Sajnálom! Sajnálom, sajnálom, sajnálom! Szívesen húztam volna még ennek a bejelentését nap végéig, hogy csak később utáljatok meg, de nem akartam, hogy estig várjatok, aztán csalódjatok... :-/
A Kígyók sziszegésének javításával hamarosan végzek, utána megy a szerkesztőmhöz, akivel újra átjavítjuk az egészet. De most nem ez hátráltat, mert ez halasztható lenne egy napocskára.
Viszont kiderült, hogy a szigorlatom utolsó időpontja június 1. Ami vicces, mert a vizsgaidőszak jún. 15-ig tart, de gondolom, a tanárok az utolsó két hetében már programot csináltak maguknak... (Ha tévednék, bocsánat, de sajnos, ez így szokás...) Azt hittem, hogy majd később is lesz egy időpont, és így ki tudok venni legalább egy szabadnapot, hogy Gyógyító pilleszárnyakat írjak, de nem így történt. Tanulnom kell. :-/ Aztán jövő héten 1-én vizsga, 2-4-éig pedig Könyvhét Pesten, amire egyébként szeretettel várok mindenkit, aki el tud jönni. :)
Szóval, nem ígérek... A jövő hét során a tanulás, vizsga és utazás miatt tuti nem tudok írni semmit. Az utáni héten remélhetőleg már igen, de amilyen a szerencsém, tényleg nem ígérek...
Kérlek, ne utáljatok nagyon, mert szörnyű lelkifurdalásom van, amiért ennyire húzom-halasztom a dolgot, de sajnos a vizsgát és a Könyvhetet nem tudom húzni-halasztani, mert nem az én kezemben van a döntés, hogy mikor legyenek. Ha ez valakit vígasztal, el kellett volna már mennem hónapokkal ezelőtt legalább 4 különböző orvoshoz elég sürgősen, és azóta sem volt egy szabad napom rá, mert minden napot végigdolgoztam. Szóval nem csak a blogos írásra nem maradt időm, hanem még az egészségemre sem. Bár gondolom, ez senkit nem vígasztal, de így van.
Még egyszer sajnálom, és csak annyit ígérek, hogy amint lesz egy napnyi szusszanásom, azt nem pihenéssel fogom tölteni, hanem Gyógyító pilleszárnyak írásával. Ennyit tudok tenni sajnos csak...