.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2010. január 12., kedd

A jelen boldogsága - 4. fejezet

4. ZUHANÁS




EDWARD MEGKÖSZÖRÜLTE A TORKÁT, majd zavartan megfogta a kezemet. A szívem erőteljesen kalapált a bordáim között, és éreztem, hogy remegni kezdek. Fogalmam sem volt, mit is akarhat pontosan mondani, csak két dologban voltam biztos. Hogy a baba-kérdésről van szó, és hogy enyhén szólva is kellemetlen perceknek nézünk most elébe.

- Miért nem mondtad, hogy szeretnél gyereket? – forgatta a jegygyűrűt az ujjamon elgondolkozva. Megpróbáltam meggyőzni magam, hogy ezt nem jelként, hanem csak egyszerű pótcselekvésként kell felfogni, de a rettegésem cseppet sem enyhült. Reszketeg levegőt szívtam a tüdőmbe, mielőtt válaszoltam volna.

- Mert nem akarok.

- Isabella… - sóhajtott fel Edward, és olyan szemekkel nézett rám, amitől bűntudatom támadt. Bár én nem voltam gondolatolvasó, tudtam, hogy mire gondol. Ha álterhes vagyok, az lelki okokra vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy az előbbi mondatom füllentés volt.

- Vagyis… Nem tudatosan… Sajnálom – javítottam ki önmagam lesütött szemekkel.

- Sajnálod, hogy szeretnél anya lenni, mint a legtöbb nő? Ez teljesen normális – dörzsölgette tovább a kezemet Edward. – Nekem kéne ezerszer is bocsánatot kérnem, amiért nem tudok egy ilyen fontos dolgot megadni neked, és mégis magamhoz kötlek. Mondanám, hogy ha nem lenne a bevésődés, képes lennék elengedni téged, de… Nem vagyok biztos benne, hogy meg tudnám tenni. A gondolata is… - aprót rázkódott, mintha el akarná kergetni a fejében keringő kép felhőit. Megnyugodva sóhajtottam fel. Ha Edward nem akar elhagyni, akkor bármit is mondjon, már nem lehet annyira tragikus.

- Nekem csak egy dologra van szükségem ahhoz, hogy boldog legyek – simítottam a tenyerem az arcára. Egy pillanatra lehunyta a szemét, és oldalra döntötte a fejét, hogy minél közelebb legyen az érintésemhez. Halvány mosollyal az arcomon hajoltam oda hozzá, hogy megcsókoljam, de mielőtt megtehettem volna, felnézett rám, és tiltakozva megrázta a fejét.

- Még nem fejeztem be, ne tereld el a figyelmemet – nevetett fel halkan, és a karjaimnál fogva visszanyomott egyenes helyzetbe.

- Pedig lehet, hogy jobb lenne inkább valami mást csinálni… - rebegtettem meg a szempilláimat. Semmi kedvem nem volt komoly dolgokról beszélni. Főleg nem úgy, hogy nem változtathattunk semmin. Edward volt az egyetlen férfi, akit akartam, és tőle nem lehetett gyerekem. Ezzel a téma le is volt zárva. Nem értettem, miért kell boncolgatni.

- Mindent meg akarok adni neked, amire csak vágysz, a tőlem telhető legjobb módon. Ha gyereket szeretnél… - hajtotta le a fejét egy pillanatra, aztán ismét rám nézett. - …akkor lehet gyereked.

- Ezt most nem értem – ráncoltam össze a homlokomat zavarodottan.

- Én végiggondoltam a lehetőségeket, és három megoldás is az eszembe jutott. Az lesz, amit te szeretnél – simított a fülem mögé egy hajtincset.

- Még mindig nem értem, miről beszélsz…

- Először is, ott van az öcséd. Ha családra vágysz – hivatalos családra –, örökbe fogadhatnánk. Ha akarod, a nevemre veszem. Az apja leszek, ahogyan Carlisle nekem – magyarázta. Meg akartam szólalni, de a hideg mutatóujj letapasztotta a számat. – Aztán ott van a további örökbe fogadás lehetősége – állt fel az ágyról, és fel-alá kezdett sétálni, mintha ez segítene neki megfogalmazni, amire pontosan gondol. – Nehéz lenne egy kívülálló embergyereket nevelni, de ha mellettünk nőne fel, elfogadná, hogy mik is vagyunk, nem igaz? Csak szeretnünk kell…

- Edward… - próbáltam közbe szólni, de mintha észre sem vette volna.

- És van egy harmadik lehetőség is. Az lenne a legnehezebb számomra, de ha te saját gyereket szeretnél, tökéletesen megérteném, és támogatnálak mindvégig – állt meg előttem, és nagyon komoly szemekkel nézett le rám.

- Harmadik lehetőség… – ismételtem meg gépiesen Edward szavait. A gondolataim és az érzéseim túl kuszák voltak, és még fel sem fogtam teljesen, amiket eddig mondott.

- Lehetne gyereked egy másik férfitól. – Kellett pár pillanat, mire eljutott a tudatomig, hogy ez mit is jelent pontosan. Felháborodottan pattantam fel az ágyról, de hirtelen még arra sem voltam képes, hogy egy épkézláb mondatot összerakjak.

- Mi? Ezt nem… Ezt te nem… - ráztam a fejem eszelősen. Az ötlet, hogy egy másik férfi érintsen meg, nemhogy bizarr, hanem egyenesen ijesztő és undorító volt. A karjaimat önkéntelenül magam köré fontam, mikor a kellemetlen, hideg érzés végigborzongatott. – Komolyan hagynád, hogy egy másik férfival… Ezt nem mondhatod komolyan!

- Nem! Mármint, nem úgy! – tiltakozott azonnal Edward.

- Nem úgy? Akkor mégis, hogy a fenébe gondoltad? – sziszegtem oda neki még mindig teljesen kiborulva.

- Carlisle megoldaná a dolgot. Mesterségesen… Ha ezt akarod… - lépett oda hozzám, és nyugtatóan végigsimított a karjaimon.

- Dehogy akarom! – léptem hátrébb az érintésétől.

- Akkor fogadjunk örökbe? – Edward értetlenül nézett rám, én pedig bosszúsan sétáltam az ablakhoz, hogy aztán visszafordulva felé megpróbáljam elmagyarázni a fejemben járó gondolatokat.

- Nem. Örökbe sem akarok fogadni. Legalább is, most biztosan nem – jelentettem ki. – A testvéremet majd a tizennyolcadik születésnapom után én akarom nevelni, de nem azért, mert gyereket akarok, hanem mert ő az öcsém. Ennyi.

- Nem kell, hogy miattam lemondj az anyaságról. Én tényleg támogatlak benne – lépett közelebb hozzám Edward. – Ha… ember lennék, én is akarnék gyereket.

- Ha ember lennél? – vontam fel a szemöldökömet.

- Ha nem történt volna ez velem – mutatott végig magán. -, akkor valószínűleg, megházasodtam volna, és lettek volna gyerekeim. – Hirtelen, mintha minden eddigi bosszúságomat valami teljesen eltörölte volna, és a helyét együttérzés vette át. Eddig csak azon gondolkoztam, hogy én mit szeretnék, de az eszembe sem jutott, hogy talán, Edward az, aki meg szeretné tapasztalni, milyen is apának lenni.

- Szeretnél kisbabát? – lágyult el a pillantásom.

- Én nem ezt mondtam – jött zavarba Edward. – Belenyugodtam már, hogy nekem sosem lehet saját gyermekem. Csak azt akarom, hogy tudd, neked van választásod. Azt akarom, hogy a lehető legboldogabb legyél mellettem.

- Gyere… - fogtam meg a kezét, és visszahúztam az ágyhoz. Amint leült, az ölébe fészkeltem magam, és a karjait magam köré vontam. – Azt hiszem, még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy az anyasággal foglalkozzak. Ha eszembe is jutott tudat alatt, az nem azért van, mert most azonnal erre vágyom. Az egyetlen, amit jelenleg akarok az, hogy veled lehessek – nyomtam apró csókot a szájára. – Lehetséges… Hogy az eljegyzés miatt öntudatlanul is megfordult a fejemben ez a téma, és emiatt tört rám ez az egész álterhesség, de esküszöm, hogy tökéletesen boldog vagyok melletted – fúrtam a tekintetemet az aranybarna szemekbe.

- Biztos vagy ebben? – Edward halovány hangjától összerándult a szívem. Tudtam, hogy ha megesküszöm, akkor is ott lesz a kétség benne. Az önmarcangolás legalább annyira a lényéhez tartozott, ahogyan én őhozzá.

- Tökéletesen biztos vagyok.

- De olyan boldognak tűntél, mikor Carlisle azt mondta, hogy esetleg terhes vagy…

- Az is voltam – vallottam be, de mielőtt még Edward ismét hangot adhatott volna a kételkedésének, folytattam. – A gondolat, hogy a te gyermekedet várom, hogy a karjaimban tarthatom a közös kisbabánkat, jó érzés volt – hajtottam a fejemet a hófehér nyakhajlatba. Nem akartam, hogy Edward észrevegye, a szomorúságomat. Az elmém önkéntelenül megtelt képekkel arról a sosem létezett csecsemőről és a megvalósíthatatlanul tökéletes családunkról. – De az, hogy örülnék egy közös kisbabának, nem jelenti azt, hogy nem vagyok boldog veled kettesben – erőltettem mosolyt az arcomra. Irigyeltem Rosalie-t amiatt, hogy milyen tökéletesen játszotta mindig a szerepét. Soha egy pillanatra sem lehetett észrevenni rajta, ha valami baja volt. Maximum az láthatott az álcája mögé, aki tudta, hogy a csípős nyelve csak védekezési mechanizmus.

- Azért gondolkozz el azon, amiket mondtam… - próbált meg lecsúsztatni magáról Edward.

- Hé, hé – kapaszkodtam a nyakába makacsul. – Hová mész?

- Én csak, gondoltam, szükséged lenne egy kis alvásra. Azt mondtad, mikor hazaértél, hogy fáradt vagy.

- Te meg azt mondtad, hogy akkor ágyba kéne bújnunk – emlékeztettem a többes számra. Az arcán a mostanában szokásos vágyódás helyett, most az aggodalom halvány árnyéka jelent meg.

- Nem biztos, hogy ez most jó ötlet… Előbb Carlisle hadd vizsgálja meg a véredet, aztán majd… - kezdett bele, de a számat az ajkaira nyomva elhallgattattam. A keze tétován simított végig a derekamon, hogy aztán halk nyögéssel húzzon még közelebb magához. – Isabella…

- Megéri azt a kis szédülést… - motyogtam a szájába.

- Miért nem tudok neked nemet mondani? – sóhajtott fel, miközben a karjaimat a magasba simogatva megszabadított a hálóingemtől.

- Mert túl kívánatos vagyok… - vigyorodtam el elégedetten. Edward válasz helyett csak mormolva csókolgatta a kulcscsontomat, de ezt helyeslésnek vettem. A következő pillanatban már a hátamon feküdtem, és próbáltam lerángatni a fölöttem támaszkodó testről a ruhákat. Éreztem, ahogy Edward hirtelen megdermed, de a fülembe hatoló hangot csak pár pillanatnyi késedelemmel fogtam fel.

- Edward! – Alice a folyosón állva szólította testvérét a csukott ajtón keresztül.

Edward lepattant rólam, de csak azután nyitotta ki az ajtót, miután felkaptam magamra a hálóingemet. Alice a küszöbön állt Jasper kezét szorongatva, és a tekintete kissé zavart volt.

- Láttad? – kérdezte Alice, mire Edward bólintott egyet, és mindhárman a földszint felé indultak.

- Mit? – siettem utánuk.

- Menj vissza, és aludj egyet – nyomott egy puszit a homlokomra Edward. Tétován toporogva pislogtam rá, mire elmosolyodott. – Semmi komoly gond, csak el kell intéznem valamit. Ne aggódj! Nem sokára itthon leszek!

- Gyere, menjünk vissza! – fogta meg a kezem Alice. Kényszerűen bólintottam. Szerettem volna tudni, hogy mi történt, de nem akartam megint olyasmibe ütni az orromat, ami nem az én dolgom. Bíznom kellett Edward szavában – nem történt semmi komoly.

Ahogy Edward mögött becsukódott az ajtó, hagytam, hogy Alice és Jasper visszakísérjenek a szobámba, de tudtam, hogy úgysem fogok tudni elaludni, amíg Edward vissza nem jön.

- Mondd el neki… - hallottam meg Jasper hangját a küszöbről, miközben bebújtam a takaró alá. – Túl izgatott, és csak egész éjszaka forgolódna – kuncogott fel halkan. Ülő helyzetbe húztam magam, és kérdőn néztem Alice-re. Végigsimított Jasper karján, aztán az ágyamhoz sétált, és leült a szélére.

- Tényleg nincs miért aggódnod – paskolta meg finoman a kézfejemet.

- Mit láttál? – kérdeztem.

- Russel belekeveredik egy kis balhéba, aminek rosszul sül el a vége – vonta meg a vállát lazán.

- Rosszul? Ezt meg, hogy érted? – húztam idegesen törökülésbe a lábaimat.

- Azok a srácok megint piszkálni fogják, nála pedig van egy pisztoly – mesélte ezt Alice olyan csevegő hangon, mintha csak arról lenne szó, hogy Russel aprót botlik majd a járdaszegélyen.

- Honnan szerzett fegyvert? – löktem le magamról a takarót, és oldalra fordulva a lábaimmal a papucsomat kezdtem keresni.

- Az apja anno biztonsági főnök volt egy multi cégnél. Most meg mit csinálsz? – vonta fel a szemöldökét, mikor kimásztam az ágyból.

- Természetesen, odamegyek. Hol is van az az oda? – torpantam meg az ajtó felé menet.

- Nem mondhatom el – rázta meg a fejét Alice.

- Nem hagyhatod, hogy megsebezzen valakit… vagy önmagát! – keltem ki magamból. Segélykérően pillantottam Jasperre, aki bocsánatkérően nézett vissza rám.

- Nem is hagyom. Ezért szóltam Edwardnak. Ő majd elintézi – próbált meg visszaterelni az ágyhoz Alice.

- Hogyan? – vontam fel a szemöldökömet kérdőn. Alice egy pillanatra az ablak felé nézett, és elhomályosult a tekintete.

- Azt csak ködösen látom. Túlságosan bezavarsz… - szusszantott egyet bosszúsan. – De abban biztos vagyok, hogy mindenki élve fog távozni a helyszínről – jelentette ki magabiztosan.

- Ha most odamennél, lehet, hogy megváltoztatnád ezt – szólt közbe Jasper. Kivételesen utáltam, hogy igaza van. Merev tagokkal sétáltam vissza az ágyhoz, és leültem, aztán hirtelen furcsa nyugalomhullám öntött el.

- Pihenj… - Jasper hangja lágy volt és kellemes – ásítanom kellett tőle. Engedelmesen dőltem végig az ágyon, és a szemeim azonnal lecsukódtak. Az utóbbi pár nap miatt tényleg fáradt voltam. Nem volt erőm felnézni, de éreztem, ahogy egy hűvös kéz betakargat. Mivel a nyugalom érzése is megmaradt, ezért tudtam, hogy Jasper velem maradt – és valószínűleg, Alice is.

- Ha Edward hazaért, keltsetek fel – motyogtam magam elé, aztán belesüppedtem a meleg sötétségbe.

Mikor felébredtem, először csak feküdtem az öntudatlanság szélén egyensúlyozva a puha párnán, aztán ostorcsapásszerűen tértek vissza az emlékeim. Szédelegve ültem fel, és megrémültem, ahogy rájöttem, egyedül vagyok. A szoba félhomályából nem tudtam megállapítani, hogy mennyi az idő, ezért lassú mozdulatokkal felkeltem, és az ablakhoz sétáltam. Odakint még sötét volt, de ez Forksban nem sokat jelentett. Ami meggyőzött arról, hogy még éjszaka van, az a fényesen világító telihold volt. Nem tudtam, hogy pontosan mennyit aludhattam, de azt muszáj volt tudnom, hogy Edward hazaért-e már.

Gyors léptekkel mentem le a földszintre, és az előszobában apró megkönnyebbülés futott végig rajtam, mikor meghallottam Edward halk hangját az ebédlőben. Aztán ennek az érzésnek a helyét átvette az izgatottság, mert az orromat elöntötte egy illat, amit nem kellett volna ebben a házban éreznem.

- Edward – siettem be a helyiségbe. Azonnal rám pillantott, és pár lépéssel előttem termett. A vonásai arról tanúskodtak, hogy valami miatt ideges. Russel az egyik széken ült háttal nekem, és láttam, hogy összerezzen a hangomra, de nem fordult meg. Carlisle vele szemben ült, és a kezében tűt és orvosi cérnát tartott.

- Megsérült? – kérdeztem azonnal Edwardot. Finoman megfogta a felkaromat, és kihúzott magával a folyosóra. – Mi történt?

- Az emberek bolondok! – rázta meg a fejét Edward feldúltan. Mikor felvontam a szemöldökömet, elindult az emelet felé, és úgy beszélt tovább. Tettem pár kocogó lépést, hogy beérjem. – Ez az ostoba kölyök azt hitte, hogy ha fegyverrel fenyegetőzik, akkor majd békén hagyják – horkant fel.

- De nem bántott senkit, ugye? – kérdeztem a számat harapdálva. Ha Russel bajba kerül, az csak és kizárólag az én hibám lesz. Ha elmondtam volna neki, mi is vagyok, akkor inkább hozzám fordult volna segítségért, és talán, nem hitte volna azt, hogy ez az utolsó lehetősége.

- Nem. Az a másik három idióta elvette tőle a pisztolyt, és helyben hagyták. Késtem egy fél percet… - lépett be a szobánkba Edward. – De nem ez a lényeg – rázta meg a fejét.

- Hanem? – vontam fel a szemöldökömet. Nem értettem, hogy mitől borult ki ennyire Edward. Mármint, persze, hatalmas ostobaság volt Russeltől, hogy fegyvert vett a kezébe, de valószínűleg, Edward látott ennél már rosszabb dolgokat is. Furcsa volt, hogy ennyire aggasztotta Russel sorsa.

- Miután elkergettem Dave-et és a haverjait, Russel elrohant. A gondolataiban láttam, hogy mi jár a fejében, ezért utána mentem. Egyszerűen csak szemmel akartam tartani. Tudtam, hogy nem gondolja komolyan, és nem fogja megtenni – túrt bele a hajába Edward.

- Megtenni? Mégis mit? – mordultam fel bosszúsan. Idegesített, hogy mindent harapófogóval kell kihúznom Edwardból.

- Az öngyilkosságon gondolkozott.

- A pisztollyal? – sápadtam el.

- Nem. Azt eltettem, miután elvettem Dave-től – húzta elő a fegyvert a kabátzsebéből Edward, mire kellemetlenül rándult egyet a gyomrom. Tudtam, hogy nem árthat nekem vagy a családomnak ez a szerkezet, mégis felzaklatott a látványa. – Elment a hídhoz, és le akart ugrani. – Borzongva jutott eszembe, mikor én terveztem meg hasonlóan a halálomat, mert azt hittem, csak így menekülhetek meg a rám váró szörnyűségektől, amiket a szüleim gyilkosa akart tenni velem. Még mindig elöntött az élni akarás pánikja, mikor eszembe jutottak a történtek. Nem tudtam elképzelni, hogy valaki képes legyen csak úgy eldobni az életét, ha van más választása. Ahhoz nagyon elkeseredettnek kell lennie… - Figyeltem, hogy mit csinál. Csak álldogált a korláton pár percig, aztán vissza akart mászni.

- Hála az égnek! – sóhajtottam fel. – Akkor nincs semmi gond…

- Azt nem mondtam, hogy vissza is mászott – feszült meg Edward arca. – Megcsúszott, és lezuhant.

- Mi? De hát, odalent van… - pislogtam értetlenül a folyosó felé. Próbáltam visszaidézni, hogy milyen magas is az a híd, és biztos voltam benne, hogy egy egyszerű ember nem élhet túl ép bőrrel egy ilyen zuhanást. Ha nem is hal bele, minimum a csontja nagy részét ripityára töri.

- Mert elkaptam a híd alatt, mielőtt még becsapódott volna – húzódtak hátra Edward ajkai, ahogy dühében elvicsorodott.

- El… Akkor… - hirtelen megértettem, hogy mitől ilyen ideges.

- Tudja, hogy valami nem stimmel velem – szorultak ökölbe a fehér ujjak. – Ha valakinek elmondja, akkor…

- Nem fogja! – szóltam közbe azonnal.

- Persze, mert most annyira kedvel minket… - fintorodott el Edward. – Most is azon gondolkozik, hogy mit kéne tennie.

- Lehet, hogy dühös ránk a kerti sütés miatt, de megmentetted az életét, és… Tudom, hogy meg fogja érteni. Ő is különleges – Hirtelen a kellemetlen nyugtalanságot izgatottság vette át a mellkasomban. – Hadd beszéljek vele… - néztem fel Edwardra.

- Ki van zárva! – intett a kezével határozottan.

- De miért? – préseltem össze a számat durcásan.

- Mert a végén elkotyognál neki valamit, amit nem lenne szabad.

- Esküszöm, hogy nem fogok! – írtam a mutatóujjammal egy keresztet a szívem fölé. – Kérlek, Edward! Meg tudom győzni őt anélkül, hogy elmondanám, mik vagyunk! Legalább hadd próbáljam meg! Kérlek! – néztem rá a lehető legkönyörgőbb tekintetemmel.

- Ezt még meg fogom bánni… - hagyta el egy fáradt sóhaj Edward mellkasát. Mosolyogva léptem közelebb hozzá.

- Nem fogod, ígérem! – nyomtam apró csókot az idegességtől még mindig összeszorított ajkakra, aztán megfogtam a kezét, és a földszint felé húztam. Rosalie, Emmett és Alice-ék a korlátnál álltak, és mikor kiléptünk a folyosóra, biztos voltam benne, hogy nem csak a földszinten lévők után hallgatóztak.

- Komolyan hagyod, hogy beszéljen vele? – Rose hangja halk volt, és bár dühösnek tűnt, szinte biztos voltam benne, hogy csak a félelmeit igyekszik leplezni.

- Nem lesz semmi gond – ígértem nekik is, mire kételkedve felhorkantott.

- Ha legközelebb valaki bajban van, fordíts hátat, és sétálj el! – nézett villámló szemekkel Edwardra, aztán megfogadva a saját tanácsát, a szobája felé indult. – Egyszer már megúsztunk egy ilyen mentőakciót, de neki muszáj a szerencsénket kísértenie… - morgolódott tovább félhangosan. Emmett bocsánatkérően pislogott felénk, aztán követte a párját. Felpillantottam Edward arcára, aki mereven a korlátra szegezte a tekintetét. Tudtam, hogy Rosalie a nagymamám autóbalesetéről beszélt, és fájt látni, hogy Edward elszomorodik az emléktől.

- Alice… - fordultam a barátnőm felé kérdőn.

- Nem látok semmi konkrétat. Még nem döntötte el, mit kéne tennie – felelt a kimondatlan kérdésemre.

- Ráveszem, hogy hallgasson – bólintottam inkább magamat győzködve most már, mint őket, aztán bíztatóan végigsimítva Edward kezén, elindultam lefelé a lépcsőn.

68 megjegyzés:

  1. Wíííí... hurrá! :P /Bijjuss/

    VálaszTörlés
  2. igenigenigennnn :D bocsi :$ nagyon vártam már... :) (és most ezután az értelmes komment után el is olvasom xD)

    VálaszTörlés
  3. Vááóóó... Imádlak!

    VálaszTörlés
  4. Jó lett a feji. :)) Hát ez a Russel...:))
    Mostmár megyek aludni,mert reggel technó vizsga.
    Mindenkinek jó éjt.
    Laura

    VálaszTörlés
  5. úhhh
    Negyedik!!!!!

    Hát írok mindjárt rendeset.

    VálaszTörlés
  6. Na mostmár nyugodtan folytatom a tanulást:):)
    Köszi Spirit és Szandi!
    Nagyon izgiiiii....ideje volt, hogy Russ előkerüljön:)
    és hiányzott már Ed önmarcangolása...meg Isáé is, de az msot nem volt...:)
    Most értelmeset nem tudok írni, csa holnap...vár a filozófia!!!!
    puszi mindenkinek!
    Andi

    VálaszTörlés
  7. Köszönjük,remek lett,bocsi,most csupán ennyi telik tőlem:)Jó éjt !

    Dena

    VálaszTörlés
  8. De jó, nagyon szupi rész lett ez is, érdemes volt rá várni! (Mondjuk én könnyen beszélek, ma volt az utolsó vizsgám :)
    Amikor a címet megláttam, baljós sejtelmeim támadtak, hogy jelképesen kell érteni a zuhanást, és valami nagyon rossz dolgot közöl Edward. Úgyhogy nagyon megkönnyebbültem, hogy megbeszélték a dolgot, és Ed javaslatai végülis ésszerrűek (a harmadik lehetőségnél megijedtem, hogy esetleg Nate-re gondol apa-jelöltként - ahogy a BD-ben Jake-re, már ott is nagyon fura volt a gondolat). De végülis a mesterséges megtermékenyítés tényleg szóba jöhet, vagy az örökbefogadás - és igaza van Isabellának, ráérnek még később foglalkozni ezzel. (Kíváncsi vagyok, hogy ezzel a baba-téma lekerül-e most egy időre a napisendről, vagy még előtében marad - végülis a rosszullétek pontost okát még nem tudjuk...) Megint kezdenek gyűlni a szálak meg a rejtélyek, jupi. :)
    Nagyon örültem, hogy Russel újra előtérbe került! Szegénynek nincs könnyű sorsa. Bár nem értem, most mért nem alkalmazta a memóriakitörlős trükköt a támadóin? Lehet, hogy már elege van a folyamatos zaklatásból és besokallt? (Majd elolvasom újra, lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet.) Kíváncsi vagyok, hogy fog majd Isabellához viszonyulni, Isa meg hogy akarja kimagyarázni az egészet anélkül, hogy elárulná, kik is ők...

    VálaszTörlés
  9. Azért remélem, legalább egy valaki megszán egy kifejtős hsz-szel. :D Ha már ennyit szenvedtem az írással így betegen. :D Kíváncsi vagyok, mit gondoltok kicsit részletesebben. :D

    VálaszTörlés
  10. Nekem teccett ez a feji!!
    De Edward ötlete hát nem is tudom hogy gondolhatott olyat hogy Isabella majd mástól akar gyereket persze nem úgy de akkor is! És mikor Edward mondta hogy ő is szeretne gyereket hát én akkor majdnem elolvadtam egy férfitől olyan furcsa hallani persze Edward sem szó szerint így mondta de a lényeg hogy szeretne egy kisbabát!
    Russel hát én nem nagyon kedvelem őt nem tudom miért semmi bajom nincs vele de nem kedvelem.
    Rosalie már megint nem volt valami kedves de hát ő Rose. Jah meg az a rész is jó volt mikor Alice pont akkor lépett közbe mikor történhetett volna valami látszott hogy zavarban volt hogy közbe kell lépnie de még mindig jobb hogy nem Jasper ment be.
    Sztem leírtam mindent!!!
    Szóval várom a következő fejit mint mindig de addig is jobbulást Spirit gyógyulj meg!!!

    VálaszTörlés
  11. Hát lecsúsztam !

    Minden esetre, nagyon örülök, jó ajándék ez itt a holnapi két vizsga előtt!

    A babakérdés: gondoltam, hogy az örökbefogadás lenne az egyik ajánlata, de kicsi Ed örökbefogadása szerintem sem olyan lenne.
    A beültetés ... hát nem tudom de ötletnek nagyon jó.

    Szegény Russel meg tipikus, hogy milyen kis szerencsétlen.... .
    Szerintem Isa nem tudja majd másképp meggyőzni, mert már nagyon haragszik rá, és lehet hogy el kell árulni magát. Vagy megint mondhatnánk azt mint az alkonyatban... Adrenalin Rush ( you can Google it) :-) asszem már le vagyok fáradva...
    De megnyugodtam hogy Edward ilyen kis komoly és így töri a fejét. Isa meg majd kibeszéli valahogy....

    Sok sok puszi neked Spirit amiért betegen is felraktad, és nekeg is Szandi (MINT MEGVÁLTÓNK) aki átolvastad.
    Éd jobbulást Megyek:
    Charlotte90

    VálaszTörlés
  12. Csak kérnem kellett, és máris kaptam nem is egyet. :) Köszi. :)

    VálaszTörlés
  13. én is alig vártam már:D
    őszintén mondom, meglepett Edward mondanivalója, vagyis arra számítottam, hogy biztos megpróbálná meggyőzni Isát, hogy nem jó nekik együtt.. persze tudom a bevésődés miatt nem hagyhatta volna el, de azt gondoltam legalább amíg nem bizonyosodik be, hogy nem káros Ed mérge Isára, addig Ed hozzá se mer érni.. és lám Edward túltett saját magán:) engedett volna a csábításnak, ha nem jön Alice.. viszont ez a ha szeretnéd legyen egy másik férfitől gyereked, mégha mesterségese úton is, de sztm durva:D nem csodálom h Isa se lelkesedett az ötlettől.
    viszont tök jó, hogy előkerült Russel, talán így meg is bocsáltja a kertpartyt hisz megmentették az életét, ha ezek után szemétkedne a Cullen családdal (amit nem hiszek) nagyon utálnám.

    VálaszTörlés
  14. te sose hagysz nyugton aludni?? xD

    VálaszTörlés
  15. és persze most már megöl a kíváncsiság, hogy Isabella mitől is van rosszul:D:D
    nem vagyok se baba párti, se anti-babás de nagyon érdekel mit hozol ki ebből a helyzetből..
    izgulok na!!:D:D
    vki árulja el légyszi pontosan hány komment után kapunk új fejit!! és írjon mindenki hsz-t mert nagyon türelmetlen vagyok:D

    VálaszTörlés
  16. Szia!
    Eddig még nem írtam egyszer sem mmegjegyzést, de úgyérzem most már azért megéredt egyre az idő :) Imádom a sztorid és nagyon szeretem a te Belládat. Annyira jól összeillenek Edwarddal. ^^ Nagyon jól írsz és minden fejezeted tele van izgalommal így folyton a frisset várom :P Örülök, hogy egy barátom megmutatta nekem ezt az oldalt. Néha úgyérzem a te írásod jobb is mint Meyer-é.
    Nah most így este felé most tőlem már erre a fjeeztre vonatkozóan nem fog részletező hsz születni, de a lényeg hogy gratu az egész történethez, nagyon ügyes vagy. :)

    Meggie

    VálaszTörlés
  17. Sya!
    Nagyon tetszik az írásod, néha észre sem veszem az idő múlását, amikor olvasom. Néha azon agyalok, hogy ezt vagy az eredetit kedvelem jobban és olyankor nem tudok dönteni. Nagyon tetszik és remélem, minél előbb folytatod, mert kíváncsian várom a folytatás!
    Köszi, h írsz nekünk! Érdemes elolvasni az írásod, már ajánlottam is az ismerőseimnek az oldalad!
    Sya! És további ilyen jó ihleteket neked! (mert akkor mi is és te is boldog leszel :D)

    Sister

    VálaszTörlés
  18. szióka,
    érdekes ez a babadolog Izáéknál...várom az eredményt... :)))
    na megérkezett Russel... már réren szerepelt..
    ha jól értelmeztem, akkor Iza a vér szagát érezte a szobában, mikor lement...és Carlisle is épp Russel sebeit varta össze... kíváncsi lennék hogyan sérült meg, ha Ed alkapta mielőtt becsapódott volna... nameg arra is, hogy mit mondott Edward neki hazafelé menet... tutira volt valami párbeszéd, amíg a Cullen ház felé tartottak... nagyon kellene már egy Russelek pillanatképek is... :))))
    így elsőre ennyi...pusy Lilla

    VálaszTörlés
  19. Szia!
    Ez is nagyon jó lett!
    Amúgy akkor most az olvasotak alapján Edward még mindig nem léppet teljesen túl ez első Bellán!?
    Puszika

    VálaszTörlés
  20. Ha már így elkapkodtam az elejét, akkor most igazán hozzálátok!

    Nos GYEREKKÉRDÉSBEN nagyjából erre számítottam, hisz már korábban kifejtettem, hogy az lenne a logikus ha Edward
    1) felajánlaná, hogy együtt neveljék fel a kicsi Edwardot, hiszen Isa úgyis a gyámsága alá veszi amint nagykorú lesz.
    2) A további örökbefogadás is logikus amihez a Cullen család remek példával is szolgál az öt "gyerekével" akik persze kamaszok, sőt jó néhány évtizedesek.
    3) A mesterséges megtermékenyítés is kézenfekvő, ha már adott egy nagy tudású, kísérletező kedvű orvos is a családban.
    Más férfi bevonása meg fel se merülhet hiszen már számtalanszor tisztázták és megbeszélték, hogy bevésődés/kötődés ide vagy oda nem tudnak egymás nélkül élni.

    További felvilágosítási pont az alakváltó-farkas/vámpír szexuális élet terén a VÉRVIZSGÁLATI eredmény, már nagyon várom milyen újabb biológiai választ kapunk! Mert annak ellenére, hogy nem vallod magad egy nagy szakértőnek, mégis mindig lenyűgöznek a magyarázataid, lásd oltás, "szexuális mérgezés", farkasnők teherbeesési lehetőségeinek új megvilágítása, még engem is mint biológiában jártas és abból diplomázottat is lenyűgöznek a természetesen fikció alapú, de nagyon is logikus magyarázataid akárcsak Meyer-nél! Ezt az alaposságot még külön csodálom benned az írói tehetséged mellett!

    Remek volt, hogy Edward is beszélt az álmairól és, hogy szeretett volna családot meg gyerekeket. Nagyon fúrja az oldalamat, hogy milyen is lesz a hozzáállása akkor amikor a közeli vagy távoli jövőben tényleg gyermekáldás köszönt rájuk (szerintem ez nagyon is közeli, de most nem fejtem ki ezt újra).

    Na mindegy mert most úgyis jól elterelted a szálat ezzel a RUSSELes csavarral. Kíváncsi lennék, hogy ilyenkor befolyásol-e az, hogy a rajongóid mennyit nyavalyognak egy-egy szereplő megjelenéséért , mert persze mindenki számított arra, hogy ő fog bonyodalmat okozni, de esetleg előrébb hoztad-e a felbukkanását, hogy a gyerekkérdést jegelhesd egy időre?

    Alice poszttraumatikus viselkedése még jól látható volt, ahogy Jaspert maga után huzigálja és csak pár métert eltávolodva engedi el a kezét.
    Roslie persze adta magát, Emett meg olyan papucsosan követte az asszonyát.

    Isabella rábeszélőkéje is megdolgoztatja az agytekervényeimet a következő fejezetig:
    - megemlíti neki, hogy a múltkori agylúgozási próbálkozása nem sikerült?
    - vagy a vámpírságot és farkasságot (persze már nem falkatag, de azért nem árulná el Jonathanékat se) meg nem említve előad egy gyorsan-gyógyulok-ha-megvágom-magam-trükköt-amit-a-megbízható-doki-is-tud?...

    Na most már nagyon ragad a szemem, megyek is aludni és nem nyújtom az irományomat tovább!

    Jó éjszakát mindenkinek!

    Twilightos álmokat!
    Vámpír csókokat!

    VálaszTörlés
  21. Persze nekem is a "szívem erőteljesen kalapált a bordáim között" amikor megláttam az új fejezetet, hát még akkor mikor elküldtem elsőként a hozzászólásnak nem igazán nevezhető izémet és elkezdtem olvasni:), a reszketést sikerült kihagyni szerencsére :P.
    De végül sikerült kiírnom magamból a gondolataimat amik, most hirtelen felmerültek bennem :)

    Még egyszer jó éjszakát mindenkinek!

    Twilightos álmokat!
    Vámpír csókokat!

    VálaszTörlés
  22. Nah én is megérkeztem. :D
    Edward azt hiszi, hogy Isabella csak egy gyerekre vágyik, de Isabella nem is tudta, hogy akar gyereket, amíg nem merült fel ennek a lehetősége. Ráadásul ha lehetne gyereke, akkor csak Edwardtól akarna. Edward meg persze olyan vak, mint mindig. :D Persze Edward azt sem tudja, hogy valójában lehet gyereke, tekintve, hogy még nem jöhetett rá. De biztos voltam benne, hogy tuti kitalál majd valamit, hogy Isabellának lehessen, ha akar. :D Pedig milyen jókat vitázna Edward és Isabella, ha tudnák, hogy Edwardnak igazából lehet gyereke. :D Rose meg biztos tök féltékeny lenne. A vitákról tök szívesen olvasnék, de valahogy továbbra sem akarom, hogy legyen gyerekük. Egyrészt ott van kicsi Edward, másrészt Isabella még tök fiatal hozzá (oké, Bella sem volt sokkal idősebb, de Bella lélekben sokkal felnőttebb volt, mint Isabella), harmadrészt meg nem tudom, nekem olyan idegen lenne. Nah szóval ez van. :D
    És jé tényleg Dave-nek hívják a srácot. :D Ezt speciel nem tudtam a kvízben. :D
    Azért vicces, hogy Alice úgy mesél egy pisztolyról, mint egy megbotlásról. Oké, hogy neki nem árthat, de az embereknek eléggé nagyon, szóval ez elég komoly. Russelnek elég sok gondja lehet, ha az öngyilkosságon gondolkozott. Mármint ahhoz, hogy valakinek tényleg megforduljon a fejében, akkor tényleg nagyon rossz lehet neki. Tudom, mert nekem sem volt felhőtlen a gyerekkorom. Szerintem itt még lehet valami a háttérben. Vegyük sorra a dolgokat: nincs barátja, különc, van egy különleges képessége. Aztán ehhez jött még az, hogy a kerti partijára nem ment el senki, pedig számított rá. Talán az volt neki a tetőpont, amikor Edward sietett a segítségére. Úgy értem, várta, hogy majd Cullenék, akik szintén különcök, elmennek a bulijára, de nem mentek, és csalódott bennük meg Isabellában is, aztán egyszer csak feltűnik Edward, és megmenti. Hát ez egy érdekes reakció. Most meg tudja, hogy Edwarddal sincs valami rendben, és fogalma sincs, hogy mit kezdjen ezzel az egésszel. Hát nem tudom, én a helyében örülnék egyrészt, hogy megmentették az életem, másrészt, hogy van, akinek szintén van valami különleges képessége, és így nem vagyok egyedül.
    Rosalie elég tapintatlan volt. Oké, Rose mindig tapintatlan, de hogy felemlegette a régi bellás sztorit, az tényleg nagyon durva volt. Mondjuk most ez szerintem karakterhű volt. Mármint el tudom képzelni róla, hogy ilyet tesz.
    Isabellára meg kíváncsi vagyok, hogy hogy húzza ki a többieket a csávából. Gondolom Russelnek nem tart sok ideig összerakni, hogy valószínűleg a többi Cullennél sem stimmel valami.
    Tetszett a fejezet. :)

    VálaszTörlés
  23. Érdemes volt az előbb (ma már kb tizedjére) felnézni az oldalra - már nagyon vártam az új fejezetet! És bár én nem szoktam kommentelni, most muszáj, mert engem meg az lepett meg a többiekkel ellentétben, hogy Isabella rögtön arra gondolt a gyerekkérdés kapcsán: Edward más ágyába akarja toloncolni:) Ámbár lehet, hogy nekem is ez jutna eszembe, ha egy vámpírral járnék!:)!

    VálaszTörlés
  24. Szióka!
    Tegnap nem bírtam kivárni a frisselést.
    De megnyugodtam, hogy reggel vár majd egy új fejezet.:)

    Előszöris jól tisztázták ezt a baba dolgot kettejük között, de még él bennem a gyanú, hogy talán nem léphetnek át ilyen könnyen a témán.:)

    Másodszor nem hiszem ,hogy Russelt le lehet állítani, vagy rábeszélni, hogy téves következtetést vont le a megmentésénél, úgyanúgy, mint Bellánál. Rá fog jönni magától, ha nem is árulják el neki.

    Várom a folytatást!
    Pusszancs!

    VálaszTörlés
  25. Szia Spirit!

    Először is jobbulást! Gyógyulj meg mihamarabb!
    Megint sok csavar volt ebben a fejezetben. :D
    Már meg sem lepődök!
    Nagyon féltem Edward reakciójától, illetve mondandójáról. Hatalmas kő zuhant le a szívemről, mikor rájöttem: végülis elég pozitív végkimentele volt a beszélgetésüknek Isabellával. Bár a vérvizsgálat okoz még meglepetéseket, gondolom...
    A Russeles csavar is nagyon jó lett, reméltem, hogy úgy osztod a kártyát, hogy megint kapcsolatba kerüljön Cullenékkel. Remélem Isa meg tudja majd nyugtatni!
    Szóval várnak még ránk fordulatok... amit örömmel várok!

    Minden jót!
    Melinda

    VálaszTörlés
  26. Szia Spirit!!
    Örültem nagyon az új fejezetnek, de ezzel még sokan vagyunk így és remélem jótékony hatással leszünk a betegségedre!!!:)
    Tetszett hogy ez most olyan bensőséges volt Iza és Edward között. Bár én farkas volnék:D, de E. önfeláldozásból ötöst kap tőlem. Csodálatos az amit képes lenne Izáért megtenni. Akár még egy másik ember gyerekét felnevelni és sajátjaként szeretni, ha a szerelme így döntene...Azért el tudom képzelni milyen fájdalmat érezhet Ed, hogy tudja nem lehet családja. Meg nem számítottam arra hogy ebben a fejiben találkozunk Russellel. Én arra gondoltam hogy biztos az én kis indiánjaimról lesz szó...na miért nem meglepő:D Szegény R. nem is csodálom, hogy véget akart vetni az életének...ezzel a képességgel örök különcnek érezhette magát, és ugye hab a tortán hogy még az egyetlen ember is cserben hagyta (bár mi tudjuk hogy ez nem így történt) akiben kezdett bízni. De tök jó hogy végül a Cullenékhez került..Azért kíváncsi vagyok Iza hogyan fogja mindezt tálalni Russelnek! Meg szerintem most tisztázódni fog minden és egy új és különleges barátja lesz a Cullen családnak!!!:D
    Várom a folytatást!! Millió puszi és jobbulást neked!!
    Luna

    VálaszTörlés
  27. Hát megérte annyit várni :)
    Még betegen is nagyon jó fejezetet írtál nekünk Spirit!
    Betegségem alatt jó ilyen fejezeteket olvasni, legalább felvidulok. :)
    Még jó, hogy nem engedték Alicék, hogy elmenjen Isa, mert akkor nem tudom mi lett volna ott. (Ismerve őt... xD)
    Kíváncsi vagyok Isa mit fog mondani Russelnek.
    UI: Gyógyulj meg Spirit!

    VálaszTörlés
  28. Szióka!
    Gondoltam ezt a hírt megosztom veletek is.
    Az origo filmklubbos oldalán megjelent egy cikk, melynek címe "Ősszel foroghat a negyedik Alkonyat-film" :))))
    Igazán jó hír!!!
    Jobbulást Spirit!
    Pusszancs!

    VálaszTörlés
  29. Lenne egy kérdésem. Nemtudom hogy valaki felhozta-e már.
    Ha örökbefogadnak gyereket,akkor idő után őt is ,,vámpirizálnák,,?Mivel mindketten halhatatlanok. Szerintem Ed nem tenné meg. Max Isa hatására.
    üdv
    Laura

    VálaszTörlés
  30. szia
    végre van új tetszik de most mennem kell! XD

    VálaszTörlés
  31. júúj de jólett tök jó e komcsi...és jó hogy Russel megint visszatére a könyvba. 4. <3 5. várlak XD
    pussz Heni

    VálaszTörlés
  32. Ez a fejezet olyan volt,mint egy kórházban kínok közt szenvedő betegnek egy morfium injekció. Már nagyon vártam:D most sietek...de ha hazajöttem írok rendes komit.. csak ezt muszáj volt:DDD

    VálaszTörlés
  33. Szia Spirit!
    Hát ez eszméletlen. :)
    Nem azt kaptam amire számítottam, ez sokkal jobb.:D Azt hittem Edward amjd szakítani akar vagy valami hasonló marhaságot, de szerencsére nem. :) Imádom, nekem is kell egy ilyan pasi. :) Kár, hogy a valóságban nincsenek ilyenek. :(
    Jobbulást.
    Várom a folytatást.
    Puszka: Linsy

    VálaszTörlés
  34. Spirit!
    Jaj, Edward szerintem annyira aranyos volt, ahogy mondogatta az alternatívákat.
    Meg akkor is mikor Isa rájött, hogy Ed akar gyereket. Olyan édes, ahogy zavarban volt :D
    És Russel mekkora egy marha! De azért szeretjük :P
    Isa, mondd meg neki! :D
    Imádlak Spirit, és már alig várom a frisst!
    Pux

    VálaszTörlés
  35. Nekem nem tetszett annyira a fejezet! Hiányoznak a farkasok! :S
    Amúgy tényleg hab lenne a tortán, ha kiderülne, hogy Edwardnak igenis lehet gyereke! :D Azért Russelt sajnálom, csak picit fura, h Isabellát ennyire érdekli a sorsa! Egyébként nem csodálkoznék rajta, ha elszólná magát...

    VálaszTörlés
  36. Szia Spirit!

    Először el sem tudtam képzelni, hogy mi lehet itt és vajon miért ez lett a cím. Aztán még mindig nem tudtam elképzelni XĐ De a végére megértettem.

    "Hirtelen, mintha minden eddigi bosszúságomat valami teljesen eltörölte volna, és a helyét együttérzés vette át. Eddig csak azon gondolkoztam, hogy én mit szeretnék, de az esezmbe se jutott, hogy talán Edward az, aki meg szeretné tapasztalni, milyen is apának lenni.

    - Szeretnél kisbabát? - lágyult el a pillantásom. "

    Nekem ez tetszett benne a legjobban. Isa a lényegre tapintott szerintem. Mármint gondolom Ed is szeretne babát, csak hát úgy gondolja, hogy egy vámpírnak nem lehet és ezért nem reménykedik. Pedig szerintem nagyon jó szülők lennének, de Isának igaza van, még fiatal az anyasághoz egy kicsit. Viszont a kicsi Edwarddal több időt is eltölthetne, mert már rég hallottunk felőle:P Russel nagyon magányos lehet, hogy az öngyilkosságot fontolgatja. Még szerencse, hogy Edward utánament és még idejében segített. Arra viszont kíváncsi leszek, hogy Isa mit fog neki mondani. Elég érdekes beszélgetés lesz, az biztos.

    pusz: Wywu

    VálaszTörlés
  37. Hujujjj, nagggggyon jó volt a beszélgetés, és annyira nem is volt vészes. :) Annak is nagyon örülök, hogy "visszahoztad" Alice-t, aki a jelek szerint kezd rendbe jönni. :) És Russel... én hiszem, hogy Isa meg tudja őt győzni. :) Nagyon, nagyon várom a folytit. :) pusszi :)

    VálaszTörlés
  38. Halihó! Végre új fejezet!!!!!:-)
    Köszi, hogy így, betegen sem hanyagolsz minket, Spirit! :-D

    És nagyon jó lett!!!!
    A beszélgetés Isa és Ed között teljesen életszerű, bár, mint többen, én is azt vártam, hogy amíg nem tudják a vizsgálatok eredményét, addig Edward majd elzárkózik Isa közeledései elől...
    Russel felbukkanását már nagyon vártam! Ilyesmire mondjuk nem gondoltam... Szerintem Isa simán mondhatná, hogy ők is "különlegesek", különböző képességeik vannak. Ő gyorsan gyógyul, Edward gyors és erős, Alice meg a jövőbe lát... A többiekét nem is lenne fontos elárulni... Russel meg kellene, hogy elégedjen egy ilyen válasszal, tekintve, hogy ő is különleges képességgel bír!
    Mindenesetre nagyon várom a következő fejezetet, hogy Te hogyan oldod meg a helyzetet!!! :-)

    Jobbulást neked! Agnese

    VálaszTörlés
  39. HÁHÁ! Végre visszatért Russel. Én bevallom már nagyon hiányoltam őt. Kíváncsi vagyok mikor tudja meg, hogy mik is ők, meg remélem, hogy róla is többet megtudunk, mármint, a képességéről, a múltjáról, meg ilyesmik. Várom a folytatást...

    VálaszTörlés
  40. Rájöttem valamire. Igen, kicsit sokáig tartott, de azért egyedül jöttem rá. :D Szóval olvasgattam a fórumon a régi bejegyzéseket, és ott valaki bemásolt a kérdezz-felelekből egy részt. A lényeg az volt, hogy ha Isabella a méregtől lenne rosszul, akkor elvileg ha egy vámpír egy emberrel feküdne le, akkor az embernek át kellene változnia. És mivel Bella sem változott át a BD-ben, ezért elvileg Isabella sem a vámpírméregtől van rosszul. Szóval egyelőre még rejtély marad Isabella rosszulléteinek okai. :D

    VálaszTörlés
  41. A képeket nézegetve...

    Lupe = Emily?
    Benjamin = Jared?

    Mármint a színészek...

    Üdv!

    VálaszTörlés
  42. Az eleje annyira cuki volt! Nem tudok Edwarddal betelni! :D "Mondanám, hogy ha nem lenne a bevésődés, képes lennék elengedni téged, de… Nem vagyok biztos benne, hogy meg tudnám tenni." Örülök, hogy Edward nem csinált hülyeséget! Ez hihetetlen szegények éppen elkezdtek témázgatni mikor Alicék jöttek! Ennél rosszabb időpont nem is lehetett volna! Na, Russel meg a kiváló ötletei! Na, remélem tanul az esetből! Remélem Isabella megmutatja Rosenak, hogy képes elsimítani a dolgokat! Na de a baba témát én még biztosan nem zártam le! Tudom ám, hogy húzod az időt, aztán amikor senki sem számít rá valami lesz! Oké lehet, hogy nem gyerek, de itt vagyunk a vihar előtti csendben! Remélem hamar lesz új fejezet!

    Cup Cup Szupcsi

    VálaszTörlés
  43. Lupe= Tinsel Korey vagyis Emily
    Benjamin= Bronson Pelletier vagyis Jared

    VálaszTörlés
  44. na itt vagyok megint :D szóval: jééééézusom! Russelnál fegyver volt?:O és miért nem használta a képességét,hogy békén hagyják? És Waow! Edrard mikre nem képes csak hogy Isabella boldog legyen :) na jó most csak ennyire futotta bocsi:( nem tudok többet mondani... majd a kövinél.. szió puszi
    Beus

    VálaszTörlés
  45. Spirit!
    Ahogy nézegettem a hsz-eket érdekes dolgot olvastam.Bella már nem falkatag?:O
    Mert én eddig azt hittem hogy ugyanúgy az maradt csak a tanulás miatt egy kicsit elhanyagolja.(Én nemszeretném ha kilépne a falkából hiszen ők az egyik családja..:()
    Akkor ez most hogy van?
    Bocsi hogy zavarlak biztos ezer dolgod van és még beteg is vagy.Előre is köszönöm ha válaszolsz.(:

    VálaszTörlés
  46. Szia!

    Már nagyon vártam a kövi részt! Hát nagyon jó lett, gondoltam hogy a baba téma kerül elő térbe. De mindig tudzs meg lepetést okozni hiszen meg sem foruldt a fejemben az örökbe fogadás. Amugy a 3-ik lehetpségnél én is kicsit meg ijedtem hogy esetlrg Natehenre gondol. De nem. Szintén nem gondoltam a mestergéges megtermékenyitésre. Minden esetre érdekes lett.
    Az meg hogy viszsa próbálta utasítani Isa közeledését Edwardra vall nem is vártam tőle mást. Bár egész könnyű volt meg törtni.
    Russel is meg jelent. Érdekesen hoztad vissza a képbe. Meg Rosalie meg jegyzése hogy egy ilyet már túléltek. Kicsit más de méág sem mert ott a szerelme élete volt a tét, itt viszont ha hagyja meg hallni nem csak saját lelkiismerete kinozta volna hanem hogy Isának is fájdalmat okozott és sztem ezt tudta volna nehezebben elviselni.
    Kiváncsi vagyok mit fog nek mondani Isa. Akármit is tuti hogy russel meg van rémülve, és nehezen fogja el dönteni mit tegyen, de nem hiszem hogy el árilná Culleneket.
    Bár én még mindig nagyon várom hogy az eskűi részletekről, meg az eljegyzésről olvassak.
    Bocsi de imádom az eskűvőket.
    Várom a folytatatást!
    Üdv: Bethliz

    VálaszTörlés
  47. Spirit neked muszály a legizgisebb résznél abbahagyni? :) de akkor ne várakoztass meg mindet!:) :P am nagyon jó lett ez a fejezet is grat hozzá. Russel miért akart öngyilkos lenni? Most melyikhez áll közelebb,ahoz hogy elmondja hogy mik is Edwardék vagy nem? Vagy talán csak kételkedik benne? Jasper Izát manipulálta azért lett hírtelen ilyen nyugodt? Ha most Iza odament volna akkor valaki meghalt volna? Edward komolyan gondolta ezt az örökbefogadást vagy csak Izának akart jót? Russelnek most milett a baja amikor lezuhant és elkapta Edward? jó vagy rossz lesz a vége?? Mikor lesz az esküvő? Na most csak ennyit! sziasztok pusziM

    VálaszTörlés
  48. szia! nagyon tetszett ez is :D meik nem? :D
    nem is volt vészes ez a beszélgetés.. :D azthittem Ed arról fog dumálni h ezentúl nem fekszik le vele..:D dehát láthattuk h nincs ellene a dolognak..xD Russel..öngyilkosság? :D szegény.. most azon gondolkozom h lehet h Isabella elmondja Russelnek h ő is öngyilkos akart lenni csak nem sikerült..:D nagyon várom már a kövit! :D
    Dorszíí

    VálaszTörlés
  49. Szia!
    nagyon jó lett!
    Annyira Edwardos volt ez a hogyan-adjunk-Isabellának-gyereket-dolog.:) annyira jól vissza tudod adni a karaktereket:D
    Most végig izgulni fogok, hogy Isa hogyan győzi meg Russelt és hogy ő mit fog dönteni.:) de nekünk csak az a legjobb, ha minél tovább csavarod a szálakat, hogy minél tovább olvashassuk ezt a csodát:)
    van egy olyan érzésem hogy ez a feji rövid lett.;) bocsi a nyafogásért:)
    puszi, Lou:)

    VálaszTörlés
  50. Azt tegnap elfelejtettem leírni, hogy nagyon tetszett, hogy Isa kicsit megértőbben viszonyul Rose-hoz, és látja, hogy a szurkálódásaival csak a félelmét leplezi. Gondolom, ehhez a múlkori beszélgetésük is hozzájárult. Tényleg szuperül vissza tudod adni a karaktereket.
    És annak is örültem, hogy Bella ismét szóba került, bár Ednek nyilván fájdalmas emlék, de nem hiszem, hogy ez azt jelenti, hogy nem lépett túl rajta (valaki ezt írta).

    VálaszTörlés
  51. Sziasztok!!

    Már tegnap este elolvastam a fejit, de nem volt már rá energiám.:)
    Nagyon tetszett a fejezet. Hát ez a Russel... teljesen kibrultam x) Hogy lehet vki ilyen dili?:D Én nem értem meg az olyan embereket akik öngyilkosságra gondolnak. Szerintem mindenre van megoldás. Ha véget vetünk az életünknek, na hát akkor valóban nincs már semmi megoldás.
    Na igen, meglepődtem Edwardon, de nem volt vészes. Szerintem teljesen normális, hogy ilyenekre gondol.
    És olyan aranyos, hogy ő is szeretne kisbabát. Mennyire meglepődne, hogyha tudná, hogy nemzőképes^^
    Remélem Isabella tud normálisan beszélni Russelel, bár nekem Russ is elég makacsnak és önfejűnek tűnik.
    Istenem, remélem, hogy nem lesz semmi gond.
    Na igen, és végre itt votl Alice és Jasper<3 Már nagyon hiányoztak *-*

    Na, de én megyek is, puszi:)

    VálaszTörlés
  52. Hali.
    Tegnap olvastam el a fejezetet, de ma szedtem össze magam annyira, hogy írjak :D

    Szóval most kicsit összezavarodtam, mert a 3. fejezetben Edward, amikor azt hitte, hogy Isabella terhes, egyből ideges lett és lehajtott fejjel, ökölbeszorított kézzel hallgatta végig a vizsgálatot és Carlisle gondolatait. És az sincs kizárva, hogy egyből kivetette volna Isa-ból, ha beigazolódott volna..(Értem én, hogy félti, de még az embereknél is előfordul, hogy eltörik egy-két bordája a baba miatt) Most meg 180°-os fordulatot véve még ő ajánlja fel, hogy fogadjanak örökbe, vagy ami még rosszabb ejtsék teherbe mesterségesen?

    Russelre rátérve pedig csak azt tudom ismételni, mint Edward, "ostoba kölyök". Russel megközelítve hány napot/percet/órát tud kitörölni az emlékezetből? Mert azzal mondjuk megoldódhatna a konfliktus, ha kitörölné az agyukból ezt az egész helyzetet és utána nem menne a közelükbe, hanem meghúzná magát egy kicsit. (De gondolom ehhez nincs elég ereje, hogy a kezdetektől törölhesse..)

    És még eszembe jutott egy furcsa ötlet :D Azt ugyebár már tudjuk, hogy Isa memóriáját nem tudja törölni, és csak bizsergető érzést vált ki belőle, ha jól emlékszem. És a vámpíroknál is hatástalan, de mondjuk kíváncsi lennék, ha Edward ember lenne és akkor mi történne? Mert Russel-nek gondolom rá kell koncentrálnia, hogy kitörölhesse a gondolatait, erre meg Edward látná ahogy kitörli és ezért megint emlékezne a Russellel töltött emlékeire? Tudom, furcsa fantáziálgatásaim vannak nekem is :D Mondták már párszor, hogy "defektes" vagyok xD Puszi:Tia

    VálaszTörlés
  53. Egyre jobb a sztori, izgalmas :) Russel vajon mennyit fog megtudni? esetleg a könyv végére ő is csatlakozik a kis csapathoz? :D Kíváncsian várom a folytatást...

    VálaszTörlés
  54. Nagyon jó lett ez a rész is,mint mindegyik!:D
    Kiváncsi vagyok h alakul Russel sorsa,h fog hozzá állni a nagy TITOK-hoz.Nah ez a gyerek dolog...
    Hát igen,Ed reakciója várható volt,bár arra nem gondoltam h ilyen ötletekkel áll elő.Sztem az olyan ari volt tőle h azt mondta a örökbe fogadja kicsiEd-et.Igaz h Iza még elég fiatal egy gyerekhez,de azért picit remélem h hamarossan beköszönt a gólya!Köszi a fejit,várom a kövit.

    VálaszTörlés
  55. huh szval itt vagyok és türelmetlenül topogok hogy hogyan tovább.
    mit szánsz russelnek? esetleg lesz egy ujabb vámpir a cullen családba?

    köszi hogy írod.

    kimi

    VálaszTörlés
  56. Szia!
    Nagyon szupi volt.Csak majd annyit hogy tervezed hogy Edwardnak lehet gyereke?Ugyértem akkor Isabella terhes lehet Edwardtó?Mert most teljesen összezavarodtam.
    Am remélem Russ jól van.
    Várom a folytatást!
    Pussy:Bells

    VálaszTörlés
  57. Szia Spirit!
    Azt hiszem ezzel a fejezettel feladtad a leckét a rajongóidnak. Nem akartam eddig hozzászólni a dolgok alakulásához, mert csak ezt a fejezetet olvastam el de ez a baba kérdés...
    Én vagyok Jezabel nővére... és csak most próbállak utolérni az olvasással. Szerintem a harmadik megoldás lényegét és fontosságát nem sokan értették meg. Nehéz is megérteni annak - vagy csak én vagyok szuperérzékeny - aki még nem találkozott ilyen problémával a mindennapi életben. Ez a végső megoldás amit Ed ajánl fel Isának, a legnagyobb önzetlenség amit el lehet képzelni. Micsoda fájdalom, vivódás, és határtalan szerelem kell legyen e gesztus mögött, hogy át tudja lépni saját korlátait, testi és lelki szinten, mindezt azért, hogy, akár más férfi gyermékével is, de boldognak láthassa Isát.
    Szerintem egy ember is iszonyatos vivódások után jutna el erre a döntésre (ha eljutna). Lehet,csak én látom így a dolgokat, de kiváncsi vagyok, mit is hoz a jövő a közeli .) vagy távoli fejezetekben.

    Puszi Terra

    VálaszTörlés
  58. Ááá!
    Hát azt hiszem, nem panaszkodhatunk, h unalmas fejezetet kaptunk... Russel öngyilkossági kísérlete, Edward ötletei a babáról...
    És naná, h Rose már megint beszól... Kicsit (és csak nagyon kicsit) Juca jut az eszembe róla. *várja a varkas dühös nyálözönét és a fogait a nyakán*
    Na, meek, még vszeg jövök, csak nincs net a gépemen, azért nem is olvastam előbb.
    Pusz

    VálaszTörlés
  59. Nagyon jó lett, mint mindig... :)
    De még mindig nem kaptam egy választ... :$
    A farkas fiúknak a képeit merről kerítetted? :$$ XDD :D Rohadt jól néznek ki... :P
    Előre is kösz. :)

    VálaszTörlés
  60. hát megint idetévedtem,szóval ha már itt voltam el is olvastam megint :D de leesett az állam amikor láttam,hogy csak 62 megjegyzés!....???????mi ez?:O mi van veletek többi spiritbliss imádókkal? nem akarjátok,hogy jöjjön a következő fejezet?:O mert ha igen...akkor hsz-eket kérek!! jó sokat!! :DDDD de addig is jóéjt mindenkinek:D

    VálaszTörlés
  61. Siprit, tényleg ennyiben hagyod a gyerek témát? Tetszik a fejezet, meg már nagyon vártam (mint mindig mindenki :D), de ez egy kicsit csalódást okozott.
    Remélem a következő pár fejezetben nem csak Russel körül fog forogni a világ, hanem a baba téma is további megleptéseket fog okozni számunkra. :)
    (a hozzászólásom késésének oka, a nagybetűs VIZSGAIDŐSZAK :S)

    Niki

    VálaszTörlés
  62. Kedves Spirit!
    Szerintem nagyszerűen megoldottad a baba kérdést. Sokat elárultál a témáról, de mégse eleget ahhoz, hogy kitaláljuk mi fog történni!
    Remélem Russel megtanulta, hogy a Cullenek közelében nem annyira egyszerű öngyilkosságot elkövetni!
    A kérdésem úgyis ehhez kapcsolódik:
    Isa (vagyis bármelyik farkas) lehetne öngyilkos?
    Csak, mert ez ugye lehetetlen a vámpíroknál, de hát ki tudja, hogy mi van a farkasokkal...
    Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogja Isa kimagyarázni ezt az egész helyzetet úgy hogy ne áruljon el semmi nagyon lényegeset!
    Izgatottan várom a következő fejezetet!!!
    Puszi B.J.

    VálaszTörlés
  63. Szia!
    Habár csak egy gombnyomás választ el a következő fejezettől, hogy megtudjam mi fog történni, mégis nagyon izgulok!
    Megszerettem ezt a Russel gyereket, van benne valami nagyon titokzatos azon kívül is, hogy van egy képessége... Nem tudom miért, de van egy olyan sejtésem, hogy ő lesz a trilógia utolsó kötetének egyik főszereplője, mármint hogy miatta izgulhatunk majd még egy csomót:p
    Üdv.Keya:)

    VálaszTörlés
  64. Juj, nagyon tetszett. :D Russel. :D Jó, hogy megint benne volt a fejezetben. :D Áh, nagyon jó volt. :D Nem tudok mit mondani, tetszett. Kíváncsi leszek Isa és Russel beszélgetésére. :)
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés