérek, és történik valami, egész életemben ezen a buta babonán fogok gyötrődni. – Kérlek, Edward! Rossz érzésem van. Tudom, hogy bolondság, csak csináld… - kérleltem, mire felemelte a kezét, és egy faágon alulról felfelé hármat koppantott.

- Mikre nem veszel rá, te jó ég! – sóhajtott fel, aztán hirtelen elhallgatott.

- Mi az? – Alice is észrevette a változást a testvére arcán, mert a kérdése elég kétségbeesettre sikerült. A szívem eddig is veszettül dobogott, de most csodálkoztam azon, hogy még nem ájultam el vagy kaptam infarktust.

- Aro egyre dühösebb. Azon gondolkodik, hogy mégis el kéne küldenie Alec-et Jasperék elé.

- Azt nem teheti! – Alice szemei rémülten kikerekedtek. Az egyik eligazításon megtudtam, hogy Alec az a vámpír, aki képes blokkolni az érzékszerveket, ez pedig végzetes az áldozataira nézve. Vakon, süketen, némán, ízlelés és tapintás nélkül képtelenség védekezni. Úgy téphetik szét és égethetik el azt, akin a képességét használta, hogy az fel sem fogja, mi történik vele.

A rám törő rémület miatt úgy éreztem, nem vér, hanem jeges víz áramlik az ereimben.

37 megjegyzés:

  1. Nagyon vártam! :) Megyek olvasni!!!
    doo-doo

    VálaszTörlés
  2. én is ;) 22:30-tól 2 percenként frisseltem :P
    viszont ck hnap tudok rendesen komizni...már így is hulla vagyok :P:P

    VálaszTörlés
  3. Szupi, olvasás indul!!! :D :D

    VálaszTörlés
  4. én már el is olvastam:) nagyon tetszett, de már nagyon várom a folytatását is!!! :)

    VálaszTörlés
  5. Sajnálom a késést, már kész voltam vele fél 11-re, és formáztam (elég sok formázás van ebben a fejezetben - dőlt és vastag betűk), és voltam olyan béna, hogy a közepén elszúrtam, és kezdhettem előről. :-/ Sajnálom, hogy késtem. :-/ És kíváncsian várom a véleményeteket ma vagy holnap vagy bármikor. :)

    VálaszTörlés
  6. Nagyszerű lett a feji, ennyi történés egyszerre, te jó ég. HOgy tudod ezt mind fejben tartani?!:-)
    Isis milyen kis rafkósan kitalálta magától, hogy hogyan vonja el Aro figyelmét, mikor az megakarta nézni Carlilse emlékeit, ügyi kiscsaj!
    Vajon mit csnálhatott emmett, amin ilyen feszült helyzetben Edward nem bírt ki nevetés nélkül, remélem ez is kiderül:-)
    Huhh nagyon kiváncsi vok a harc végkimenetelére.

    VálaszTörlés
  7. Jaj, nagyon izgalmas!!! Idegőrlő, de mégis nagyon jó így megismerni a történetet, hogy nem vagyunk jelen mi sem (ahogy Isáék sem), így szerintem tökéletesen át tudjuk érezni mindazt az aggódást és félelmet, amit ők!
    Lehet, hogy Arónak már nem lesz ideje Alec-et Jasperék csoportjára küldeni, mert közben odaérnek Tanyáék...? Esetleg Carlisle közbeavatkozik...? Esetleg valaki más a jelenlévők közül...?
    Hú, ha ezt a fejezetet nagyon vártam, nem is tudom, mit mondjak a 35-re! :)
    Puszi!
    doo-doo

    VálaszTörlés
  8. Ez nagyon jó volt.
    ÁÁÁ, nem tudok mit írni.
    Várom a kövit.

    VálaszTörlés
  9. Áh, éppen feküdni készültem. Kifolyt a szemem, de nem számít. Jaj, nem hagyhatod csak így abba. Most mi lesz? Annyira szeretném, hogy ne legyen baja senkinek sem. Hiszen Edward lekopogta, nem igaz?
    Arot mindig is bírtam, de most... gonosz volt, nagyon.
    Puß

    VálaszTörlés
  10. Nagyon jó lett :) Már alig várom a folytatást!!!Kíváncsi vagyok Edwardék is belekerülnek e valahogy a harcba.Fura lenne ha neki csak a közvetítés maradna.

