Először is szeretnék nektek nagyon-nagyon boldog és békés, egészségben, sikerekben, örömökben gazdag új évet kívánni! :) Köszönöm nektek életem legjobb évét, mert a nagy részét tényleg nektek köszönhetem. A sok támogatást, segítséget, szeretetet, kedvességet, az építő hozzászólásokat, akár negatívak, akár pozitívak voltak, a baráti és megható szavakat. :) Szeretlek titeket! :)
Eszti (Hesz) is üzent nektek, én pedig tolmácsolnám... :)
"Kedves Mindenki!
Nagyon köszönöm, hogy befogadtatok. Hálás vagyok azért, hogy nem ettetek meg. :) Minden komment, amit írtok, olyan jól esik, mintha örökké karácsony lenne és ajándékokat kapnék. Remélem még sokáig írhatok Nektek, mert egyszerűen fantasztikusak vagytok.
Boldog Új Évet!"
Új évi köszöntő ajándékként pedig egy kis apróságot hoztam... Kértétek, hogy mutassak nektek kivágott, átírt jeleneteket az Árnyékvilágból. Íme egy. :) Adam és Camilla első csókjának eredeti változatával kívánok nektek még egyszer Boldog Új Évet! :)
Charlotte ledermedve állt a fal mellett, és fogalma sem volt, hogy került ide és mi történik. Az egyik pillanatban még odabent volt az osztálybulin, a következőben pedig Roy Jonson kézen fogta, és kihúzta magával a hátsó udvarra, mondván, elfogyott az üdítő, segítsen bevinni pár üveggel.
Most pedig ott állt a fal mellett, Roy pedig megcsókolta őt. Legalább is, Charlotte úgy gondolta, ezt nevezik csóknak, és ettől csalódottság járta át. A száraz száj az övén volt, a nedves nyelv pedig próbált bejutni az összeszorított ajkain. Élete első csókját mindig tökéletesnek képzelte el. Úgy vélte, beleborzong majd minden porcikája és apró csengettyűket fog hallani. Ehelyett viszont csak annyit érzett, hogy fázik a hideg falnak döntve, és azt várta, mikor lesz már vége…
Aztán egyszer csak elengedték. Dühös mordulást hallott, ami végül nevetésbe csapott át.
- Ez a béna még csókolózni sem tud rendesen. Olyan, mintha egy jégcsapot nyalogatnék – hallotta meg Roy hangját. Egy másodpercig összezavarodva meredt a fiúra, aztán rájött, hogy nincsenek egyedül. Az egész csak egy gonosz tréfa volt, hogy lássák, a béna kis Charlotte hagyja-e magát…
- Na, most meg mindjárt sírva fakad… - horkant fel Roy, aztán elindult a barátai felé. – Inkább menjünk be, ez egy pityergő kislány, nem nő! – hagyták magára a síró lányt.
- Szabad? – Peter kérdése egyszerre töltötte el Charlotte-ot izgalommal és rettegéssel. Mi van, ha még mindig bénán csókol? Ha Peter is kineveti majd, aztán egyedül hagyja? Még mindig csak egy riadt kislánynak érezte magát, nem nőnek – pont, ahogyan Roy is mondta annakidején róla.
Igent akart mondani, de mikor Peterre emelte a tekintetét, a fiú arcán hirtelen már nem vágyakozást látott, hanem ijedtséget. Egészen addig nem értette, miért, amíg a fiú fel nem emelte a kezét és végig nem simított az arcán. Ahogy visszahúzódott, az ujjai nedvesek voltak Charlotte könnyeitől.
Jaj, ez milyen jó lett.*-* Szegény Charlotte.. Peternek meg gondolom fogalma sincs, mi a baj. Csak jól süljön el.. :) Az átírt jelenetnek én személy szerint nagyon-nagyon örülök (mint mindenki, gondolom. :D), szóval nagyon-nagyon köszi. :D BÚÉK mindenkinek! :)
VálaszTörlésÜdv.: ewoO
Nagyon jó!Köszönöm!Boldog új évet nektek is!
VálaszTörlésNagyon boldog új évet Nektek!!!!
VálaszTörlésKöszi a sok-sok szuper történetet!!!!
és nagyon várom már azt az első csókot is:)))
ggizi
Nagyon tetszett! :)
VálaszTörlésKöszi Adri, hogy egész évben kitartóan írtál és Neked is köszi Hesz, hogy Te is írsz nekünk! :)
BUÉK Nektek is! :))
Ááááá, nagyon tetszett.... Like ---> B.U.É.K.
VálaszTörlésBoldog, történetekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! Köszönöm az eddigieket! Arwen
VálaszTörlésÁ,nagyon jó,alig várom már azt a csókot:) Sikerekben gazdag,nagyon boldog új évet kivánok nektek!:)
VálaszTörlés