Karácsonyi zene, mézeskalács, fenyőfa és valaki, akihez bármikor hozzábújhat…
Charlotte úgy érezte, megkapta élete első tökéletes karácsonyát. Mintha egy angyalka végre megszánta volna odafent és a sok-sok évi várakozás után leszórt volna mindent az ölébe, amire csak eddig vágyott.
- Nem akarok még aludni… - motyogta ásítás közben.
- Nem? – érdeklődött Peter somolyogva. Charlotte hevesen megrázta a fejét. Nem akarta, hogy véget érjen a nap. Különben is, be volt csiccsentve. Életében először. Nem túlságosan, de ahhoz épp eléggé, hogy tökéletesen nyugodtnak és boldognak érezze magát. Ki akarta élvezni ezt az állapotot.
Nagyot nyújtózkodott, akár egy kismacska, aztán dúdolni kezdte a Jingle bellst a cd-n lévő gyerekkórussal együtt. Csak a második versszak után jött rá, hogy Peter még mindig bámulja őt.
- Mi az? – pislogott rá nagy szemekkel.
Váó! becsicsentve!biztos nagyon jó lehetett nekik!csak így tovább!!
VálaszTörlésJujj, ez jó volt. Most nagyon várom a kövit! Mire gondolhat Peter?
VálaszTörlésOké, még mindig csak annyit tudok írni, hogy nagyon aranyosak. :D
VálaszTörlésÜdv.: ewoO