    VálaszTörlés
  11. Nem érvényes csak így a csata közepén lezárni a fejezetet!!! :(( Egyébként van egy olyan érzésem, hogy ha esetleg Aronak vége lenne a Cullen "klán" vezetője igencsak alkalmas lenne a Volturi első "emberének", és még több írni való téma akadna a folytatáshoz.Leragad a szemem, úgyhogy megyek aludni. Szóval szuper jó, izgi rész volt. Jó éjt!

    VálaszTörlés
  12. Fú, nagyon izgalmas! Nagyon jó ez a "tudósítás", hogy így értesülünk a dolgok állásáról.
    Isis tényleg nagyon ügyes volt. :)
    De a vége... Nagyon remélem, hogy Jasperéknek nem lesz semmi baja!

    VálaszTörlés
  13. Szia,nagyon jó lett.Végig izgultam,de ilyenkor abbahagyni...Isis nagyon ügyes.Arra én is kiváncsi lennék mit csinált már megint Emmett:)Alig várom a folytatást.

    VálaszTörlés
  14. ÁÁÁÁÁ. Ne itt. Ne most. Ezt úgy nem szeretem.

    De legalább volt időm elolvasni míg a kurzusfelvételre vártam. Jó volt a közvetítés:-)
    Kíváncsi lennék, Emmett mit csinált.És a titkos fegyverre. De ugye még időben blokkolják Alec-et. .....ÁÁÁ, eddig sem tudtam aludni, most meg már nem fogok tudni. És Isis ügyes kislány volt. A csodafegyver Tanyaéknél gondolom egy tehetséges vámpír, de már nem emlékszem, kinek milyen képessége van. Vagy... esetleg egy új, eddig ismeretlen valaki, aki le tudja győzni Alecet- és Jane-t.
    És ha már az uralkodásról van szó, én el tudnám képzelni, hogy Jasper és Alice legyenek rendfenntartók, Russel és Gianna segítségével.
    Nem tudom, ez csak így eszembe jutott.

    Jajjj, te lány, ne várass minket sokáig!

    Puszi

    Aranymag

    VálaszTörlés
  15. SZIA!
    Hát én ott voltam a trónterembe.
    Teljesen áttudtam élni az égész feszültséget.Láttam Aro képén a titokzatos mégis gyilkos vigyort.Carlislet, aki megfontoltan észérvekkel küzd az igazáé és védi a családját.
    Tanyáék és a titkos fegyver?-mit rejtegetsz előlünk,Te kis hamis!
    Én is lekopogtam háromszor! hátha segít, sosem lehet tudni.
    ISIS, nemhiába vámpír-eszes, megfontolt,előrelátó- imádom. Persze a testvérét is de őt másért.
    Számomra nagyon izgalmas,szerteágazó, mégis összefogott fejezett lett.
    KÖSZI:zsuzsa

    VálaszTörlés
  16. Kedves Spirit!

    Figyelmedbe ajánlanám az alábbi oldalt: http://ekonyvek.joinfok.hu
    Melinda a szerkesztője, és ficeket is feltesz az oldalra, reklámoz.
    Keresd fel bátran!

    VálaszTörlés
  17. Szia!
    Merem állítani, hogy ez volt a legizgalmasabb rész amit eddig olvastam. Belevéve minden elismert író könyvét is. Grat. :)
    Várom mi sül ki majd ebből.
    üdv

    VálaszTörlés
  18. Szia(sztok)!

    Én még sosem írtam, csak olvaslak de azt folyamatosan.
    Tudom hogy többen írták már előttem is de: HOGY TEHETED, HOGY ÍGY HAGYOD FÉLBE A SZTORIT?????:):)
    Hát meg fogok hülyülni mire jön a folytatás:).
    Egyébként tényleg tetszik mindegyik történeted,munka mellett isteni kikapcsolódás:).
    Csak így tovább!

    Üdv
    Zita

    VálaszTörlés
  19. ééééss... megérte várni :):)
    igazán izgalmas részt rittyentettél itt össze nekünk :P
    nemtudom már megint mit csinálhatott Emmett... de valahogy már megsem lepődöm XD
    meg amikor Ed mondta, h "ezt nem hallottátok" azon is nevetnem kellett.
    ja, és a lekopogásos dolog... :D
    és Isis...szupi kiscsaj...mindenre gondolt...nemhiába, tiszta apja.azért Edan is képbe fog kerülni hammarosan,ugye???
    remélem nem esik baja senkinek a "mieink" közül.
    hmmm.. titkos fegyver???! sztem vagy egy nagyon erős képességű vápír, vagy vmi hibridfélvért hoztak Tanyáék.
    én őszintén, ne mnagyon tudnám elképzelni a Culleneket, mint a vámpírok vezetőjét.persze... érdekes lenne, de sztem vagy egy olyan aki már ott volt a volturinál, de nem (annyira) gonosz (és maegadta magát), vagy vmelyik Cullen barát, vagy a "Titkos fegyver".
    nagyon jóó volt.grat :D
    máár tűkön ülve várom a folytatást :)
    köszi.puszi
    Macy*-*

    VálaszTörlés
  20. Szia!
    Elore bocsi a furcsa irasert, de Ausztriaba vagyok es nemet gepen irok es nincsenek ekezetek.

    A fejezet alatt vegig görcsben volt a gyomrom, annyira izgultam. Aro annyira alszent a többiekkel együtt, hogy komolyan rosszul lettem töluk. :S

    Nagyon izgulok, hogy mi lesz, mert Alec nagyon veszelyes, es akkor tenyleg bajban lehetnek :(

    Azonban nagyon kivancsi vagyok, hogy ki lehet a titkos fegyver? :O

    Izgatottan varom a következöt.
    Sok puszi

    VálaszTörlés
  21. Szia Spirit!

    Na, most alig tudok szóhoz jutni!!!
    ÉN akarom Arot kinyírni!!! Micsoda álnok, képmutató szemétláda! Persze, ezt eddig is tudtuk, de most egyértelműen világossá vált, hogy nem érdemli meg a trónt! VESSZEN!!! Caius is!
    Markus nem nyilatkozott, ez jó. Úgy tűnik, ő megfontoltabb és ez reményt ad arra, hogy szembeszálljon a testvéreivel, márpedig ez komoly adu lenne Cullenék kezében!
    A titkos fegyver szerintem egy félvér, aki révén bebizonyíthatják, hogy a gyerekek veszélytelenek. Csak időben érkezzenek!
    Örülök, hogy Tanjaék is jönnek, komoly segítség lehetnek!
    Jane és Alec kiiktatása a legfontosabb, mivel ők a testőrség ászai, a többi gyerekjáték!

    KÉRLEK SZÉPEN, hamar hozd a következőt, mert megöl a kíváncsiság! :)))

    Puszi: Gabriella

    VálaszTörlés
  22. Szia Spirit!

    Augusztus 31.-e óta kb 2 óránként(kivéve suli és alvás) jöttem fel az oldalra, hogy mikor lesz friss. És vééégre van! Úristen, itt félbehagyni az egészet.... Emmett megint hozta a formáját, Isis-től is jó ötlet volt ez az egész, de remélem, hogy a testvére is egy kicsit több szerephez fog jutni. Remélem nem akarsz egy félvér hibrid gyereket "titkos fegyverként"(az elég volt a BD-ben, tőled cselesebbet várok) Az a lekopogós dolog nagyon tetszett. Személy szerint én nem tudnám elképzelni Carlislet, mint "fővezér volturi" -bár ha Aro és Caius kinyiffan(ami szuper lenne, szerintem Marcus is jó lenne volturinak. Úgy is keveset beszél, és sokkal megfontoltabb, mint Ato és Caius.

    Izgatottan várom a következő fejezet. Jöjjön minél hamarabb(hadd legyen jobb a sulikezdés)

    Puszi, CandUs

    VálaszTörlés
  23. Végre új feji!!! *.*
    Nagyon szupi lett!!!
    Nem hiszem el hogy ilyenkor hagytad abba...:"(
    NAGYON-NAGYON siess a következővel légyszi!!!
    Mya

    VálaszTörlés
  24. Hali!

    Persze, hogy is remélhettem, h megy fejezetben letudod az egész harcot?! Naná, h addig nyúzol minket, amíg meg nem lincselünk!!! XD
    Egyszerűen fantasztikus, ahogy Edward utánozza a bent levőket. Aro tapsolása, meg Carlisle félrebiccentett feje... :) vmi hihetetlen!

    Naná, h van még vmi titkos cucc, meg egy előre nem látott fordulat, h Alecet Jasperék elé küldik - ebből még gáz lehet.
    NEM AKAROM, H JASPERT KINYÍRD!!! ALICE-NEK NAGY KICSESZÉS LENNE!!!

    Ok, abbahagyom a "kiabálást", és tartom magam ahhoz, amit fészbukon is írtam: csak párokat nyírj ki, ha már muszáj, nem tudnám elképzelni, amint az életben maradt fél túltegye magát rajta. Tudom, h nálad Edward is továbblépett Bella után, amikor Isába beleszeretett, de neked nemhiszem, h lenne annyi időd, h újra "szerelembe estess" (túúúdom, túúúdom, nincs is ilyen szó) vkit a sztorid végéig, meg sztem Cullenék is jobban viselnék, ha párok halnának meg. Szal, remélem érted...

    Egy kérdés: föladtad a könyvet?
    Pusz

    VálaszTörlés
  25. Szia!

    Tényleg gonosz dolog a csata közepén abbahagyni az írást..:( Most egy hétig nem tudok majd aludni, hogy mi lesz, hogy lesz..
    Vagy van esetleg olyan alternatíva, hogy most 1-2 napon belül jöjjön a következő fejezet? :)

    Én is egyetértek, hogy ha lehet, inkább párok haljanak meg, mert ezek után, hogy már nem lesz volturi, nem tudnak hova menni a depijükkel..

    Én Russel-Gianna-ra szavazok, őket nem szeressem.. Csak Edwardnak, Isa-nak, a piciknek, meg Alice-Jaspernek ne legyen baja.. Azt megkönnyezném:(

    Én inkább a farkasokat áldoznám be, bocsánat:(:(
    Kivéve Nate-et, meg Benjit..

    Nincs olyan alternatíva, hogy senki ne haljon meg? Mondjuk Russel gyorsan feltalál valamit, amivel a goni vámpírokat ki lehet gyilkolni??
    Áhh, úgyse.. :(

    Csak óvatosan, és kérlek, gyóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóórsan:):)

    Mennyi rajongód van:):)

    VálaszTörlés
  26. szia!
    nagyon izgalmas rész volt!:)

    VálaszTörlés
  27. Hali!

    Önmagam javítása: nem félrehajtotta, hanem meghajtotta a fejét, bocs, az előbb rosszat írtam.
    Most még van időm mindent részletesen leírni, h miről mit gondolok, ez már rendesen évközben nem nagyon lesz, úgyh most kihasználom az alkalmat, és lesz benne idézet is, ettől hosszabbnak tűnik, meg egyébként is. :)

    1. Isis tényleg annyira okos, nem is hinné az ember, olyan mint Nessie, már abban az értelemben, h mindig meglepi az embert, pedig számíthatna rá. :)

    2. Hát igen, Aro mindenkit a barátjának nevez, nem fogja föl a "család" szót, ezért is olyan, amilyen. Kár érte, ha kicsit emberibb lenne, még kedvelném is. :(

    3. Ahogy Edward ránéz az ikrekre, hogy "Ezt nem hallottátok", még ilyenkkor is az jár a fejében, h ne halljanak semmilyen csúnyát, pedig aggódhatna afelől is, h egyáltalán életben maradnak-e... Ez olyan jellemző Edward-apa. :)

    4. Isa és Josh hasonlatai Arora nagyon találóak, és Isáé nekem hasonlít az Emlékezz rám-ban történtekre. Mmint arra a bármikor történhet vmi váratlan-fílingre gondolok.

    5. "- Szóval, kötődtök a helyhez, ezért szövetséget kötöttetek a farkasokkal"
    Aro tud a bevésődésről? Csak mert ha tudna, egyetlen bevésődés elpusztításával eltörölhette vna az összes falkát, amikor azok bosszúból támadni akarnának. Ez a mondat pedig pont összefoglalja, h mi történt, és benne van a mélyebb értelme is, h ugye a kötődés = bevésődés, szövetség = házasság és a "béke", még ha Aro nem is tudja ezt így pontosan. Ezt a mondatot órákig bírnám elemezni. :) Imádom ezt a mondatot!

    6. "Emberi. Te sem rohansz egy prágai tűzesethez, hogy kiments egy idegent a lángokból, és az összes véredet sem adod oda a betegeknek. Megtehetnéd, hogy a saját életedről mondasz le, hogy az utolsó cseppel is megments valakit, de az ember mérlegeli, hogy mennyit tenne meg másokért a saját kárára"
    Ez csak azzal fogott meg, h ez az, ami Meyernél kimaradt a harcnál, h mért nem száálltak szembe a Volturi tanúi a Volturival és h Alastair mért menekült el. Legalábbis nincs ilyen részletes példával illusztrálva, vszeg azért, mert ott szinte mindenki vámpír, a farkasokkal meg nem törődtek annyit, h magyarázgassanak. De akkor is, ez naon tetszik. :)

    7. Aro/Caius és Carlisle vitája arról, h az ikrek nem lesznek-e veszélyesek, meg Carlisle megjegyzése arra, h Caius lebecsüli az embereke... Ez kitűnő észérv lenne, ha nem akarnák mindenáron elpusztítani őket, és tényleg csak elméleti síkon maradnának. De sajnos...

    8. Aro őrjöngése. :) Föl sem merül benne, h Edward hallja minden gondolatát? Ennyire nem lehet elbizakodott! Vagy úgy gondolja, h... á, mindegy, h h gondolja, egyszerűen hülyeség. Ami persze nekünk jó! XD

    9. Alig várom már, h ezt Edward-szemszögből olvashassam, amint befejezted a trilógiát, ;( soron kívül meg kell írnod az egész harcot, h mindenről tudhassunk. Most konkrétan épp Emmetten gondolkozom, h micsinálhatott/gondolhatott. :)

    10. A titkos fegyver... Mér érzem azt, h köze lesz Jade-hez? Szinte biztos vok benne, h h nem vmi újat hozol fegyvernek, mmint teljesen újat, hanem vmit, amire mi is gondolhattunk vna, legalábbis részben, úgyh vmiért Jade-érzésem van. Jól gondolom? Legalább ennyit árulj el, légyszi!

    11. Alecet Jasperék ellen küldeni a legegyszerűbb megoldás vna, de mint tudjuk, az ő képessége elég lassan hat, remélhetőleg nem küldenek vele annyi testőrt, h ne ölhessék meg, mielőtt elérné őket a "köd". Viszont, aki közel megy hozzá, azt hamarabb éri el... Tuti lesz, aki emiatt hal meg, márha Aro tényleg elküldi eléjük.

    +1. Merem neked ajánlani, h Benjinek ne essen baja, különben nem olvashatunk több Lupe-Benji novellát/pillanatképet, és már meg is volt az első csókjuk, méghozzá - ha jól gondolom - épp előző nap!

    Na, ha minden fejezetet így kielemeznék, még a végén túlságosan elbíznád magad - bár úgy látom, nálad ez a veszély nem fenyeget :) -, és talán még meg is unnád, mert minden fejezetedben találni ilyen filozofálni való mondatokat. :)
    Pusz

    VálaszTörlés
  28. Valószínűleg meg fogok őrülni, ha nem lesz hamar friss. már ezzel álmodok...:O

    VálaszTörlés
  29. Nagyon ügyesen leírtad ezt a részt is! ;D Jaj, az utolsó mondatoknál kirázott a hideg is! :O Légyszi, siess a következő fejezettel! Meg fogok bolondulni, ha nem kapok gyorsan infót! Puszi: Meli

    VálaszTörlés
  30. szia ez nagyon jó aro egy hernyó remélem mindenki szerencsésen túl éli
    puszi

    VálaszTörlés
  31. Szia!

    Eszméletlenül izgalmas fejezet volt!!! Bár ezzel nem mondtam sok újat! :D(Amikor felraktad rögtön elolvastam, csak a hszt írom most.)
    A titkos fegyver; én a két öreg romániai vámpírra gondoltam, amennyiben ők voltak azok, akikért Romániába utaztak nemrég; más nem jut eszembe...
    Én is kíváncsi vagyok, hogy mit csinált/gondolt! Emmett, amitől Edward felnevetett. :)
    Isis nagyon ügyes volt. :)
    Na és vajon mi lesz Alec-kel... egyébként Isis azt nem tudja megcsinálni, hogy rákoncentrál Alecra, és a Volturi ellen használja fel? Tényleg; vicces lett volna, ha beviszik Isist is a trónterembe, miközben Edan védi mindkettőjüket, így nem eshetne bajuk, és Isis ráuszította volna Alecet Aroékra! :D De az nem lett volna valami izgalmas. :D És lehet hogy nem is működött volna. :D
    Semmi okos nem jut eszembe, úgyhogy még csak annyit, hogy nagyon gratulálok, hogy kirakták a démoni érintést!!! :) Értékeltem 5-re. :)

    Kitti

    VálaszTörlés
  32. Téényleg!! Amit Kitti írt, a romániai vámpírok!! Ők tényleg lehetnek a 'titkos fegyver'. Neked mennyi eszed van Kitti!(:

    VálaszTörlés
  33. Hűűűha. Ez egyszerűen zseniális:) Szabályosan gyomorgörcsöm van, hogy most mi fog történni... Ááá, így nem lehet abbahagyni x)

    Titkos fegyverként nekem is először a romániai vámpírok ugrottak be. Szerintem Aroékat váratlanul érné, hogy még velük is és Tanyáékkal is szövetségban vannak Cullenék. Bár nem tudom, hogy utána mi történne:)

    Új vezetőnek én Marcust gondolnám. Nagyon gyanús, hogy ilyen csendben van... Pedig szoktak lenni különböző gúnyos megjegyzései. Lehet, hogy ő is forgat valamit a fejében, mondjuk átveszi a hatlamat vagy valami ilyesmi. De vezetőnek még Tanyáékat is el tudnám képzelni. Bár akkor egy csomó mindenről le kéne mondaniuk, ugye... :)

    A lényeg annyi, hogy ez nagyon jóóóó lett*-* Várom a folytatást;)

    Puszi:)

    VálaszTörlés
  34. Úristen!*_* Igen, szerintem megint oda a kifejtős hsz.*_* Most erre mit lehet írni?! Áh, én szavakhoz nem jutok.. *_* Fú.. Jaj, de várom a folytatást.*_* Ügyes volt a Russel-es dolog Isistől. :) És nagyon remélem, hogy nem hal meg senki!*_* Jaj, teljesen együtt aggódok a szereplőkkel. A szereplőkért.. Úristen, ez már elmebaj. xD De lényegtelen, szeretek én hülye lenni, csak a többiek megússzák élve. :D Én még a farkasokat sem áldoznám be.*_* Nélkülük nem ugyanaz. :'( Mindenkit megkönnyeznék.. :'( Bár.. Most beugrott, hogy mi van, ha Gianna hal meg. Ő ugye alapból nem áll túl közel Cullenékhez, de mégis egy fontosabb szereplő. És akkor még ugyanúgy meg lesz a boldogság is, de azért gyász is lesz, mert végülis a terv nagy részében segített, meg hát Russel is szomorú lenne.. De Cullenék közül mégsem lenne veszteség. És és Tanyáékért is bőgnék.. :( Szóval legyen Gianna. Mondjuk, ha szépen írod meg - és gondolom szépen fogod, mint mindig, mert a véredben van, hogy nem tudsz rosszat.. :'D -, akkor szerintem még Giannát is simán megkönnyezem, ahogy magamat ismerem. :'D (Ha valaki ezt a Giannásat már írta, akkor bocs, nem olvastam.:$) Na, szóval nekem ez a tippem. :'D Jaj, nagyon várom.*_* Remélem, túlélik.<3
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés
  35. Ez már az 5. nap új fejezet nélkül;)

    Mikor jön, mikor jön?:)

    VálaszTörlés
  36. Szia!
    Megleptél a Kárhozott csókja novelláddal, de igazán érdekes volt olvasni. :) Jó, hogy másba is belefogsz. Gratulálok.
    És a többi írónőnek is, mert nagyon ügyesek vagytok mind!!! Szuper ötlet volt tőletek, a történetek pedig még annál is jobbak!
    Ritu

    VálaszTörlés
  37. Szia csaj!

    Én nem fogom neked úgy kielemezni a történteket, mint Kisildikó, akivel egyébként egyetértek. :)
    Én csak annyit mondok neked, hogy jó lett a fejezet, valamint annyit, hogy abból is láthatod, hogy mennyire "féltem" elolvasni ezeket a részeket, hogy csak most írók.
    Most megyek, és olvasom tovább, a 100 darabos papír zsebkendős zacskó már itt van mellettem, de van még itthon legalább 400, remélem elég lesz. Ha nem, akkor a többit te fizeted. :P

    Pusza, Krisz

    VálaszTörlés