.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2009. március 30., hétfő

A múlt árnyai - 15. fejezet

15. CSAPDA



SOKKOS ÁLLAPOTBAN ÁLLTAM Edward ajtaja előtt vagy öt percig – az érzések kavarogtak bennem. Valószínűleg, csak azért ennyi ideig, mert aztán megjelent Alice Jasperrel az oldalán, és felráztak a döbbent mozdulatlanságból. A szívem még mindig úgy vert, mintha kilométereket futottam volna. Edward szeret, de ez mit sem számít… Lehet, hogy jobb lett volna, ha nem szedem ki belőle erőszakkal ezt a vallomást, mert most még rosszabb tudni, hogy úgyis elmegy egyszer, és itt fog hagyni egyedül. Kétségbeesett voltam, dühös és boldog. Úgy éreztem, ennyi különböző érzés túl sok egyszerre egy embernek.

- Mi történt, jól vagy? – Alice rémült arccal érintette meg a karomat. Megrebbent a szempillám, ahogy hozzám ért. Rájöttem, hogy eddig meredten bámultam magam elé. – Jasper…

- Isabella… - hallottam a nevemet Jasper szájából, aztán éreztem az érintését az arcomon, és az érzésszilánkok, amik belül kavarogtak és felsebeztek, lassan összeálltak sima üveggé.

Megmozdultam, és felnéztem rájuk. Megkönnyebbülten fújták ki a levegőt.

- Mi történt? – ismételte meg a kérdését Alice.

- Beszéltem vele… - motyogtam, miközben a szemben lévő ajtóra meredtem. Alice elkerekedett szemekkel követte a pillantásomat, aztán egy pillanatra elhomályosult az írisze.

- Gyere… - ragadta meg a kezem izgatottan, és Jasper szobája felé kezdett vonszolni. Becsukta hármunk mögött az ajtót, leültetett az ágyra, elém térdelt, aztán rám mosolygott. – Annyira büszke vagyok rád! – ölelt át engem. Megzavarodva ültem a karjaiban, mint egy mozdulatlan oszlop. Hamar elengedett, aztán az arcomra nézve azonnal rájött, hogy fogalmam sincs, miért dicsért meg. – Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy eléállj… - magyarázta.

- Teljesen felesleges volt… - ráztam meg a fejem, és erősen kellett koncentrálnom, hogy ne bőgjem el magam.

- Nem látom Edward jövőjét tisztán – mondta Alice, én pedig rémülten néztem rá. Mit jelent ez? Hogy Edward veszélyben van? Hirtelen eszembe jutott a Jasperrel való beszélgetésünk. Lehet, hogy tényleg elmegy a Volturihoz? Képes lenne rá még mindig? Éreztem, ahogy a pánikhullám végigsöpör rajtam.

- Meg fog halni? – kapaszkodtam Alice vállába görcsösen.

- Mi? – Alice összehúzta a szemöldökét. – Nem! Nem, biztos, hogy nem. Egyszerűen csak elbizonytalanodott… Elbizonytalanítottad – nézett határozottan a szemeimbe. – Eddig tisztán láttam, hogy el akar menni, és hogy mi úgyis vele megyünk. Most viszont zavaros a kép…

- Ez még nem jelenti azt, hogy miattam változott meg a jövője. Lehet, hogy egyedül akar elmenni, vagy felkeresi a Volturit és… - kezdtem zaklatottan sorolni, ami hirtelen eszembe jutott.

- Nem – jelentette ki Alice magabiztosan. – Gondolj csak bele… Ha olyan jövőt választott volna, amiben te nem vagy benne, akkor látnám, hogy mit tervez. De most a kép zavaros… Mert talán, a jövője része leszel. Nem látom a veled kapcsolatos dolgokat, így ha Edward veled marad, nem látom az ő jövőjét sem – Alice elfintorodott. – Ez azért egy kicsit ijesztő…

- Szóval, azt mondod, hogy… - kezdtem, de befejezte helyettem a mondatot.

- Hogy nem volt értelmetlen, amit tettél – bólintott mosolyogva. – De honnan jött ez a hirtelen bátorság? Azt mondtad, hogy átgondolod… Olyan bosszantó, hogy nem látom, mikor eldöntesz valamit – szusszantott egyet morcosan. Ha nem lettem volna még mindig teljesen összezavarodva, akkor nevettem volna az arckifejezésén – így csak egy halvány mosolyra futotta.

- Dühös lettem… - vallottam be pirulva.

- Miért?

- Láttam… - vettem egy mély levegőt, hogy lenyugtassam a hirtelen újra feltámadt mérgemet. – Láttam Tanyát kijönni Edward szobájából. Annyira… bosszantó az a nő! – szorultak ökölbe a kezeim, mire Alice elnevette magát.

- Csak nehogy elfelejtsd, hogy kemény is… A kezed bánná… - vigyorgott rám.

- Igyekszem… - húztam el a számat.

- De ha úgy alakul… - csillant cinkos fény Alice szemében. - …szívesen megütöm helyetted.

- Kösz, Alice! Tudtam, hogy rád mindig számíthatok… - dőltem végig az ágyon. Még mindig fáradt voltam a kialvatlanságtól, és a mai reggel is elég energiaigényesen indult.

- Aludj egy kicsit… - simított végig az arcomon Alice – az érintése kellemesen hűvös volt. – Az őrség alatt beszélek majd Edwarddal, hátha még jobban ki tudom zökkenteni az ostoba terveiből – mosolygott rám, aztán felpattant a földről. – Álmodj szépeket! – Megragadta Jasper kezét, aki odaintett nekem, majd egyedül hagytak a szobában.

Azt hittem, hogy majd a temérdek kavargó gondolat nem hagyja, hogy elaludjak, de tévedtem. Az álmaim is éppolyan kuszák voltak, mint a gondolataim. Képeket láttam felvillanni majd eltűnni. Az egyetlen közös pont Edward volt bennük. Megpróbáltam kinyújtani felé a kezem, hogy megérintsem őt, de olyan volt, mintha lebénultam volna. Csak álltam mozdulatlanul, és akármilyen erősen is próbálkoztam, egyszerűen a testem nem akart együtt működni az agyammal.

Késő délután volt, mire felébredtem – de a jó pár óra alvás ellenére még mindig úgy éreztem magam, mint akiből kiszívták az összes energiát. Szédelegve botorkáltam le a konyhába, hogy egyek pár falatot, aztán egy pohár narancslével a kezemben elindultam a nappali felé, hogy használjam egy kicsit a számítógépet. Már nem is tudom, hogy mióta nem ültem gép előtt, de eddig fel sem tűnt a hiánya – pedig otthon napi használatban volt, már csak a barátoktól kapott e-mailek miatt is.

Rámosolyogtam Eleazarra és Carmenre, akik a kanapén ücsörögtek, és csak akkor néztek fel az elmélyült beszélgetésből, mikor én beléptem. Eleazar végigmért, aztán megrázta a fejét, és visszafordult a párjához.

Bekapcsoltam a gépet, és megnéztem azokat az oldalakat, amikre régebben szinte naponta feljártam. Nem írtam üzenetet senkinek, csak figyeltem, ahogy az ismerős nicknevek beszélgetnek egymással. Némelyiküket személyesen is ismertem, de volt, akiről csak annyit tudtam, amennyit látatlanban elmondott magáról.

Dominic – a vámpír ezen a néven beszélgetett velem a neten -, furcsa módon az igazat mondta nekem, és mégis becsapott. Azáltal, hogy tudta, úgysem hiszek neki… A sors iróniája.

Azelőtt sosem kételkedtem abban, hogy az Internet túloldalán ülők igazat mondanak nekem. Én magamról mindig a teljes igazságot mondtam, és naivan feltételeztem, hogy ez fordítva is így van. Dominic volt az első, aki annyira hihetetlen dolgokkal állt elő, hogy lehetetlen volt hinni neki. De ezt is csak viccként fogtam fel. Viszont, azok után, ami az utóbbi hónapokban történt velem, most elgondolkodva figyeltem az ismerős-ismeretlen emberek beszélgetését, és rájöttem, hogy az a feltétlen, gyermeki bizalom örökre elszállt.

Bosszúsan csuktam be az utolsó oldalt, és megnyitottam a zenelejátszó programot. A számítógép mellett találtam egy fülhallgatót, azt csatlakoztattam a hangfalhoz, majd nézelődni kezdtem a Cullenék által lementett zeneszámok között. Reméltem, hogy nem zavarja őket, hiszen, ezek csak zenék…

Alice mappájában egy csomó vidám dalt találtam, amik egy kicsit feldobták a kedvemet. Lehunytam a szemeimet, és ujjaimmal az asztalon ütöttem a ritmust.

Összerezzentem, mikor egy hideg kéz ért a vállamhoz. Ijedten kaptam le a fejemről a fülhallgatót, és szembetaláltam magam Carlisle bocsánatkérő pillantásával.

- Ne haragudj… - szólalt meg, mikor már a zene nem bömbölt a fülembe, és hallhattam őt. – Nem sokára elindulunk. Csak gondoltam szólok… Rosalie és Emmett itt maradnak veled a házban, mi pedig egész éjszaka figyeljük a partot. Ha vadászni akar, elkapjuk – ígérte. Bólintottam, mert úgy éreztem, egy csomó van a torkomban.

- Carlisle… - kaptam el a karját, mikor elindult. – Kérem, nagyon vigyázzanak! – Elmosolyodott, és most rajta volt a bólintás sora.

- Mi tízen vagyunk, ő egyedül. Jasper a legjobb harcos, akit valaha láttam, és Alice meg Edward képessége is segít minket. Nem lesz semmi baj! – próbált megnyugtatni, és bár tudtam, hogy igaza van, mégsem éreztem magam jobban. – Próbálj meg nem aggódni… - paskolta meg óvatosan a vállamat.

- Igyekszem… - sóhajtottam, bár tudtam, hogy ez úgysem fog menni.

Fél óra múlva Cullenék és a Denali klán az ajtó előtt gyülekeztek. Megöleltem Alice-t, Jaspert és Esmét, aztán minden bátorságomat összeszedve Edwardhoz léptem, aki épp Eleazarral és Emmettel sugdolózott izgatottan.

- Vigyázz magadra, kérlek! – motyogtam a földet bámulva. Legszívesebben őt is megöleltem volna – vagy legalább megérintettem volna -, de nem akartam túlságosan felzaklatni. Abban sem voltam biztos, hogy a reggeli beszélgetés jó ötlet volt-e pont most, mikor Edwardnak mindennél jobban kell koncentrálnia.

- Óvatos leszek! – a hangja komoly volt, de nem éreztem benne feszültséget. Emmett vigyorogva hátba vágta.

- Edwardnak meg sem kottyan majd az a vámpír! Fél fogára sem lesz elég… Kár, hogy én kimaradok a mókából… - ült ki az arcára a csalódottság. – Na mindegy, majd legközelebb! – tért vissza a mosoly az arcára.

- Legközelebb… - motyogtam magam elé, és megráztam a fejemet. Edward vetett rám egy utolsó pillantást, aztán visszafordult Eleazarhoz. Reszkető lábakkal visszasétáltam a lépcső mellé, és megkapaszkodtam a korlátjában.

Nem értettem, Emmett hogy veheti ezt az egészet ilyen lazán. Tényleg ilyen könnyű lenne elkapni azt a szörnyeteget? Tényleg nem lehet semmi gond? Alice és Esme olyan törékenynek látszottak, de Jaspert elnézve, nem tudtam volna elképzelni, hogy bármi baja eshet. Edward mellette vékonyabbnak látszott, de tudtam, hogy az ő izmai is kőkemények, és gyorsabb, mint bárki, aki jelenleg a házban tartózkodik – ezen kívül, ott a képessége is. És még a Denali klán is mellettük van. Próbáltam elhinni, hogy nem eshet semmi bajuk, de valamiért olyan rossz előérzetem volt.

Ahogy az ajtó bezáródott mögöttük, mintha valami vákuum kiszívta volna a levegő nagy részét a házból. Átvettem Rosalie-tól Edwardot, hogy legalább az ő közelsége megnyugtasson, és felmentem a szobámba.

Egy plüssnyuszit táncoltatva próbáltam meg nevetésre késztetni az öcsémet, és elterelni a saját figyelmemet. Edward megpróbálta elkapni nyusziuraság hosszú füleit, és valahányszor elrántottam előle, a kezeivel és a lábaival is kalimpálni kezdett.

Már este hét óra is elmúlt, és túl voltunk az etetésen, fürdetésen és pelenkacserén is, mikor Rosalie berontott a szobába.

- Mi történt? – Egy másodperc alatt végigfutott az agyamon egy kisfilm: Edward, Alice, Jasper, Esme, Carlisle… a tekintetük halott.

- Több kocsi tart erre felé. Hamarosan megérkeznek – közölte feszült arccal. – Maradj itt, legyetek csendben. Én és Emmett elintézzük őket!

- Elintézitek? – Rosalie rosszallóan felszisszent.

- Úgy értettem, hogy elküldjük őket.

- Ó, értem…

- Csak legyetek csendben! – parancsolta. Biccentettem, és az ablak felé indultam. – És ne menj az ablakhoz! Az istenért! – csattant fel. Elpirulva húzódtam hátrébb.

Idegesen mászkáltam fel-alá Edwardot a karjaimban ringatva, közben pedig arra gondoltam, milyen jó lenne, ha én is vámpírhallással rendelkezhetnék. Reméltem, hogy semmi gond nincs odalent – hangokat, amikből bajra következtethettem volna, szerencsére, nem hallottam.

Alig pár perccel azután, hogy Rosalie bejött hozzám figyelmeztetni, hallottam, ahogy legalább két autó fékez le a ház előtt. De ezután csak a teljes, idegesítő csend maradt.

- Nem lesz semmi baj… - susogtam Edwardnak, nehogy nyugtalanná váljon, aztán letettem az ágyra, a párnák közé, és az ajtóhoz osontam. A fülemet rátapasztottam a fára, hátha hallok valamit. A lágy szellőtől, ami végigcsiklandozta a tarkómat, libabőrös lettem.

- A rendőrség az. – A hátam mögötti hangtól megfagytam. Ez nem lehet… Ez nem történhet meg… Olyan lassan fordultam meg, mintha a tagjaim ólomból lettek volna. A rettenet a szemeimben valószínűleg, tisztán olvasható volt, mert a vámpír kéjesen elmosolyodott. Karjaiban ott volt a testvérem – mintha a rémálmaim váltak volna valóra. Próbáltam felébredni, de valahol mélyen tudtam, hogy ez most a valóság.

- Kérem… - a hangom mintha nem is az enyém lett volna. – Kérem, ne bántsa…

- Igazán gyönyörű kisbaba – nézett Edwardra. Szemei vörösen csillogtak. – Kár lenne érte…

- Kérem…

- Minden csak rajtad múlik – pillantott fel rám, nekem pedig kibuggyantak az első könnycseppek a szememből. – Csak csendben kell maradnod. A vámpírbarátaid ellesznek egy ideig a rendőrséggel odalent, szóval, ha szépen csendben maradsz, és azt teszed, amit mondok, akkor az öcsédnek nem lesz semmi baja. Rendben? – Megborzongtam attól a hangtól, amit velem szemben használt. Udvarias volt, dallamos, szinte kedves és mégis hideg.

- Rendben.

- Helyes. Jó kislány vagy. Tudod, ez könnyebb volt, mint gondoltam… - szélesedett ki a mosolya. – Itt van ennyi vámpír veled, mégsem tudnak megvédeni. Túl egyszerű volt átverni őket.

- Hogyan? – kérdeztem. Talán, ha elég ideig szóval tartom, Rosalie-ék valahogy rájönnek a veszélyre, és segítenek…

- Okos – vigyorodott el elégedetten. – De most nincs időnk erre. Leteszem az öcsédet az ágyra, te pedig szépen idesétálsz hozzám. Ha bármivel próbálkoznál, elég gyors vagyok ahhoz, hogy végezzek vele – közölte úgy, mintha épp az időjárásról beszélne. Óvatosan az ágyra helyezte Edwardot, én pedig mindent megtettem azért, hogy anélkül induljak meg felé, hogy összecsuklanának a lábaim.

Mikor közvetlenül a vámpír elé értem, megéreztem a hideg érintést a vállamon. Undorodva rándultam meg, de nem törődött vele. Szorosan lehunytam a szemeimet, hogy legyen elég erőm visszafojtani a sikítást, ami ki akart törni a mellkasomból.

- Betartom az ígéretemet. Megöllek és újrateremtelek – suttogta egészen közel hajolva a fülemhez. Biztos voltam benne, hogy a lábaim nem bírják tovább megtartani a súlyomat, és pár pillanat múlva összeesek. Éreztem, ahogy kicsúszik alólam a talaj, de nem értem földet. Egy kéz fonódott a derekamra, egy másik pedig a térdhajlatomba csúszott. Megpróbáltam ellökni magamtól őket, de csak egy halk, mély kacagást kaptam válaszul.

Mire észbe kaptam, Dominic – karjaiban velem – átlendült az ablakpárkányon. Láttam a ház előtt álló rendőrautókat, a város fényeit, ahogy végigfutottunk a sötét erdő fái mentén – és arra gondoltam, nem ez az, amire utoljára emlékezni szeretnék. Lehunytam a szemeimet. Már nem tudtam, hogy a könnyektől nedves-e az arcom, vagy a záporozó esőcseppektől, de nem is igazán érdekelt. Felidéztem a szüleim arcát, az öcsém arcát, és végül, hogy az elmém ne essen darabokra a félelemtől, Edward gyönyörű arcának a képébe kapaszkodtam. El fog jönni értem, és megment. Minden rendben lesz, és erre az egészre úgy gondolok majd, mint egy lidérces álomra.

Az legalább megnyugtatott, hogy az öcsém távol van a veszélytől. Ha én nem is, legalább ő túléli. Cullenék felnevelik majd. Esménél és Rosalie-nál jobb pótanyát nem is kívánhatnék neki. Vele nem eshet semmi rossz.

Hirtelen az arcomba csapódó szél elcsitult, és rájöttem, hogy megálltunk. Kinyitottam a szemem, ahogy hirtelen a lábam földet ért. A vámpírnak kellett megtartania, hogy ne essek össze hirtelen.

- Vedd le a felsődet! – parancsolta, én pedig megremegtem. Körbenéztem – még mindig az erdő közepén álltunk, hogy milyen messze Cullenék házától, azt nem tudtam volna megmondani.

- Miért? – kérdeztem. A hangom reszketésére egy kéjes vigyor volt a válasz.

- Nyugalom… Csak hagyunk egy kis hamis nyomot a barátaidnak – magyarázta. – Gyerünk, vetkőzz! Ne akard, hogy segítsek… - A gondolattól szédülni kezdtem. Gyorsan lerángattam magamról a blúzomat, és a kezébe nyomtam. Hozzádörzsölte az egyik fa törzséhez, aztán újra felkapott a karjaiba.

Úgy éreztem, halálra fagyok, ahogy a hideg szél végigborzongatta a hátamat, mikor újra futni kezdett velem – a keze hidege sem sokat segített a dolgon. A fogaim vacogtak, de egyáltalán nem törődött vele.

Aztán pár perc múlva ismét megálltunk, és újabb ruhadörzsölés következett. Még háromszor ismételtük meg ezt a folyamatot, aztán negyedszerre a földre hajította a blúzomat – ami már cafatokban lógott az ujjai között.

- Most pedig irányt váltunk. Mire rájönnek, hogy ez a hamis nyom, már rég árkon-bokron túl leszünk. – Dominic pillantása túl elégedett volt ahhoz, hogy bármiben is reménykedhessek. Ismét a karjaiba kapott, és elindult merőlegesen arra, amerre eddig tartottunk. Két percbe sem telt, amíg elértük a folyót, bár egy örökkévalóságnak tűnt.

- Ne! Várjon! – nyögtem fel, mikor megállás nélkül belegázolt a jéghideg vízbe. Egy mozdulattal felhajított a hátára, de a karomat továbbra sem engedte el. Nyüszítő hang hagyta el a torkomat, ahogy a lábaim belemerültek a habokba. Úgy éreztem, nem bírom elviselni ezt a fagyos érzést. Mikor nyakig belemerültünk, megint gyorsított a tempóján. Párhuzamosan haladtunk a parttal. Úgy szeltük a habokat, mint egy kisebb motorcsónak. Próbáltam a fejem kint tartani, de így is nyeltem egy csomót a vízből. Fájt a lélegzés, és a porcikáimat, mintha lángok nyaldosták volna. Mikor már úgy éreztem, tényleg nem bírom tovább, és a lelkem is halálra fagy, végre elindultunk a part felé.

Reszketve karoltam át magam, miután ledobott a fűbe. A fogaim hihetetlen gyorsasággal koccantak egymáshoz – csoda volt, hogy nem tört ki egyik sem.

- Gyerünk… Kelj fel! – hallottam meg magam fölött a hangot.

- Kérem… - suttogtam, de a hangom, mintha a testemmel együtt megfagyott volna. Úgy érzetem, ha most meg kell mozdulnom, darabokra esem.

Bosszús szusszantást hallottam, de senki nem ragadott meg, és kapott fel a vállára. Nem érdekelt, hogy miért nem indulunk tovább, a lényeg az volt, hogy mozdulatlanul fekhettem. A bőröm annyira hideg volt, hogy először meg sem éreztem az érintést. Mikor az agyam felfogta az oldalamon végigsikló ujjakat, úgy rándultam össze, mintha villámcsapás vagy áramütés ért volna.

Fel akartam ülni, de a kéz visszanyomott, és a hátamra gördített. A vörös szemek alig pár centire voltak az arcomtól.

- Tudod, valószínűleg elég sok időnk van még… - Dominic arcára olyan mosoly ült ki, amitől pánikszerűen a tüdőmben akadt a levegő. – A barátaid nagy része még mindig a tengerparton vár rám – nevetett fel gúnyosan. – És a másik kettőnek is valószínűleg jó fél órájába kerül majd, amíg lerázzák a rendőrséget, aztán pedig a rossz nyomot fogják követni. – Ahogy beszélt, az ujjai végigkúsztak a derekamon. Automatikusan védekezni próbáltam, holott tudtam, hogy semmi esélyem nincs. Megpróbáltam ellökni magamtól a kezét, de csak nevetett, és a karjaimat a fejem fölé szorította.

- Még sosem vártam ilyen sokat senkire… Először felbosszantott, hogy segítséget találtál – nézett a szemeimbe. Megpróbáltam elfordítani a fejemet, de megragadta az állkapcsomat, és nem hagyta. – De tudod, igazából tetszik, hogy be kell törjelek. A többiek annyira unalmasak voltak. Mindent elsőre megtettek, amit csak parancsoltam. Túl gyorsan rájöttem, hogy nem hozzám valók. De te… - Mutatóujja végigsimított a számon. Az arcom megfeszült. – Szórakoztató vagy – nevetett fel. – Évszázadok óta nem szórakoztam ilyen jót. Ennek ellenére… - tekintete végigkövette a mutatóujja mozgását. - …már épp itt az ideje, hogy megkapjam, amit akarok. Remélem, hogy nem teszek benned túl nagy kárt… Sajnálnám, ha nem tudnálak átváltoztatni… – Mielőtt észbe kaphattam volna, a szája fájdalmasan az enyémnek nyomódott. Sikítani akartam, de csak elkeseredett nyöszörgés hagyta el a torkomat.

Ahogy az ajkai a nyakamra kúsztak, Istenhez rimánkodtam, hogy ne tudjon ellenállni a verőerem lüktetésének. Azt akartam, hogy inkább harapjon meg, öljön meg, de ezt ne… Csak ezt ne…

Keze az államról a mellkasomra csúszott, és keményen belemarkolt a mellembe. A fájdalomtól megfeszültem a szorításban – éreztem, hogy valami megpattan a csuklómban, de a kín tompa volt a hideg miatt.

Halk zokogás tört fel a torkomból, amire kéjes nyögés volt a válasz. A vámpír felemelte a fejét a vállamról, és izgatottan figyelte, ahogy a szememből induló könnycseppek végiggördülnek az arcomon. Közelebb hajolt, és nyelvével végigkövette a nedves útvonalat. Keze elengedte a mellemet. Halk, fémes hangot hallottam, de csak később fogtam fel, hogy a farmerem cipzárja adta ki.

- Nem – nyögtem ki, és összeszorítottam a lábaimat. Talán, ha ellenkezem vele, elveszti a fejét, és még azelőtt megöl, mielőtt… Nem, egyszerűen ez nem történhet meg velem.

- Tudod, hogy úgyis azt teszek veled, amit csak akarok… - nevetett fel a vámpír. Újra rányomta a száját az ajkaimra, keze pedig szétfeszítette a combjaimat. – Tökéletes kis játékszer vagy… - lihegte.

Olyan hirtelen pattant fel rólam, hogy először fel sem fogtam. Hallottam a morgását, de nem értettem, hogy mi történhetett. Aztán idegen morgások vegyültek a szél morajába, én pedig zokogva szólongattam azt, aki reméltem, hogy a morgást kiadja.

- Edward…

73 megjegyzés:

  1. Istenem de jó volt! Még! Még! Még! Kicsit durva volt a vége felé(már kezdtem megijedni), de le a kalappal! Nagyon izgi volt a fejezet!

    VálaszTörlés
  2. Ez nagyon igazságtalanság az olvasókkal szemben :( Áh... Ezt nem hiszem el, ilyenkor abba hagyni? Fálháborítóóó *szip*

    A lényeg annyi, hogy nagyon jó volt, bár a vége... hát... hm... nem számítottam rá, hogy ilyet is tudsz :D Foyltatást! Foyltatás!

    VálaszTörlés
  3. Jaaaj, nagyon nagyon nagyon izgi volt:D:D:D

    Nagyon sűűűűrgősen tessék folytatni!! Nagyon akarom:P REMÉLEM, tényleg Edward az:D
    Lécci lécci lécci:) imádlak, de ha nem folytatod..:p számíts a következményekre:D
    Mármint ha gyorsan nem folytatod:D:D
    sok pusszi
    Leia

    VálaszTörlés
  4. Huuuh:) eddig soha nem irtam semmi megjegyzést de most nem birtam ki.. barátnőm mutatta az oldalt ..kezdetben nem nagyon akartam elolvasni merthogy milyen már hogy Bella meghalt?dee ezz nagyon nagyon jóó!imádom! számomra izgalmasabban irsz mint Stephenie..alig bírom kivárni a fejezeteket!És ennek a vége huh nagyon csattanósra sikerült..nem tudom hogy birod pont a legizgibb résznél abba hagyni az írást 8)
    :D nagyon várom a köv. fejezetet!
    Alexa

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó feji! Folytatást hamar! A vége egy kicsit durva volt, de reméltem, hogy valakit beleteszel megmentőnek :P Na olvasom az Edward elemzést :) mert azt még nem tettem meg:) folytatást hamar!!

    VálaszTörlés
  6. Remélem széttépi valaki azt az állatot...áááááááááááá...Nagyon jo lett
    respect Spirit respect

    VálaszTörlés
  7. jajjj na látod ilyenek kellenek, fokozni az izgalmakat..iszonyatosan jó volt csak hamar jöjjön a kövi...hogy kiderüljön, hogy tényleg Edward jön megmenteni..Ł

    VálaszTörlés
  8. Eddig nem írtam kritikát, de most mindenképpen akartam- emellett a történet mellett egyszerűen nem lehet csak úgy elmenni, hogy nem mondanám el, mennyire tetszik! Szóval hihetetlenül jól írsz, a stílus lehengerlő, a történet pörög, a gyorsaságod meg egyszerűen elkápráztat. Egész nap tudnám olvasni ezt a történetet! Tehát csak így tovább, remélem a későbbiekben is megtartod ezt a jó szokásodat, és hasonló időközönként fogsz frissíteni (de azért néha pihenj is egy kicsit- nem venném a lelkemre, ha a mi önzőségünk miatt merülnél kiteljesen). Üdv: Kati

    VálaszTörlés
  9. van még egy ötletem, hogy nem Edward jön hanem a farkasok...ezt is eltudom képzelni, de Edwardnak jobban örülnénk szerintem:D

    VálaszTörlés
  10. Basszus,ne kínoozzz!!!:D Nagyon jó volt,váratlan fordulat! Tetszett. Remélem jön Ed és megmenti! Várom a kövit, remélem hamar kész lesz! :)) Gratula!

    VálaszTörlés
  11. Húúúú... Ez egyszerűen...fúúúú...
    Nem találok rá szavakat, vagy betűket, vagy már nem is tudom. Bátran állíthatom, hogy ez legjobb twilightfic amit valaha olvastam. Ez valami eszméletlen volt.Már vagy 10x elolvastam, de a komi után valószínüleg megint el fogom párszor.Imádlak érte. Miután elolvastam mind a 4 könyvet, azt hittem nem lesz semmi ami fölülmúlhatja de ez... TE vagy az én földi angyalom!:D Annyira jól le tudod írni az érzéseket, a körülményeket, hogy szinte ott érzem magam. Mikor azt írtad le, hogy Isabella mennyire fázik, azt hittem én is idefagyok a székhez, mikor azt írtad, hogy sír akkor nekem is sírhatnékom támadt. Valami fantasztikusan írsz, és annyira átérezhető! És nagyon várom a folytatást már most. xD Tudom telhetetlen vagyok, de imádom olvasni. És a vége is olyan csattanós lett. Kiváncsi vagyok, hogy Edward találta meg Isabellát, vagy valaki más lehet... Egyrészről, nagyon akarom, hogy ő találja meg, és megmentse, és hogy ismét a hős szerepébe tetszelegjen, másrészt akkor sablonos lenne, hogy ismét megmenti stb. meg mindenki azt várja. Alig várom, hogy kiderüljön, hogy tényleg ő az vagy készülsz valami meglepetéssel nekünk! Várom a folytatást!
    Puszi: Klaudia

    VálaszTörlés
  12. ááá ez nem éér a legizgisebb résznél abba hagyni...:D
    De amúgy(ahogy a többi is)ez is nagyon-nagyon jóó fejezet.:D Nagyon izzgiii:D
    Am amíg vártam a fejezetre gondolkoztam hogy vajon hogy fogod folytatni és nekem is megfordult a fejemben hogy Isabella a házban marad(csak én arra gondoltam hogy Alice--ék maradnak vele)a vámpír valahogy eltereli a figyelmüket és elrabolja:D
    Nagyon várom a folytatást remélem hogy minél hamarabb fenn lesz:)de nem sürgetlek tudom hogy nagyon igyekszel:D
    Puszi: zsuzsi

    VálaszTörlés
  13. Nagyon izgi fejezet volt. Nagyon tetszett. Én inkább arra tippelek, hogy a farkasok jönnek megmenteni Isabellát és nem Edward.:) Úgy sokkal bonyolultabbá válna a helyzet.:) Nagyon várom a következő fejit:)

    VálaszTörlés
  14. NAGYON NAGYON JÓ MÉG MÉG

    VálaszTörlés
  15. ááááhh nagyoon...őőő nemistom nincs rá szó komolyan..csak csatlakozni tudok az előttem szólokhoz!!nagyon tetszik(L)..és izgatottan várom a folytatást!!
    csak így tovább;) puszi

    VálaszTörlés
  16. Jajjj neee:)Itt abbahagyniii:):)Nagyon tetszik a történeted!Minél hamarabb folytasd légyszii:)Kata

    VálaszTörlés
  17. Hűűű, hát ez a fejezet eszméletlenül jó volt!! Kicsit megijedtem a végén, hogy mi lesz szegény Isabellával... Remélem, hogy Edward jön és megmenti!! :D:D Nagyon gyorsan folytasd, mert megőrülök a kíváncsiságtól!!! FOLYTATÁST!!! FOLYTATÁST!!!
    Puszi: Noncsi

    VálaszTörlés
  18. Megint én (zsuzsi:D)csak az előbb elfelejtettem leírni meg most olvasom hogy a többiek is írják hogy: igen, sztem izgisebb lenne ha nem Edward mentené meg de sztem te már gondoltál erre:D
    Folytatááás:D

    VálaszTörlés
  19. Ohh my God!! Ez nagyon jó lett, felül múltad önmagad, minden elismerésem a tiéd:D A végén kicsit beparáztam, hogy "úristen ne már". Nagyon várom a következőt.
    "You'll learn to hate me, but still call me baby, ohh love..."

    VálaszTörlés
  20. Szia!
    Hát mit is mondjak erről a részről? Azt hiszem, az első jelző, ami eszembe jut, az a brutális. Legfőbbképpen a vége, bár érzelmileg az is elég durva, amiben Isabella leledzett az Edwarddal való beszélgetés után. Másodjára pedig a profi melléknév jut eszembe, ami egyrészt az írásod minőségére utal, másrészt viszont - én számíze miatt negatív értelemben -, hogy már megint megtaláltad, hol lehet zseniális függővéget hagyni. De sorolhatnám én még a jelzőket, mint az izgalmas, érzelmes, blablabla...
    Amúgy én sejtettem már a cím meglátásakor, hogy itt még bonyodalmak lesznek, és közel sem lesz olyan sima minden, mint ahogy azt Cullenék gondolják. Dominic elég félelmetes egy alak, egyre inkább - és itt fejteném ki, hogy nekem nagyon tetszik a neve.
    Az alapján amit az Edward elemzéshez írtál megjegyzést, úgy gondolom, a morgás nem hőn imádott vámíprunk torkából származik, hanem sokkal inkább egy farkastól. Csak nem Sam és Emily unokája? Itt jegyezném meg, szívesen adnék tippet a nevére, de nagyon nincs ötletem :( Személy szerint nagyon örülök, hogy a farkasok is be lesznek vonva a sztoriba, ez még ad neki egy külön csavart.
    Apropó farkasok... Azon morfondíroztam, hogy HA egyszer Isabella megharapódna egy vámpír által (húú, de nagyon magyarosan fogalmazok), akkor nem zavarna be az, hogy neki farkasvér is csörgedezik az ereiben? Nem tudom más már kérdezte-e, nem olvastam végig az eddigi összes válaszodat...
    Na zárom soraimat, most még magamhoz képest is hosszú lettem, de egy ilyen sokkoló fejezet után szükségét éreztem, hogy jártassam a számat (vagy éppen pötyögjek a klaviatúrán).
    Puszi,
    Dorkuci

    VálaszTörlés
  21. Jaj, már nagyon várom a folytatást!!! Pont itt abbahagyni!!! Ez kínzás!!! :DD
    Remélem mihamarabb olvashatjuk a többi fejezetet is!! Kíváncsi vagyok, hogy valóban Edward-e az, és hogy Edward meggondolja magát és felvállalja az érzéseit!!! Jaj nagyon jó!!!! Csak így tovább!!!!

    VálaszTörlés
  22. Teeeee!!!!!Kegyetlen:D Kegyetlen vagy Isabellával is meg velünk hűséges olvasóiddal is...:D Remélem nem kínzol minket sokáig. Ritkán szoktam könyörögni de lééééciii, folytasd hamar!!!*előveszi a Shrek cica pillantást* A farkasok téll számításba jöhetnek,de Edwardnak én is jobban örülnék.Hát nem tudok mást mondani minthogy, mindent bele;)
    Truska

    VálaszTörlés
  23. Szióóó! :D

    Hallod-e… nem semmi kis fejezet volt ez! Már vártam, hogy a gonosz vámpír is feltűnik (aki innentől a Dominic nevet viseli :D) és nem is csalódtam. Úgy értem, ahogy haladtam a fejezettel egyre inkább azért imádkoztam, hogy légyszi, ne legyen még vége (nenenene), és amikor végre fel is bukkan drága Dominicunk (aki az izgalmakat szolgáltatja), próbáltam kényszeríteni magam, hogy lassabban olvassak, de ahogy az események felpörögtek, magával ragadott a cselekmény és esélytelen volt a belassítás. Isten látja lelkem, próbálkoztam, de a fejezetnek egyszer csak vége lett! Milyen kár, pedig… áh, tudod, hogy mindannyian olvastuk volna tovább.
    Pár kérdés merült fel bennem, így a fejezet elolvasása után, olvasás közben igazából az agyam használhatatlan volt, csak a szavak értelmét voltam képes felfogni és egységes képekké, mozivásznon mozgó képekké gyúrni.
    Az első kérdés, ami szöget ütött a fejembe, hogy Rosalieék a házban hogy a túróba nem érezték meg az idegen vámpír szagát?
    A második, hogy Alice hogy-hogy nem látta, hogy a vámpír úgy dönt, más úton jön el Izabelláért? Most, hogy így belegondolok fogalmam sincs, hogy hogyan oldotta meg Dominic, hogy a többiek azt higgyék Vancouver-szigeten keresztül fog jönni és közben meg nem is. Elvileg nem tudhatta, hogy Alice mire képes ugye? Mert akkor azt mondanám, hogy úgy csinált, mint Victoria az Eclipseben, próbált hirtelen döntéseket hozni, hogy ne lehessen azokat előre látni. Vagy csak szimplán az időzítéssel volt a gond. Későbbre várták a jövetelét. Aztán még azon gondolkodtam, hogy Alice azért nem is láthatta ezt a fajta jövőt, mert szorosan összefügg Izabelláéval, akit ugye nem képes látni, így sajnos eleve lehetetlen is volt, hogy elkerüljék ezt az egészet, vagy csupán azt, hogy a megmentésére siessenek. Most elképzeltem Edward arcát, amint aggódik és szétveti az indulat, hogy Rosalieék hogy hagyhatták mindezt megtörténni, hogy nem vigyáztak eléggé Bellára.
    Huh, oké vissza a kérdésekhez vagy elméletekhez, vagy mik ezek, igazából csak írom ami jön és közben remélem, hogy még olvasod :D
    Aztááán… hmm, még valamit akartam, de mindegy.
    A végével kapcsolatban annyit, hogy én sem hiszem, hogy Edwrad lenne a megmentő, lehetetlen, hogy ő legyen az, akármilyen gyors is, ott vannak a hamis nyomok, az idő ami ellene dolgozik, Alicenek nem lehet látomása arról, hogy Izabellának baja van, csak várhatnak míg rá nem jönnek, hogy valami nem stimmel.
    Tehát szerintem a megmentő az egy vérfarkas lehet, amit nem csak azért mondok, mert valószínűtlen lenne Edward, hanem mert igencsak előtérbe hoztad, hogy kereszteljük el a farkasokat :D Így ha csak ezen múlik az új fejezet születése akkor én is kitalálok valamit, csak aztán nehogy a bőség zavarába kerülj :D
    Akkor még én is elmondanám, hogy ebben az erőszakolós műfajban sem vagy elveszett, ügyesen írtad le, amit Izabella érzett, látott, hallott. Elég durván belém is szállt az idegesség az olvasás alatt és láttam, hogy mindjárt a fejezet végére érek… hát kész. :D
    Jaj, hát még tudom, hogy akartam valamit mondani, de mára elfáradtam, agyilag, testileg lelkileg, mindenhogy.
    Neked további jó írogatást, türelmetlenül és telhetetlenül várom az új fejezetet. :)
    Üdv: Nimol

    VálaszTörlés
  24. Ez a gonosz vámpír erősen hajaz a mai vadbarmokra. Az a durva, hogy valaki tényleg ennyire bekattant, hogy ilyet művel emberekkel. Edward (ha ő az), vajon hogyan találta meg Isabellát? És Ednek végre leesik, hogy ő nem veszély egy ilyen elmebeteghez képest?
    Félve néztem meg, hogy folytattad-e. Kár volt. Megint számolom majd a napokat. :)
    Hódolatom tiéd:)

    VálaszTörlés
  25. Ne csináld ezt velem! Megint a legjobb résznél hagytad abba! Mikor folyatatod?? MIkor lesz következő fejezet?
    Persze ez is megint nagyon jó lett,de kérlek folytasd!
    Iszonyat jó lett! GRAT!

    VálaszTörlés
  26. Ez nagyon, nagyon gonosz dolog volt... mármint itt befejezni! :D Remélem van dugi részed, mert belepusztulok a kíváncsiságba :D
    Puszi: Timi :)

    VálaszTörlés
  27. Hát...khm...a vége kicsit durva volt. De megint nagy sikert arattál, mint mindig. :) Remélem Edward elhiszi végre hogy ő nem veszély Bellára nézve. Persze Dominichoz viszonyítva. Ja és köszi hogy újra feltűnt a gonosz - Dominic nevű - vámpír. Le kéne őt csukatni. Valami atombiztos bunkerbe...vagy nyírják ki. Megérdemelné.

    VálaszTörlés
  28. Jajj már szegény csaj :D:D:D Ha még rápakolsz valamit a szerencsétlen vállára, akkor össze omlik xD
    azért én reménykedem Edwardban(már mint hogy ő jön) :) Nem megígérte hogy Bellának egy haja szála sem görbül?! Tartsa magát hozzá ! :D:D
    Nagyon várom a következő fejezetet :) Nem tudom, hogyan múlhatnád ezt felül, de az a megérzésem, hogy mégis menni fog :):)

    VálaszTörlés
  29. Hű!=)
    Irtó jó volt. Tegnapelőtt találtam meg az oldalt, és azóta mindegyik fejezetet elolvastam a múlt árnyaiból... Írj gyorsan újra! :)

    VálaszTörlés
  30. Jajj te aztán tudod, hogy hogyan kell rávenni az embereket arra, hogy a nap minden egyes órájában itt kuncsorogjanak az új részekért! XD Eszméletlen jó lett, eddig a legjobb rész!:))))) Ne vedd tolakodásnak, de már mikor jön a következő rész?XD A legjobb helyen abbahagyni...ejnyeXD

    VálaszTörlés
  31. Juuuuj nagyon izgiii:D gyorsan tessék folytatni mert nem birom sokáig:D és ugy látom mások sem:) Ügyi vagy nagyon csak igy tovább:)

    VálaszTörlés
  32. Szia!

    Iszonyatosan, Fantasztikusan, Lélegzetelállítóan.....(és még sorolhatnám) tetszik amit írsz ( de ez nem valami jó megfogalmazás), vagy inkább alkotsz! Most írok először, de szerintem most már minden fejezet után ott lesz az én véleményem is. Volt 1-2 dolog ami, szerintem furcsa... pl.: az előző fejezetben mikor megjött a "segítség", miért mondta rájuk, hogy "klán", mert utána pár mondattal később kiderül, hogy semmit nem tud róluk. kicsit szőrszálhasogató vagyok tudom, és bocsánat, de szerintem hitelesebb lett volna ha elmereng rajta egy kicsit miért is ez jutott eszébe mondjuk így: " Rajta kívül még három nő volt a klánban - Nem tudom miért pont ez a kifejezés jutott eszembe. A csoport valószínűleg túl természetes kifejezés lett volna,és túl 'emberi'. Falkának csak nem nevezhetem őket, még a gondolataimban sem, hiszen nem állatok. Igen azt hiszem a klán a tökéletes kifejezés, vagy esetleg 'család'. - egyikük hosszú, kukoricaszőke, másikuk aranyszőke hajú". Lehet csak nekem furcsa, és senkit nem zavar, de elvileg ugye ő nem Bella, és nem tudhatna egy-két dolgot, és mégis tud... na ezt jól megfogalmaztam :S, remélem érthető valamennyire. Tényleg nem kritizálni szeretnélek, mert nagyon-nagyon jó a történet, nem laposodik el sehol, sőt néhol jobb mint ha Stepheni írta volna. Remélem még nagyon sok fejezet vár ránk.
    üdv: Szandi

    VálaszTörlés
  33. Szerintem azért tudta, hogy klán, mertz olvasta Bella nagyi naplóját... Vagy nem?

    VálaszTörlés
  34. Most lehet hogy egyesek lelkiállapotát fogom veszélyeztetni. Előre is elnézést. Szerintem NEM Edward lesz a megmentő. "Aztán idegen morgások vegyültek a szél morajába". Jó-jó erre mondhatja bárki hogy biztos a Denali vagy a Cullen klán. De sztem valami "szőrösebb" és állat lesz a megmentő... Izgatottan várom a következő fejezetet is. Mikor jön? :)

    VálaszTörlés
  35. Szia! Remélem nem haragszol meg, hogy csak most írok, eddig egyszerűen alig volt időm. Általában három négy részenként olvasom amit írsz és eddig voltam olyan izé, hogy nem írtam cserébe egy árva sort sem.
    Egyszerűen térdre borulnék elötted, mert te folytatod az egész történetet valami nagyon fantasztikus dologgal. Nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de nekem a Breaking Dawn után olyan érzésem volt, hogy héé, ez így nem ér, ez nekem befejezetlen. A Midnight sun meg egyszerűen csak ismétlés más szemszögből.
    Egyszerűen imádom amit írsz. Nem riasztott el az, hogy Bella és Jacobb meghalt először is egyből érdekelni kezdett ez miatt. Semmit sem változtattál a karaktereken, nem lettek hírtelen csöpögősek, szerelmesek, nem lett az egész egy nagy tucattermék, mint más (twilight) fic esetében. Tetszik, hogy van történet, hogy van bonyodalom, hogy vannak akadályok amiken a szereplőknek át kell küzdeniük magukat. Minden benne van ami miatt élvezhető amit írsz.
    Tetszik Isabella határozottabb viselkedése és egyszerűen imádom a mini Edwardot. (Ha jól sejtem akkor ő még bonyodalmakat fog okozni, hiszen felhívtad a figyelmemet arra, hogy ő vérfarkas ivadék és így nem lehet közel a vámpírokhoz. Kiváncsi vagyok, nem tudom, hogy ez csak nekem jutott-e eszembe, hogy ez mennyire hatna ki a fejlődésére. Gondolok itt Jacobra, aki szinte hónapok alatt érte el a felnőtt kinézetet.)
    A nagy Edward okozza nálam a legtöbbször a hírtelen agresszivítást :D Mikor játsza a makacsot egyszerűen képes lennék darbokra cincálni. Hülyék a férfiak. (bocsi, tudom, hogy a te képzeleted szüleménye, de akkor is inkább ő mint te)
    Dominic. Hát én nem tudom, nekem tetszett ez az elraboljuk dolog, nekem mintha egy kissé hamar érkezett volna a felmentősereg, én szívem szerint hagytam volna hadd tegye azt amit akar, mart akkor talán Isabelle és Edward kapcsolata is más lenne, hiszen Ed megvédené őt mindentől, és feladná a makacsságát.
    De ne is hallgass rám, én csak itt csacsogtam egy kicsit( sokat). Remélem nem haragszol meg miatta, de ez most muszáj volt. Imádom amit írsz és persze hogy FOLYTATÁST, remélhetőleg ,minél hamarabb!
    Chebon

    VálaszTörlés
  36. Tökéletes volt ez a fejezet is! Halálra izgultam magam. Ez elég váratlan volt, hogy felbukkant a vámpír. Csak azt nem érte, hogy Alice hogy nem látta előre, azért mert Bellának nem látja a jövőjét? De szerencsére még épp időben érkeztek.
    Remélem rövidesen felkerül a következő feji, mert már nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.
    Szóval ismét csak gratulálni tudok, nagyon ügyes és kreatív vagy!

    VálaszTörlés
  37. No csak hogy ne maradjak ki én sem :) Örülök neki hogy nem csak én gondolom úgy, hogy lehetett volna még több még durvább Dominices rész, de hát én már csak ilyen szadista vagyok...:) Tudod hogy mennyire imádtam, nem ragozom tovább :)

    Ma éjfélig lehet új neveket ajánlani az érdekességek aloldalon, használjátok ki a lehetőséget!

    Pusz Szandra

    VálaszTörlés
  38. Szupííííííí volt ez a fejezet gatula neked SPIRIT és amilyen kiszámíthatatlan vagy nem Edward morgott lehet hogy Tanya de lehet hogy a farkasok és persze ki tudja még Edward sincs kicsukva. Sok szerencsét a kövi fejihez és remélem minnél hamarább kiderül mi lesz.
    SzInTy

    VálaszTörlés
  39. Szia!
    Niki vagyok, egyszer már írtam az előző fejezethez :)
    Ismét csak gratulaaaaa :D Annyira jó, komolyan mondom, fúúúú, annyira jól írsz, hogy nem is lehet elmondani!!!! :D Imádom olvasni!!
    Lenne egy olyan kérdésem, hogy: szertném beírni a nevemet, hogy ne azt írja ki, hogy névtelen. És itt a "megjegyzés írása mint"-ben rámentem, hogy név/URL... szóval gondolom oda kell beírni a nevet :D De az URL-hez mit? Muszáj kitölteni?
    Köszi a segítséget :)
    Jaaah, és még annyi, hogy sztem nagyon-nagyon-nagyon sok fejezetes legyen a történeted :):) Remélem nagyon-nagyon-nagyon sokra tervezed :D
    Várom a következőt :)

    VálaszTörlés
  40. Niki, ha nem gond Spirit helyett én is tudok válaszolni. Beírsz egy nevet, és kész. Az URL nem kell.
    Nekem amúgy kétszer is be kell írni azt a kódot, mert először sose fogadja el. De neked a lényeget megválaszoltam, a többi az én gondom! :D

    VálaszTörlés
  41. Estee, dehogy gond :D Nagyon szépen köszönöm a segítséget :D Amikor először írtam ide, akkor nekem is kétszer kellett beírnom a kódot :)

    VálaszTörlés
  42. A szavazásnál több nevet is bejelölhettek! Érdemes kihasználni, mert a második, harmadik helyezett is szerephez juthat a késöbbiekben!
    Üdv mindenkinek!

    VálaszTörlés
  43. Remélem elolvasol xD

    Egyszerűen nem tudom magam összeszedni, pedig már fejezetek óta ígérek commentet, mivel sosem tudom elkapni, hogy elsőként írhassak neked, erről már most letettem és jól belevegyülök ide az éljenző tömegbe.
    Én is csak gratulálni tudok, bár ezt megtettem már párszor miközben olvastam, kénytelen voltam megosztani veled a reakcióimat, mert egyszerűen muszáj volt.
    Azért írjak is már valami értelmeset. Most pár napig hanyagoltam az olvasást, így egybe olvashattam el 9-14ig. Azt gondoltam ó én naiv, hogyha többet tudok elolvasni egyszerre, akkor kissé elégedettebb leszek én nem leszek olyan kapzsi, hogy azt várjam, a következő nap felkerül még vagy... sok fejezet. De rá kellett jönnöm, hogy ez önámítás csupán, és csak még inkább követelőzővé váltam.
    Rabul ejted az embereket és olyan szintű függőséget okozol, hogy nagyon. Ami nem rossz... sőt xD
    Nagyon tetszik a történet, már írtam korábban, hogy Isabellának sikerült közelebb kerülnie hozzám, már kétszer sírtam vele, és az én kezem is ökölbe szorult, amikor magam elé képzeltem Tanyát, ahogyan kijön Edwardtól.
    Ennél a fejezetnél, bár még nincs vége az izgalmaknak már állt a szőr a hátamon és nem győztem falni a sorokat, az izgatottságtól. Csak azt tudom mondani, mint az előttem hozzászóló több, mint 30 ember, hogy le a kalappal és a lábaid előtt heverek.
    Istennő vagy!!! (L)

    Legra :)

    VálaszTörlés
  44. Ma akarod feltenni a folytatást?:)
    Látom rajtad:P!!

    VálaszTörlés
  45. Tudnod kell, hogy emiatt a fanfic miatt keztem el ma a blogomat:D
    Nagyon bejön az egész:D!!

    VálaszTörlés
  46. Szia^^mond azt hogy ma jön a köv. feji 8) de ha nem az se baj nem sürgetlek csak olyan kiváncsi vagyok ki jött!^^

    VálaszTörlés
  47. Henna: Kellett a végén a durvaság, nehogy azt higgyétek, hogy Dominic teljesen veszélytelen... :D Örülök, hogy azért tetszett! :) Köszi. :)

    Nana: Hehe, tudok én ennél még durvábbakat is, csak az nem illene a történetbe. :D Ennyi úgy éreztem, hogy szükséges, mert túlságosan megnyugodtak a gonosz vámpír miatti kedélyek, és azt hihettétek, hogy Dominic nem is olyan gonosz, ügyes és pszichopata, mint az elején hinni lehetett, szóval, kellett ez a kis sokk, hogy rájöjjetek, de, igen, ő maga a vámpírsátán. :D

    Leia: Hát, talán holnap lesz folytatás... De legkésőbb péntek délutánra. :) Remélem, addig kibírjátok, és nem kell büntetésre számítanom tőletek. :D

    Alexa: Örülök, hogy végül mégis belekezdtél a történetbe a párosítás ellenére. :) És annak is, hogy ennyire tetszik. :D

    Angyal: Hát, muszáj volt megmentetnem szegény Isabellát. Annyira nem vagyok szadista, hogy hagyjam, hogy tényleg baja essen bármilyen értelemben... Ennél jobban szeretem. :D De ennyi kellett... :)

    Szuszooo: Hehe, látom, beleélted magad. :D Klassz. :D Köszi. :)

    Borsy007: Örülök, hogy tetszett az izgalomfokozásom. :D Igyekszem a folytatással, és akkor kiderül, hogy ki menti meg Isabellát. ;)

    Kati: Nagyon köszönöm, hogy nem mentél el szó nélkül a történetem mellett. :) Igazán jól esik az a sok szép dolog, amit írtál a ficemről, köszönöm. :) A folytatásokkal mindig igyekszem, de azért próbálom nem túlhajszolni magam. ;)

    Saccc: Bocsi, én már csak ilyen kis szadista vagyok. :D De hamarosan jön a folytatás. :)

    Klaudia: Földi angyal? Váo, köszi. :D Meg azt a sok dicséretet is, amit írtál. Érezhető volt a lelkesedésed a szavaidon át, és én is nagyon lelkes lettem tőle. :D Örülök, hogy ennyire bele tudod élni magad a történetembe, ezt nagyon jól esik hallani. :) Hogy ki lesz a megmentő, az még titok egyelőre. :) Nem sokára megtudjátok! ;)

    Zsuzsi: Akkor úgy látszik, egyre jár az agyunk, ha ez volt az egyik teóriád. :) Köszönöm, és igen, igyekszem, ahogy csak tudok. ;)

    Drusilla: Majd meglátjuk, hogy bejön-e a tipped… :D Örülök, hogy tetszett ez a fejezet is. :)

    Névtelen 1.: Köszönöm. :) Igyekszem. ;)

    Dorothea: Köszönöm. :) Örülök, hogy tetszett. :) A folytatás hamarosan jön, pussz neked is. :)

    Kata: Hát, én már csak ilyen függővéges író vagyok. :D Köszi. :)

    Noncsi: Az volt a célom, hogy megijedjetek. :D Hogy lássátok, Dominic mennyire veszélyes és okos. A folytatás hamarosan jön, addig kitartás… :D Puszi neked is. :)

    Névtelen 2.: Örülök, hogy így látod. :D Meg annak is, hogy azért te is izgultál a végén. :) Köszönöm. :)

    Dorkuci: Köszönöm a jelzőket, amiket leírtál. :) A profitól még messze vagyok, de igyekszem azt is kiérdemelni minél előbb. :) Ó, örülök, hogy tetszik Dominic neve. :D És annak még jobban, hogy átérezted, mennyire félelmetes. Pont ez volt a szándékom. Kezdtem úgy érezni, hogy Dominic elsikkad, és bár ott van a háttérben, mindenki azt hiszi, hogy nem is annyira veszélyes Isabellára nézve. Azért kellett ez a fejezet, hogy ezt megcáfoljam, és örülök, hogy átjött, amit akartam. :)
    Ó, ez egy nagyon jó kérdés, amin már Szandival elmélkedtünk egy csomót. Szóval… Mi úgy véljük, hogy bár Isabella ereiben a nagyapja vére folyik, aki farkas volt, de ettől még Isabella maga nem farkas, és így a genetikai felépítése sem olyan, mint a farkasoké. Ő teljes mértékben, 100%-ig ember genetikailag. Az, hogy bizonyos dolgokat örökölt a nagyapjától, nincs kihatással arra, hogy emberi a génszerkezete. Szóval, ha egy vámpír megharapja, akkor ő is vámpír lesz, és nem hal bele a mérgezésbe, mint a farkasok.
    Ugyanígy van szerintünk a farkasokkal is. Pl.: Ha Jacobot 10 évesen megharapta volna egy vámpír, ő is vámpír lett volna, mert akkor még ember volt genetikailag. Csak miután elkezdődött benne a farkassá válás a vámpírok közelségétől, akkor változott meg a génszerkezete is, és akkortól lett volna halálos méreg számára a vámpírharapás.
    Ez egy zseniális kérdés volt megint csak! :) Imádom, mikor ilyesmiket kérdeztek! :D
    Pussz neked is. :)

    Névtelen 3.: Igen, én már csak ilyen szadista vagyok. :D Imádlak titeket függővégekkel kínozni. :D Igyekszem a folytatással. ;)

    Truska: Tényleg kegyetlen vagyok… Bocsi érte… :D De így legalább izgalmasabb nektek is a történet. :) Holnap vagy holnapután jön az új fejezet, remélem, addig még nem lyukad ki az oldalatok. :) Köszi. :)

    Nimol: Azt hiszem, dicséretnek kell vennem, hogy nem tudtad lassan olvasni a fejezetet. :D Örülök, hogy ennyire beleélted magad, és ennyire magával sodort. :)
    És megint csak klassz kérdéseket kaptam. :)
    1. Rosalie-ék azért nem érezték a vámpír szagát, mert akkor ment be a házba, mikor Isabella az ajtónál hallgatózott. Az ablakon át mászott be, és addig nem volt odabent. Azt pedig a Midnight Sunból tudjuk, hogy a vámpírok is csak akkor éreznek meg egy bizonyos szagot, ha a szél járása megfelelő. Lásd.: Edward is úgy ült az ebédlőben, hogy a felkavarodó levegő semmiképpen se fújja felé Bella illatát. :)
    Vagyis Dominic pont a széljárással ellentétesen haladt a ház felé, így Rosalie-ék odakint nem érezhették meg.
    2. A második kérdésedet meg megválaszoltad magad. :D A vámpír nem tudta, hogy Alice-nek milyen képessége van, egyszerűen szerencséje volt. Mivel a terveinek a végcélja az volt, hogy elrabolja Isabellát, ezért Alice-nek esélye sem volt meglátni azt, hogy mire készül. Az egész cselnek a végkimenetele összefüggött Isabella jövőjével, ezért Alice számára láthatatlan volt. :)
    Eléggé tartottam a végének a megírásától. Nem mindig tudtam, hogy nem túl sok-e, amit leírok, de úgy éreztem, hogy ennyi szükséges ahhoz, hogy mindenki lássa, milyen pszichopata vadállat is Dominic. És örülök, hogy jól reagáltátok le. :)
    Köszi a két kérdést! :) Nagyon jól voltak. :)

    A*lice: Igen, a szörnyű az, hogy tényleg vannak ilyen férfinak nem nevezhető szemétládák. Volt szerencsém kettőhöz eddig sajnos, de hála az égnek, nem volt ennyire durva az a két eset… Csak hát, nah… Kihagytam volna az életemből. :-/ Szóval, teljesen átérzem, meg szerintem, minden nő át tudja érezni ezt a helyzetet… :-/
    Edwardnak most sok minden leesik majd. Változni fog a viselkedése. Majd meglátjátok, hogyan. :)
    Köszönöm a hódolatodat! *szempillarebegtet* :)

    Mellee: Köszönöm. :D Igyekszem a folytatással. Legkésőbb péntek késő délutánra kész lesz, de lehet, hogy már holnap estére. ;)

    Timi: Sajnos, dugirészem nincsen. :D De már készül az új fejezet. :) Csak még egy kis türelmet kérek… :)

    Anett: Szandi szerint, még így sem voltam elég durva. :D De ennél durvább nem akartam lenni. :) Viszont, ennyi szerintem, szükséges volt. :) Hát, szerintem, egy vámpír az atombiztos bunkerből is kitörne előbb vagy utóbb. :D Szóval, ha végleg meg akar szabadulni tőle az ember, akkor szét kell tépni, és mehet a máglyára. :D

    Blanka: Hát igen… Elég sok terhet kapott mostanában Isabella… De erős ő. És ott vannak Cullenék is neki, főleg Edward. :) Remélem, hogy nem okozok csalódást majd a következő fejezettel sem. ;)

    Laura: Örülök, hogy idetaláltál, és végigolvastad a történetemet. :) Köszönöm, hogy írtál nekem. :) Remélem, hogy a folytatással is elégedett leszel. :)

    Estee: Köszönöm. :D Pedig megint nagyon aggódtam, hogy mit szóltok ehhez a fejezethez. :D Főleg a végéhez. :) De klassz, hogy jól reagáltatok rá. :) A következő fejezet legkésőbb pénteken jön. :) És köszi, hogy segítettél helyettem az URL-es kérdésnél. :)

    Dyna: Csak egy kicsit bírd még ki… :D Ígérem, sietek a folytatással! ;) Örülök, hogy tetszett ez a fejezet is. :)

    Szandi: Nagyon köszönöm a dicsérő szavakat. :) Örülnék, ha néhol tényleg jobb lenne, mint Meyer regénye. :D De köszi, hogy így látod. :)
    A klán szó… Nos, szerintem, ha Isabella nem is ismeri pont Tanyáék klánját, valószínűleg már hallott egy-két dolgot a vámpírokról (Bella meséiből, naplójából, Alice-éktől stb.), és tudja, hogy ha nagyobb csoportokban élnek, akkor klánnak nevezik őket, szóval, ezért használhatja szerintem, a klán szót. :)

    Anett: Nem hiszem, hogy lelkiállapotokat veszélyeztettél volna. :D Majd meglátod nem sokára, hogy igazad van-e… :) Folytatás legkésőbb pénteken. :)

    Chebon: Egyáltalán nem haragszom, amiért csak most írsz. :) Jobb későn, mint soha. :D És örülök, hogy egyáltalán írsz, mert biztosan sokan vannak, akik csak olvasnak, de sosem írnak… Pedig úgy örülök minden kritikának, mintha karácsonyi ajándékot kapnék. :D
    Nagyon örülök, hogy úgy látod, hogy nem lett tucatfic az írásom. :) Nagyon igyekeztem, hogy így legyen, és nagyon igyekszem, hogy a karakterek olyanok maradjanak, mint az eredetiben. :) Örülök, hogy úgy látszik, sikerült ezeket elérnem. :)
    Igen, mini Edwarddal még lesznek gondok. :) Ha nem is ebben a kötetben, a következőben mindenképpen. :)
    Hát, a nagy Edward meg már csak ilyen… :D Érthető, hogy miért viselkedik úgy, ahogy. :) De persze, az is érthető, hogy ti olvasók, meg én is, mint író, legszívesebben megmondanánk neki, hogy: „Figyelj már, Isabella életed szerelme, fogadd el, és ne menekülj!” :D
    Szandi is azt mondta, hogy még szadizhattam volna Isabellát. :D Igazából, én is úgy terveztem, hogy Dom eltűnik majd Isabellával pár napra, és kínozza egy kicsit, de aztán jött a lelki mélypont nálam, és egyszerűen nem tudtam úgy elrendezni az eseményeket, hogy hiteles legyen, és Dominic tovább lehessen Isabellával egy kicsit… Szóval, ez így jött össze… :)
    Haragudni? :D Imádom a hosszú, kifejtős kritikákat! :D Szóval, ha legközelebb is van kedved ilyet írni, akkor örömmel várom. :)

    Brigitta: Igen, azért nem látta a vámpír tervét Alice, mert a terv végcélja Isabella elrablása volt, és mivel Isabella jövőjét nem látja, ezért esélye sem volt rájönni, hogy mire készül Dominic. :)
    Örülök, hogy élvezted az olvasást! :) Köszönöm szépen! :)

    Az én Szandim: Igen, tudom, hogy szadista vagy! :D Köszönöm, hogy megint olyan sokat segítettél nekem. :)

    SzInTy: Köszönöm. :) Hát, majd kiderül, hogy ki morgott… :D Csak egy kicsit kell még várnotok rá. ;)

    Niki: Hát, még lesz egy pár fejezet. :) És még lesz ezen kívül 2 könyv biztosan. :) Szóval, egy ideig még el lesztek látva olvasni valóval. :D Remélem, nem unjátok meg időközben. :D Köszönöm a dicséretet! :)
    Akkor az URL-es dolgot sikerült megoldani, ugye? :)

    Legra: Hát, örülök, hogy függőséget okozok. :D Szerintem, egészségesebb egy történetet függeni, mint bármi mást. :D Szóval, köszi. :) És örülök annak is, hogy türelmetlenül várod a folytatást. :)
    Az meg nagyon jól esik még mindig, hogy ennyire megkedvelted az én Isabellámat. :)
    Sajnos, nem vagyok istennő… Pedig jó lenne… :D De nagyon köszönöm! :) És akárhányadik hsz is a tiéd, én nagyon örülök annak, hogy írsz nekem. :)

    Nau: Sajnos, rosszul látod. :D Nem kérdezted meg Alice-t ugye? :) Ejnye, ejnye… :D Pedig ő megmondhatta volna neked, hogy sajnos, ma suliban voltam, ezért nem volt időm írni… De holnap vagy pénteken jön az új fejezet. Remélem, addig még kapok egy kis türelmet tőled és a többiektől is. :)

    V17: Köszönöm. :) Amint lesz egy kis időm, megnézem a blogodat kicsit jobban is. :) Már rákattoltam, és első blikkre tetszett. :) Ha gondolod, cserélhetünk linket… :)

    Alexa: Jaj, nagyon sajnálom tényleg, de még nem volt időm befejezni a fejezetet. :-/ Már nekikezdtem, de ma suliba kellett mennem sajnos. :-/ De csütörtökre vagy péntekre kész lesz. ;)

    Köszönöm azt a rengeteg kritikát, amit írtatok nekem! :) Nem tudom elégszer megköszönni! :) Imádlak titeket! :)

    És Szandi külön figyelmeztetett, hogy szóljak nektek, hogy a szavazásnál több embert is be lehet jelölni. :) Szóval, várjuk a szavazatokat! :)

    VálaszTörlés
  48. Spirit:),

    nagyon köszi, szívesen linkelnék^˘^, és köszi, hogy megnézel:D!!!!!

    VálaszTörlés
  49. Húha....háát te aztán nagyon jól tudsz írni....nagyon gyönyörű ez a történet...meg a fejezet is szuper....csak ne ott lenne vége,ahol van....na nem baj...láttam,hogy írtad nemsokára lesz folyti....én nagyon remélem,mert már tűkön ülök az izgalomtól!!!!....és mégegyszer mondom szenzáziós a fanficed!!!!!!

    VálaszTörlés
  50. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  51. Szia! Hát, fantasztikus ahogy írsz! :) Nagyon megragadott az egész sztori, már alig várom a folytatást:)

    VálaszTörlés
  52. V17: Amint lesz egy kis időm, felteszem a linkedet. :)

    Csacskamacska: Szió, boszi! :D Örülök, hogy benéztél. :) És annak is, hogy tetszik, amit írok. :D A folyti készülget... Remélhetőleg felkerül ma, de legkésőbb holnap. ;)

    Angyal: Mit írtál? :D Kíváncsi vagyok... :D

    Nessa: Nagyon szépen köszönöm! :)

    Drukkoljatok, hogy ne haljon be a gépem... Az előbb nagyon furi dolgot csinált, és muszáj volt leállítanom... :-/ Nem tudom, mi baja volt, remélem, nem szedtem össze egy vírust. :-/ Jaj, úgy megijedtem, és még most is félek, hogy bármelyik pillanatban meghalhat teljesen. :-/
    Megyek vissza írni, remélhetően nem lesz közben gond a gépemmel... :-/

    VálaszTörlés
  53. Szerintem még nem írtam neked, hát itt az ideje. Miután befejeztem a Breaking Dawnt, elkezdtem ficekre vadászni, és így találtam rá a tiédre is. Bevallom, először ódzkodtam tőle, mert hát ugye Bella/Edward 4ever meg minden, de csak belekezdtem... hát, mit ne mondjak, szerintem nem lesz ötös a magyar dogám, amit másnap írtam XD Mivel nem tudtam itthagyni. Nagyon tetszett, szóval remélem, még ma felkerül a folytatás. Szurkolok, hogy élje túl a géped *előszedi a pompomokat és hadonászik* Hajrá ;)

    VálaszTörlés
  54. Amúgy azért írtam, mert nem működött ez a szavazós akármi :P ( bocs a tudatlanságomért, de most valahogy nem jön a kezemre az a szó xD) és mire leírtam, mi a problémám meg hogy lehet-e vele valamit csinálni... na szóval elküldtem, és rá 2 másodpercre bejött az ablak xD úgyhogy jobbnak láttam visszavonni :) Amúgy hogyha írod, akkor ma készen lesz vagy holnap reggel? Mert egész hétvégén nem leszek net közelben :'( és szerintem én meghalok majd net nélkül .... vagyis nem csak hétvégén, de péntek este már nem leszek itthon. Úgyhogy remélem, hogy lesz valami ma vagy holnap este :(

    VálaszTörlés
  55. Ha ma nem is de szerintem holnap napközben már meglesz a feji, hacsak az utolsó oldal előtt nem kerül Spirit megint vmi sorsdöntő válaszúthoz :)
    Bocsi Spirit hogy beelőzlek a válasszal...de amit eddig olvastam az új fejiből...HUH! Imádni fogjátok :D

    VálaszTörlés
  56. holnap napközben? :( én délután 3-ig gépezhetek, aztán huss... ki msn-ből és vonatra szállva száguldok Pest felé... :S ááá már bánom... nem lesz gép... nem is a gép... nekem olvasnivaló kell... függő lettem :S Lassan mondhatom azt a számítógépemre, hogy "Drágaság" (Gyűrűk ura)

    VálaszTörlés
  57. Angyal, menj be egy netkávézóba vagy a mekibe! Én is azt szoktam, mert hétvégén mindig Keszthelyre utazok, és ott nincs gép.:(:) (És én is függő vagyok):P. Már teljesen elhittem, hogy Isabella való Ednek nem Bella néni...
    *Még fél óráig csodavárás a neten*

    VálaszTörlés
  58. Ginny Evans: Ó, azért én drukkolok azért az 5-ösért. :D Nem akarom, hogy az én lelkemen száradjon, ha rosszabbat kapsz... :)
    És örülök, hogy elolvastad a történetet a párosítás ellenére is. :) Köszönöm. :)

    Angyal: Nyugi, elkészültem már most. :D Szandi átolvassa, és felteszem. ;)

    VálaszTörlés
  59. Az a baj, én is erre gondoltam, csak ilyen tábor szerűségbe megyek, és szerintem nem tudok meglógni... de ha sikerül, az tuti hogy irány egy meki vagy egy netkávézó:P nem bírom ki... :S

    VálaszTörlés
  60. A*lice: Nem kell már sokáig várni a csodára! :D És örülök, hogy meggyőztelek, hogy Isabella az igazi Edwardnak. :D

    VálaszTörlés
  61. Spirit eddig is mondtam hogy imádlak, de azt hiszem most 1000szeresen is mondom: IMÁDLAK! Vagy még jobban, de most nagyobb számokba nem akarok belebonyolódni :P mind1, az a lényeg, hogy nagyon imádlak!!!!!

    VálaszTörlés
  62. Angyal: Köszi. :D Én is téged! :D

    VálaszTörlés
  63. húha.....legalább tízmillió köszönet és hála Spirit Bliss-nek az új fejezetért!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!4(ami nemsokára fennt lesz elvileg)....

    VálaszTörlés
  64. amúgy én vagyok csacskamacsa csak vmiért átváltotta a nevem,de visszaváltom....

    VálaszTörlés
  65. Csacskamacsa: Ó, bocsi... :D Mármint, az első válaszomért... :D Az egyik ismerősöm szokott ilyen csacskás macskás neveket viselni a neten, és azt hittem, te vagy az. :D De akkor mégsem. :) Akkor köszöntelek itt. :) És örülök, hogy tetszik neked is a ficem. :)

    VálaszTörlés
  66. ja, semmi baj.....és természetes,hogy tetszik...kinek nem tetszene egy ilyen jó fanfic ?!

    VálaszTörlés
  67. Hát, nem tudom. :D Biztos akadnak olyan emberek, akiket nem fog meg... Gondolom... :D A húgom pl. tuti inkább kiugrana az ablakon, minthogy végigolvassa. :D Ő nem az az olvasós típus... :D

    VálaszTörlés
  68. Szija! Eddig még nem írtam, de most fogok. Többször is hallottam erről az oldalról, de még sosem volt kedvem elolvasni, aztán egyszer elkezdtem és nem bírtam abbahagyni. Azóta mindig alig várom a következő fejezeteket ill. edward elemzéseket. Egyszerűen gratulálok! Remek író vagy!!

    VálaszTörlés
  69. Mona: Köszönöm szépen a dicséretet. :D Nagyon jó érzés azt olvasni, hogy ennyire lekötött az írásom, mikor végül mégis belekezdtél. :) Remélem, hogy a későbbiekben is így lesz. :) Köszönöm, hogy írtál! :)

    VálaszTörlés
  70. Szia!
    MÉg új vagyok az olvasók táborában, de azt hiszem, hogy ezek után elég gyakran fel fogok ide járni! Nagyon tetszenek az írásaid! Pörgősek, viccesek, izgalmasak, és sokszor 'idegesítőek'...:) Ezt értsd úgy hogy sokszor túlságosan is beleéltem magamat a helyzetbe, és képzeltem el az adott szituációt, és húztam fel magamat rajta..:) Ez teljes mértékben pozitívum!!!:) Nem bírtam abbahagyni az olvasást, így ma elkezdtem, és egészen eddig olvastam..:) azt hiszem ez már a kicsit beteges kategóriába tartozik..:) Szóval szép munka!!:)
    És hogy egy kicsit erről a fejezetről is mondjak pár szót: Igencsak jól sikerült! Izgalmas volt, és vlgre Edwardunk is lépett vmit.. Azaz hagyta magát,hogy sodródjon.. Igazán sodródhatna a továbbiakban is.. :)

    VálaszTörlés
  71. Hoppá.. az előző hozzászólásomat a 16os fejezethez kellett volna írnom.. :) REmélem nem probléma,hogy véletlenül ide került... :)

    VálaszTörlés
  72. Linka vagy Alinka: Nem gond, hogy ide írtad a kritikát, én mindenhol örülök neki. :)
    És annak is örülök, hogy te is idetaláltál, és hogy tetszik a történetem. :) Köszönöm. :) Igazán sok szép jelzőt írtál róla. :) Remélem, hogy a folytatás is elnyeri majd a tetszésedet. :)
    Edward pedig még mindig sodródik. :D Legalább is, a következő fejezetben még mindenképpen. :D A későbbiekről pedig még nem mondhatok semmit... :)

    VálaszTörlés
  73. Nem találok szavakat.*-* Ez.. ez.. ez egyszerűen zseniális.. Teljesen a hatása alatt állok.. És a befejezés.. Komolyan nem tudom, hogy akik az írással együtt haladtak az olvasásban, hogy bírták ki a következő fejezetig. Én itt ülök, írom ezt a hozzászólást (ami talán teljesen értelmetlen..xD), és tudom, hogy pár perc múlva olvasom a következőd, de így is alig bírom idegekkel. Teljesen görcsben van a gyomrom is.:'D Hú.. Tényleg.. Nem tudok mit mondani. Iszonyat jó.:) Imádom minden egyes betűjét.*-* Folytatom is, mert ha egy perccel is tovább várok, nem is tudom mit csinálok..xD Na, szia: ewoO

    VálaszTörlés