.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2010. szeptember 22., szerda

Varázslatos realitás 12.

„Igen”. Peter ha erre a szóra gondolt, mindig a szülei esküvői képe jutott az eszébe. Az édesanyja szőke hajába tűzött fátyol, a tiszta, fehér ruha, a boldog mosoly. Apja hatalmas, biztonságot nyújtó keze anyja törékeny derekán. A szemüvege kicsit csálén ült az orrán, de ez tette a beállított pózt igazivá.
Peter nem tudta, hogy hova tűnik el a boldogság, de a saját családjáé egy nap lekúszott a képekről, és messzi útra indult. Talán a ház üldözte el, ahol éltek. Az édesanyja családjának hatalmas, patinás, közepes méretű kastélya, amiben a nagyapja, mint valami rossz szellem kísértett és mérgezte a levegőt. Az elvárások. A vacsorák a hosszú asztalnál, a semmiről sem szóló társalgások, az élet, amitől még a porcelánmacska is didergett a kandallópárkányon.
Egy nap az apja összepakolt. Bőröndbe kerültek a ruhái és a festő állványa is. Akkor már évek óta nem látta mosolyogni az anyját. „Nem tudsz már nekem mit adni, és én sem neked…” Nem neki mondta az apja, de úgy érezte, az ő hibája. Minden gyerek a saját kudarcának tudja be azt, ami a szüleié.
„Semmirekellő akarsz lenni mint az apád?” A nagyapa ostorként csattanó vádjai, egy tíz évesen. Az édesanyja, aki sohasem védte meg, csak hallgatott. Azon a napon a férje a bőröndben, a tubusokba rejtett színek között, örökre magával vitte a nő vidámságát is. Egy mosolytalan, rideg élet, ami újabb mosolytalan, rideg életet szül.
Peter úgy érezte, mintha álomból riadna fel. A lányt várta. Azt, aki remegő kislányból egy jó szótól, magabiztos nővé vált.
„Nem tudsz már nekem mit adni, és én sem neked…”
Megrándult az arca. Ellökte magát a faltól és elindult lefelé a lépcsőn.

21 megjegyzés:

  1. Még mindig elbűvöl, hogy néhány mondat mennyi mindent elárulhat egy emberről. És a képi világod még inkább. Gyönyörű, megkapó, hatásos és egyedi.
    "Peter nem tudta, hogy hova tűnik el a boldogság, de a saját családjáé egy nap lekúszott a képekről, és messzi útra indult."
    "A vacsorák a hosszú asztalnál, a semmiről sem szóló társalgások, az élet, amitől még a porcelánmacska is didergett a kandallópárkányon."

    Varázslatos!

    VálaszTörlés
  2. SZIASZTOK!
    Igen,egy nagy családban is lehet magányosnak lenni/egyedül felnőni.
    Nagyon "szép" válasz ez Charlotte magányosságára.
    Mért nem várta meg....?:D
    Az önbizalom és a magabiztosság hiánya?
    Igazam lesz, hogy ezért a boldogságért/szerelemért nagyon meg kell küzdeniük?:D
    Húúúu...azt hiszem ez elég nehéz lesz.:D
    KÖSZI:zsuzsa

    VálaszTörlés
  3. Diara: Vááá nagyon örülök, hogy tetszett. Én így szoktam írni, meg... öhm igazából beszélni is gyakran, és ezek így vagy bejönnek, vagy nagyon mesterkéltnek érzik az az emberek. Örülök, hogy neked bejött :)

    Zsuzsa: Öhm gázos ha én erre válaszolok? :D Szerintem eléggé érezhető hogy egyszerűen parázik attól, hogy ugyan úgy cseszi el az életét, mint a szülei. Azt hiszem ezzel a félelemmel vagyunk páran megátkozva :)

    VálaszTörlés
  4. Igen, a különbség átkozott és átkozott között az, hogy valaki az átok miatt megpróbálja pont az ellenkezőjét tenni, mint amit a szülei elrontottak, valaki pedig parázik és valamiért mégis ugyanúgy cseszi el az életét. Nah, a második típust nem értem...
    Nekem ez olyan, minthogy a tanárok szivattak minket az egyetemen, és a szaktársam közölte, hogy ha tanár lesz, visszaadja majd a diákoknak ugyanazt, amit ő kapott. Ergo, utálta a tanárt, aki szivatta, és mégis ugyanolyanná akart válni. Érthetetlen... *sóhajt*
    És hogy félreértés ne essék, Peter szülei véleményem szerint nem azzal cseszték el az életüket, hogy összejöttek, hanem azzal, hogy nem küzdöttek eléggé egymásért. Mert megtartani nehezebb valakit, mint megszerezni. Csak ezt Peter még nem így látja azt hiszem... :)

    VálaszTörlés
  5. Hűűű, nekem is az a két mondat tetszett, amit Diara kiemelt...Főleg a porcelánmacska remegése. Elképzeltem, és rájöttem, hogy az nem remeg...de pont ez a szép az írásban.. még remeghet is.

    És most a kis buta hazament...? Így, hogy nem várja meg, biztos, hogy nem ad neki semmit, és ő sem kaphat Charlottetól semmit. Talán az ő szerelmükben az lesz a nehéz, hogy Peternek meg kell küzdenie a saját előítéleteivel, emlékeivel, és meg kell tanulnia megint ragaszkodni valakihez. Engednie kell hogy szeressék... és magamon tapasztalom, hogy ez nagyon nehéz.

    Nagyon jó, és érdekes. Kíváncsi vagyok Charlotte reakciójára.

    Köszönöm.-)

    Aranymag

    VálaszTörlés
  6. Szijasztok!

    juuj ez de jó lett..:D nah most megint jönnék a napi bölcseségekkel, de Spirit ellőtte az összeset ami megfogalmazódott bennem:))

    Szóval nagyon nagyon nagyon jó lett:DTényleg tök jól megfoglmaztad :)

    Én azért remélem megvilágosodnak Peter nézetei.:) és majd minden helyre jön:)))

    puszi
    Katarahh

    VálaszTörlés
  7. Hesz:Valamikor lehet,hogy én is így csináltam volna, de az idő bebizonyította,hogy nem érdemes.

    Spirit:Mint mindig.....:D
    A lányomnak folyton azt magyarázom azért mert....én másképp szeretném és épp ezért próbálok vele teljesen másképp bánni/másképpen viselkedni.Mindent teljesen másképp csinálni.IGEN!!:)
    KÖSZI:zsuzsa

    VálaszTörlés
  8. Aranymag: Néha remeg szegényke... :) Örülök hogy tetszett :):):):)

    Katarahh: Örülök, hogy tetszett, és ja Adri már csak ilyen bölcs lelőtt mindent xD

    Zsuzsa: erről nekem mindig drága apai nagypapám jut eszembe. Neki mondta egyszer anyukám azt, hogy "Jenő bácsi... ezt nagyon el tetszett ám szúrni!" (mert no apám olyan volt amilyen maradjunk ennyiben) mire nagyapám bólintott, majd azt mondta: "Igazad van anyácska... bizonyítsd be, hogy lehet jobban!" És ez nagyon igaz. Szegény anyukám is görcsösen igyekezett nem úgy viselkedni velünk, ahogy vele viselkedtek. Eredmény? Semmi. Vannak dolgok, amiken szerintem, nem tudsz változtatni és elköveted ugyan azt a hibát... sajnos.

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok.

    Szerintem egy szó:
    Peter:pasi..

    És rengeteg ilyen srác van.. Akit először magától, majd magunktól kell megmentenünk:)

    Na, így már tetszik..
    Nem megy ez ám olyan egyszerűen:)

    VálaszTörlés
  10. Ne már... Akkor most otthagyja? Bár fura lett vna, ha elsőre megteszi, amit kér...

    VálaszTörlés
  11. Otthagyja??? :(:(:( Szegény Charlotte, biztos megint oda lesz az önbizalma... :(

    VálaszTörlés
  12. Kedves mindenki!

    A történeted nagyon jó, ami én olvastam, és az A múlt árnyai, A jelen boldogsága, és A jövő reménysége...
    Először mindig küldték, mert a blogot nem tudtam megnyitni, utáltam a történetedet, de megszerettem, szépen meg volt minden fogalmazva, minden tök jó volt, még heti egy friss is volt, és tényleg össze volt szedve, és tényleg jó volt... Elkezdtél még egy történetet, még egyet, még egyet, és még egyet... Kiadod a könyvedet, és elkezdesz még egy történetet...
    Az oké, hogy szeretik, amiket írsz, az oké, hogy szereted amit csinálsz, de mégis hogyan? A végére a jövő reménysége összekapott, ritkán jön a friss, akár mondhatnám ezt még a múlt árnyai Edward szemszögből.

    Igen, kimerem mondani, amit sokan csak gondolnak, vagy nem gondolnak, az nekem már mindegy... Mi lenne, ha nem írnál ennyit? Mi lenne, ha egyet megcsinálnál, majd még egyet, és még egyet, de mindegyiknek lenne mindig friss, és nem fordulna elő, hogy az olvasó összezavarodik a történetekben... Mi lenne, ha minden megint a régi lenne? Ha lenne többször friss? Ha nem csak félvállról lenne véve a Twilightos story, ha nem is teljesen az... Mi lenne, ha mondjuk nem zúdítanál a nyakadba minden szart, hanem csak annyit írnál, amennyit tudsz?

    Köcsögség tőlem, elismerem, de már nem bírtam ki, hogy nem mondom el... Egy ideje már frusztrált, és be is vallom őszintén - el akartam -, de nem fogom elkezdni több töridet olvasni, mert nem látom értelmét, hogy elhanyagolod... Oké! aláírom, nem mindegyiket, vagy egyet se? - ezzel ellent mondok magamnak, de igen is látszik, hogy el vagyunk hanyagolva, azok, akik a jövő reménységét olvassák, és igen, ezt így is gondolom, akárki máshogy látja.

    Írtam, nehéz, de mindig betartottam minden időt, és mindig is időben hoztam...

    Most amit látok, az mi? Fél oldal word-ben, vagy még annyi se, és azzal van tele a blog... Nem tudom mi ez, de nem is érdekel... Ilyen még én is fel tudnék tenni miden nap, akár még kettőt is.

    Ennek mi értelme? - Szerintem semmi...

    Most jönnek majd azok, kik rendszeresen kommentelnek. Nekem lehet esni, de nincs értelme, és nem is bántásból mondtam, remélem sikerült elég normális kifejeznem magam... De higgadtan mondtam mindent, és semmi hátsó szándék, vagy ilyesmi, csupán egy kis szösszenet a gondolataimról.

    Üdv.: Petra

    VálaszTörlés
  13. Hihi, bocsi, hogy lelőttem az összes bölcsességet Katarahh. :) És örülök, hogy tetszett nektek. :) Kicsit uncsi lett volna, ha Peter marad, így érdekesebb lesz a folytatás szerintem. :) És én is kíváncsi vagyok, hogy Peter le tudja-e győzni önmagát. :) Hogy Charlotte önbizalma mennyit sérült emiatt, az meg majd kiderül. :)

    Petra: Már egy párszor leírtam ezzel kapcsolatban a gondolataimat. Nem vagyok gépből, és ha csak a főficemet olvasod, akkor még csak elhanyagolva sem érezheted magad, mert heti friss van belőle. :) Klassz, ha nagyon várjátok a frisst mindig mindenből, de aki igazán szereti, az remélhetőleg megértő velem szemben, mert tudja, hogy az írás nem olyan, mint egy gép mellett állva legyártani valamit. Ihlet kell hozzá. Ha ritkábban van friss valamiből, az nem azért van, mert sok mindent írok, hanem azért, mert egy-egy történethez ki kell várnom az ihletet, és mert van magánéletem, amihez kapcsolódnak kötelességek is. :) Nyugodtan leírhatod a véleményedet, nem vagyok sértődős típus és nem is fog neked esni senki, csak te nem látod át, hogy hogyan osztom be az időmet, és mire mennyit fordítok. :)
    Nem érzem úgy, hogy elhanyagolnám bármelyik írásomat. Akkor hanyagolnám el, ha kényszerből megírnám az új fejezetet úgy, hogy az minőségileg nem felel meg. De én gondoskodom az írásaimról és rólatok is azzal, hogy kivárom az ihletet, és megpróbálom mindegyiket úgy megírni, hogy az ihlet miatt a legjobb legyen, amire képes vagyok.
    A szösszenetek nem veszik el a többi írásomtól az időmet, ezt már elmagyaráztam az elején részletesen. Viszont, a rövidségük ellenére igyekszünk, hogy ezeknek is legyen színvonaluk (remélhetőleg, van is), szóval, ha nem érdekel és nem olvastad őket, akkor nem is tudsz reális véleményt mondani róluk. Van értelmük, színvonalas, rövid szösszenetek. Vagy a novellaírásnak már nincs is értelme, mert a novella rövid, és akkor minek megírni egyáltalán? Szegény Örkény... :D Ha beleolvasnál, lehet, hogy megértenéd, miért is írom őket. :) De nem kényszer, egyáltalán nem kell olvasni azokat az írásaimat, amik téged nem érdekelnek. Viszont, ha én elfogadom, hogy ti szabadon dönthettek arról, mit akartok tőlem vagy mástól elolvasni, akkor remélem, én is szabadon dönthetek arról, hogy mit és mikor szeretnék és tudok megírni. Hidd el, mindennel igyekszem, ahogy csak tudok, de az ihletet nem tudom siettetni. Ez van. :)
    Tényleg köszönöm, hogy megírtad a véleményedet őszintén, de én másképp látom a dolgokat, mint te. :)

    VálaszTörlés
  14. Panka: háh reméltem, hogy tetszeni fog ez így. Én nem szeretem a túlidealizált karaktereket, talán azért, mert magam is gyarló volnék...

    Kisildikó: bocsi :S

    Deszy: Tőled is bocsi :S

    Petra: Hát én aztán tényleg nem fogok neked esni, meg meg is értem a problémádat de, tudod azzal, hogy most azt írtad Adri a nyakába zúdít minden szart, éppen félig az én munkámra mondtál valamit, ami nem túl hízelgő, úgy, hogy azt se tudod mi ez. Szerintem, azért ezt nem kéne :S Mert én aztán tényleg nem csináltam semmi rosszat >.<

    VálaszTörlés
  15. Szia Spirit!

    Szomorú vagyok, hogy nem várja meg... Ez elég nagy sebet fog ejteni Charlotte sarjadzó önbizalmában. Persze, így valóban egyszerű és kiszámítható lett volna. Mindegy, ez egy rossz döntés, amit valószínűleg neki kell majd helyrehozni, ha eljön az ideje.
    Várom, mi lesz szegény lány reakciója!

    Puszi. Gabriella

    Ui.: Megfeledkeztél rólam? :(

    VálaszTörlés
  16. Tényleg nem tettél semmi rosszat, sőt! És én úgy érzem, hogy én sem tettem rosszat. Az rosszabb lenne, ha elkapkodnám a fejezeteket mindenből, mert úgy írnék, hogy nincs épp ihletem. Legalább is szerintem... Meg jobb, ha mindenki hozzászokik, hogy:
    1. nem akarok örökre Twilight ficeket írni, ezért másba is bele fogok kezdeni, ha van ihletem és kedvem hozzá.
    2. van magánéletem, amire szintén kell időt fordítanom.
    3. egyszer lediplomázom, elmegyek dolgozni, és akkor visszasírjuk majd mind azt az időt, amikor hetente volt friss a főficemből és két hetente a többiből, ugyanis az írásból nem fogok tudni megélni, és lassan 2 éve dolgozom erőmön felül úgy, hogy iszonyatosan élvezem, de egy fillért sem keresek. Márpedig egyszer, nem is olyan sokára, muszáj lesz valami fizetős munkát is szereznem. :-/
    Egyébként, mindig van olyan, ami nem tetszik valakinek. Nem lehet mindenkinek mindenben megfelelni. Ez van. Volt idő, mikor megpróbáltam mindenkit boldoggá tenni, mindenkinek megfelelni, mindenki kívánságát teljesíteni, de ez hosszú távon lehetetlenség, ha több százan különböző dolgot várnak el az embertől. Szétszakadni én sem tudok. :D
    Szóval, ez a helyzet, amit lehet szeretni, nem szeretni nekem is, nektek is, de változtatni nem tudok rajta. :-/

    VálaszTörlés
  17. Gabriella: Bocsánat, kitettelek. :) Ha ez vígasztal, tegnap még Heszt is elfelejtettem. :D Fiatal korom ellenére memóriazavaros vagyok, úgyhogy nyugodtan írjatok rám többször, lehetőleg olyankor, mikor látjátok, hogy épp hsz-t írtam, mert akkor gép előtt vagyok, és azonnal csinálom, amit elfelejtettem... Bocsi még egyszer...

    VálaszTörlés
  18. Spirit!!
    Én teljesen elégedett vagyok az írásaiddal.Oké az egy dolog hogy nem mindig úgy alakulnak a dolgok ahogy mi szeretnék, (de nem is baj akkor nem lenne benne semmi tetőpont )de ettől függetlenül én nagyon szeretem az írásaidat.
    Ami meg Petrát illeti:

    Kedves Petra!
    Szerintem te is nagyon jól tudod hogy nem kötelező Spirit műveit olvasnod, bár kedves hogy megírtad a véleményed: mert Spiritet úgy ismertem meg mint aki szereti tudni mit gondolnak róla az olvasók. de a munkáját nem érdemes szidni.Úgy értem ha valami nem tetszik meg lehet oldani azzal: 1. Nem olvasod el
    2. Vagy ha olvastad és szeretnéd megírod a véleményed.
    Oké te ezt is tetted ,de nem hiszem, hogy mindent le kellet volna fikáznod.Te lehet hogy másképp cselekednél, de pont ez az hogy az te vagy.Spirit így dolgozik és nagyon jól.Az hogy nincs mindig friss az nem az ő hibája.Attól még,hogy mi ülünk a gép előtt és várunk Spiritnek ugyanúgy van magánélete is.És az ihletnek is kell lennie, ha érdekeset szeretnénk olvasni nem csak valami vontatott unalmas kényszeredett történetet.

    Ami pedig a fél oldaas word-öt illeti:
    Ezek napi szösszenetek amikre mindíg jut idejük Hesszel .Szerintem csak azért elítélni mert rövid kár, mert amilyen rövid kétszer olyan hosszú is lehetne az értelmezése.Mindent leír abban a pár mondatban amit kell, és mégis annyi mindenről szól...Én nagyon szeretem.

    Nem biztos, hogy sikerült érthetően kifejeznem magam.Nézzétek el ennyi angoltól már szinte "mindenhol aposztrófokat meg he she in does will did dolgokat látok " Nah ez is fenomenálisra sikeredett.

    Tudom hogy nem volt sok közöm a témához de azért én is leírtam a véleményemet!Remélem nem haragszotok .

    puszi
    Katarahh

    VálaszTörlés
  19. Katarahh: Nem akarom túlragozni, mert félő, hogy akkor sok minden kijön belőlem, amivel nem akarlak terhelni titeket és ami nehéz mostanság számomra. Szóval, csak annyi, hogy köszönöm szépen. :) <3

    VálaszTörlés
  20. PETRA!
    Nehogy aszt hidd, hogy most mindenki le fog támadni.Nem tesszük, mi rendszeresen kommentelők.
    DE, mi tudjuk miket ír és milyen sorrendben Spirit.
    Bocsi,kifelejtetted a felsorolásból,hogy írt öt írónővel közösen egy novellás történetet IS.
    A kárhozottak csókja a címe.Ha netalán unatkoznál és olvasni szeretnél valami JÓT ajánlom figyelmedbe.
    Ha ráérsz keresd meg.
    KÖSZI:zsuzsa

    VálaszTörlés
  21. Petra: nem szeretnék neked esni, még csak nem is bántásból mondom, csupán egy kis szösszenet a gondolataimból.. Te aztán iszonyat jó lehetsz, ha valamiről, amiről azt sem tudod, hogy micsoda, csak így ránézésre a hasadra csapsz, és megmondod, hogy 'szar'. Nehogy már.. :'D Szerintem előbb olvasd el, és utána fikázd. :'D És nem tudom, hogy te miért érzed elhanyagolva magad, mert szerintem heti egy friss péntekenként (tehát minden héten ugyanazon a napon, nem pedig úgy, hogy hétfőn van valami, aztán utána héten csak vasárnap, meg semmi ilyesmi, hanem mindig pénteken) eléggé rendszeres. Max. akkor van csúszás, ha tényleg nincs ihlet, vagy valami személyes probléma. És szerintem ez egyáltalán nem azért van, mert Spirit mást is ír. Szerintem ez csak jó, hogy több dologban kipróbálja magát. Meg, ha az alap ficből éppen nincs friss, akkor van még mindig egy csomó, amit olvashatsz. Plusz szerintem tök jó, hogy ez a rövid cuccos minden nap van, mert így tényleg MINDIG van mit olvasni. És nem hiszem, hogy annyira hosszú az az egy hét úgy, hogy van még sok más, amit olvashatsz. De oké, oké. Te csak az alap ficet szereted, jó. De én még így sem bírom felfogni, hogy mi a baj a heti egy frissel. :D Hogyha tvben nézel egy sorozatot, amit történetesen nem naponta, hanem hetente adnak, akkor már el vagy hanyagolva?! :'D Lehet, hogy csak én vagyok hülye hozzá, de nem értem, hogy mi a bajod.. xD No, mindegy. Ha bunkónak tűnt, akkor bocs, nem szántam annak. De tudod nekem igazából tök mindegy. xD Jaj, és hát a lényeg. xD Imádtam.*_* ELMENT!*_* MIÉRT MENT EL?! :'D Gyere vissza! X"D *_* Olvasom tovább.^^
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés