.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2011. február 18., péntek

Varázslatos realitás 107.

Gond megoldva! :)

FONTOS!!! GONDOK A BLOGSPOTTAL! Szóval, valami gond van az üzenetküldéssel, mint láthattátok... Anélkül, hogy átállítottam volna bármit, nem jeleníti meg a hsz-eket, csak engedélyeztetés után, fogalmam sincs miért. Megpróbálok rájönni, addig is írhattok, én pedig engedélyezek külön minden hozzászólást, és utána az összes megjelenik. Amint lehet visszaállítom valahogy az egészet, hogy bárki engedély nélkül tudjon hsz-t írni.



- Gyere! – Charlotte bátorítóan szorongatta Peter kezét, és szinte úgy húzta magával a kórház folyosóján. Közben folyton fel-felpillantott a szemébe, hogy még inkább megnyugtassa. Már majdnem eljutottak a megfelelő ajtóig, mikor Peter hirtelen megtorpant, kihúzta magát a lány ujjai közül, és a hátát a fehér csempés falnak vetette.
- Nem, ez nem jó ötlet! – rázta a fejét hevesen. – Ez egyáltalán nem jó ötlet!
Charlotte mély levegőt vett, aztán közelebb lépett hozzá, és a tenyerét a borostás arcra simította. Pár pillanatig csend volt közöttük, aztán összeszedte magát annyira, hogy végül tudja, mit is szeretne elmondani.
- Egyszer láthattam volna, hogy néz ki az édesanyám. – Peter szempillái megrebbentek, végül felpillantott Charlotte-ra. – Egy fényképen. De én nem néztem meg, mert halálra rémültem a gondolattól, hogy mostantól mindig vele fogok álmodni, hogy még jobban hiányzik majd, mit korábban – sóhajtott fel a lány. – De tévedtem. Elszalasztottam az alkalmat, hogy „megismerhessem”, és búcsút mondhassak neki.
- Én… Csak… Nem tudom, mit mondhatnék… Beszéltem hozzá, de az, hogy búcsút… - akadt el Peter hangja. Az ajkai összepréselődtek, ahogy azon erőlködött, hogy elfojtsa a könnyeit.
- Egyelőre csak mutass be neki, jó? – mosolyodott el halványan Charlotte. Peter egy pillanatra lehunyta a szemét, aztán a keze az arcán nyugvó kézre siklott.
- Ez az egy nem fog nehezemre esni – mondta végül a lányra nézve.

9 megjegyzés:

  1. Ez nem jó! Nem jó!:/ Legalább is a történet alakulása. Végtelenül szomorú, amikor úgy mész be egy kórterembe hogy.......:(
    Jó, hogy van folytatás, jó, hogy van friss!:DDD

    VálaszTörlés
  2. Ez most egy próba hsz, hogy működik-e a blogspot...

    VálaszTörlés
  3. Valami jó is történhetne!:D

    VálaszTörlés
  4. "Csütörtökön vagy pénteken este lesz friss a Gyógyító pilleszárnyakból, hétvégén pedig Edward szemszögből. :)"

    VálaszTörlés
  5. Ok, akkor most eltekintek attól, h sajnálom Petert stb., és ujjondok afölött, h bemutatja Charlotte-ot az anyukájának, mert sztem ez így tök jó!
    És Ch. is milyen okos már, h csak így – ha csak egy picit is –, de elterelte P. gondolatait a nagy bajról.
    Szal tök jó! :)
    Pusz

    VálaszTörlés
  6. Hűű. Párbeszéd C. és P. között egy szöszben. :))) Ez hogy' lehet? :))
    És TÉNYLEG mikor lesz Pilleszárny, és Ed szemszög? Mert gondolom ha az egyik csúszik akkor a másik is.
    Maycsi

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Juuuj végre ez tiszta aranyos volt...Peter nekem olyan MINTA PASI hogy nagyon! Énis ilyet akarok és nem tapló mai srácokat...
    Egyébként aranyos volt Ch-tól, hogy így megprobálja rávenni Petert, hogy menjenek be az anyukájához. És..és én annyira szeretném ,hogy végre összejöjjenek:$:$
    Na majd most remélem az anyukájánál lesz valami...mármint csak nem úgy fogja bemutatni, hogy "szia anyu ő itt Charlotte és hát a tömbházamban lakik amiről ő nem tudod ja és ő csak egy barátom..."xDDD

    Várom nagyon az újat.
    puszi
    Katarahh

    VálaszTörlés
  8. Jaj, istenem! Szegény Peter. *~* :| Remélem így, hogy Charlotte is mellette van, azért könnyebb lesz neki gyászolni, ha esetleg arra kerülne a sor. :( Azért jobbulást az anyunak..
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés