.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2009. augusztus 26., szerda

A jövő reménysége - 14. fejezet

14. TISZTÁS



EDWARD MÁR A TISZTÁSON várt, mikor én megjelentem. Bármennyire is sietni akartam az ígéretemhez híven, nem változtam át farkassá. Muszáj volt az ideúton átgondolnom pár dolgot, és nem akartam, hogy bárki is belelásson a fejembe – bár abban nem voltam biztos, hogy Edward nem képes-e rá emberi alakomban is. Fogalmam sem volt, hogyan is működik a gondolatolvasás a farkasok, és hogyan Edward esetében, ahogyan abban sem voltam biztos, hogy mi aktiválja és engedi le a pajzsot, ami védi az elmémet a kíváncsi kutakodók ellen. Elhatároztam, hogy muszáj rájönnöm erre a titokra, és addig kell gyakorolnom, amíg biztos nem lehetek benne, hogy csak akkor és azt a gondolatomat hallják meg mások, amikor és amit én meg szeretnék mutatni. Így is épp elég gubancom származott már abból, hogy túlságosan kiadtam önmagamat.

Egyszerre próbáltam meg összeszedni az érveket, amikkel megmagyarázhatom Edwardnak a fejemben látottakat, és elmélkedtem azon, hogy Jade részvétele a kutatásokban, mennyiben veszélyeztetheti a szeretteim biztonságát. Mire Edward elé léptem, a halántékom fájdalmasan lüktetve ellenkezett bármiféle agyi funkció működése ellen, ami nem a létfenntartáshoz volt szükséges.

- Szia! – álltam meg tétován toporogva pár lépésnyire Edward előtt. Nem tudtam, hogy a történtek után jó ötlet-e még közelebb mennem hozzá, vagy túl dühös most rám, és jobb, ha nem bosszantom tovább a közvetlenségemmel.

- Szia! – Edward eldöntötte a kérdést. Egyetlen lépést sem tett felém, csak összevont szemöldökkel méregetett. A szégyentől elpirulva hajtottam le a fejemet. Az a pár pillanat, amíg egyikünk sem szólalt meg, egy egész örökkévalóságnak tűnt. Kínosan toporogtam egyhelyben, mint egy gyerek, aki szidást vár, amiért minden előzetes figyelmeztetés ellenére a szobában labdázva összetörte a legdrágább kínai vázát. Csakhogy én egy vázánál sokkal értékesebb dolgot károsítottam meg – Edward bizalmát.

- Mondj valamit… - kértem, mikor már végül nem bírtam elviselni a szótlanságát.

- Ha azt akarod, hogy megöljem, bármikor megteszem! – Hallottam meg Edward hangját. Zavartan néztem fel rá. Kit akarnék megöletni vele, és miért?

- Nem értem… - ráztam meg a fejem.

- Az a szemét, rühes dög… Azok után, hogy tudja, az a másik vámpír mit tett, még képes… Ha akarod, most azonnal végzek vele! – vicsorgott rám Edward, de a szemeiből láttam, hogy egyáltalán nem rám dühös. Hitetlenkedve néztem rá. Tudtam, hogy mérges lesz Nate miatt, de az, hogy arra gondol, megöli egyetlen csók miatt, valahogy túlzásnak tűnt.

- Dehogy is akarom, hogy végezz vele! – észre sem vettem, mikor kezdtem zihálni az ijedtségtől.

- De hát, erőszakoskodott veled, és… Én… - Edward két lépéssel előttem termett, és a kezét óvatosan az arcomra fektette. – Soha többé nem hagyom, hogy bárki úgy érjen hozzád, ha nem akarod! Nem érdekel az egyezség, ha azt mondod, én megteszem! – Elnyíló ajkakkal néztem az érzelmektől háborgó sötétarany szemekbe.

- Sosem kérnék tőled ilyesmit – nyögtem ki. – És okom sincs rá.

- Én azt hittem, hogy… - Edward döbbenten nézett rám, aztán visszahúzta a kezét, és hátrébb lépett. Hátat fordítva nekem tett pár lépést, aztán megállt, mintha egyetlen pillanat alatt mozdulatlanságba fagytak volna a tagjai.

- Edward… - Egy pillanatig tétován néztem felé, aztán hirtelen elhatározásból mögé léptem, és megérintettem a vállát. Mintha egy szobrot tapogattam volna, egyetlen izma sem rezdült.

- Ha mégsem volt ellenedre, miért lökted el magadtól? – Edward hangja halk volt és szinte sütött belőle a fájdalom. Kínomban majdnem felnevettem. Miért kell mindig félreértenie, amit mondok neki… Hát, nem figyelt rám, mikor elmagyaráztam neki, mennyire szeretem? Mikor elmondtam, hogy mit jelent a bevésődés?

- Nagyon is ellenemre volt – mozdítottam meg a kezemet, és lassan végigsimítottam a kemény háton. – Nem akartam, hogy megcsókoljon. Nem akarom, hogy bárki megcsókoljon rajtad kívül! – Éreztem az ujjaim alatt az alig észrevehető, apró remegést. – De azt sem akarom, hogy bárki meghaljon egy hiba miatt. Azt meg főleg nem, hogy te ölj miattam!

- Öltem már… - Szinte éreztem a tömény bűntudatot és önutálatot Edward kijelentésében.

- Szomjúságból – egészítettem ki gyorsan. – Az teljesen más…

- Érted több értelme lenne.

- Nézz rám! – A hangom parancsoló volt. Egyszerűen nem tudtam elviselni, mikor Edward magát kezdte marcangolni. A kora ellenére, néha tökéletesen úgy tudott viselkedni, mint egy kamasz. Annyira irracionálisan és érzelmektől fűtötten. A depresszióról és az önutálatról már említést sem tettem magamban…

Edward lassan fordult meg, mintha nehezére esett volna rám pillantania. Kinyújtottam felé a kezemet, mire tétovázva megfogta.

- Nézz rám… - kértem ismét most már lágyabban, és csak akkor folytattam a mondandómat, mikor a tekintete összefonódott az enyémmel. – Jonathan ki volt borulva, nem tudta, mit tesz – próbáltam megvédeni. – Nem érdemli, hogy bántsd. És azt sem akarom, hogy neked bajod essen – sóhajtottam fel. – Én is… - egy pillanatra félrefordítottam a fejem, hogy megtaláljam a megfelelő szót. - …bosszús vagyok amiatt, hogy Nate kihasználta a pillanatot. De… Ez teljesen más helyzet volt, mint… mint a vámpírral. – Egyszerűen nem tudtam kimondani a nevét. Mikor Edward alig pár órával ezelőtt a fejembe nézett egy pillanatra, a Dominickal történtek, és Nate csókja egymás után pörgött végig a fejemben, összemosva sok érzést, amit Edward nem választhatott külön. Joggal érezte, hogy Jonathan tévedése éppolyan undorító és megtorolni való tett volt, mint az, ami korábban történt velem. – Hidd el, senki mást nem akarok, csak téged! Nem… nem felejthetnénk el az egészet? – Reméltem, hogy Edward logikus énje rábólint a kérésemre. Az arcvonásain tisztán kivehető volt a küzdelem, amit önmagával folytatott, és tökéletesen megértettem. Ha Tanyát láttam volna annak idején megcsókolni Edwardot… Vagy, ami még rosszabb, valaki bántotta volna Edwardot az akaratán kívül… A rémképtől megborzongtam.

Edward morgó hangot hallatott, aztán biccentett egyet. Megnyugodva fújtam ki a levegőt.

- De ha még egyszer hozzád mer érni, én…

- Nem fog – vágtam rá azonnal.

A szívem úgy kezdett verdesni, mint egy riadt kismadár, mikor egy lépést tettem Edward felé. Ő is meglepődött, hiszen eddig megtartottam a távolságot, most pedig még Alice sem volt jelen – egy ilyen beszélgetést illetéktelen fülek nélkül akartam lefolytatni, és ezt Edward is tudta a gondolataimból. Tudtam, hogy nem kéne próbálkoznom, nem kéne esélyt adnom arra, hogy valami rossz történjen, mégsem bírtam ki. Azt akartam, hogy ha a következő pillanatban a fejemre szakad az ég, vagy belém csap a mennykő, Edward legyen az a férfi, akitől életem utolsó csókját kaptam.

- Isabella… - Edward hangja erőtlen suttogásként próbált figyelmeztetni arra a szabályra, amit én magam hoztam, de azonnal el is halt, amint az ajkaimat hozzáérintettem a szájához. Csak egy apró csókot terveztem, de amint elöntött az ismerős forróság minden tervem rögtön elfelejtettem. Elakadó lélegzettel fúrtam az ujjaimat Edward tarkójánál a hajába, hogy öntudatlanul még közelebb húzzam magamhoz.

Felnyögtem, mikor a két hideg kéz megemelt a csípőmnél fogva, és automatikusan kapaszkodót kerestem a lábaimmal, így Edward dereka köré fontam őket. Ahogy az ágyékunk összepréselődött, a mindent elemésztő lángokkal együtt erőteljes remegés futott végig rajtam. Pánikba esve szakítottam meg a csókot, és ha Edward nem tart erősen, akkor a kapálózástól biztosan fenékre huppantam volna a lábai előtt. Így ő tett le a földre álló helyzetbe, és a kezeit felemelve lépett hátrébb tőlem.

- Sajnálom… - nyögte, miközben sűrűn kapkodta a levegőt, mintha szüksége lett volna rá.

A legközelebbi fához siettem, és a homlokomat nekidöntve próbáltam meg mélyeket lélegezve lenyugodni. Túlságosan elragadtattam magam… Ha Edward karjaiban változom át… Elszörnyedtem a gondolattól.

- Jól vagy? – jött az aggódó kérdés, ami kizökkentett a rémképek okozta sokkból.

- Csak várj egy percet… - kértem. Vettem egy utolsó mély levegőt, és megfordultam. – Ezt nem tehetjük többé! Túl messzire mentünk.

- Isabella… - Tudtam, hogy mit akar mondani. Hogy elég erős vagyok, és most sem bántottam. De ő nem érezte azt a forró remegést, azokat az erőteljes érzelmeket, amik végigsöpörtek rajtam. Ezeket nem tudtam volna sokáig kordában tartani. Még nem voltam kész rá, bármit is hitt.

- Ne! – szakítottam félbe. – Az én hibám volt. Túlléptem a saját határaimat. – Egy pillanatra lehunytam a szememet, hogy megpróbáljam összeszedni a gondolataimat, aztán gyorsan másra tereltem a szót. Edward és a Cullen család biztonsága fontosabb volt, mint az én gyengeségeim. – Jade fogja felügyelni Carlisle-t a kutatásoknál – szólaltam meg, de a tekintetem a füvet pásztázta.

- Az nem jó… - Hallottam, hogy Edward tesz egy lépést felém, de mikor a mögöttem lévő fatörzshöz simultam jelezve, hogy tartani akarom a távolságot, inkább oldalirányt felvéve mászkálni kezdett.

- Nem tudtam mit tenni. Joshua teljesen kiakadt, és majdnem… majdnem ketté vált a falka – szorult össze a gyomrom.

- Ketté? – pillantott rám Edward kíváncsian. – Nem értem… Ha te és Jonathan egy oldalon álltok – már pedig apám azt mondta, hogy ő támogatja a kutatásokat -, akkor hogyan válhattatok volna ketté?

- Oh, ezt még nem is mondtam – csaptam a fejemre. Próbáltam a létfontosságú dolgokra koncentrálni, és nem a láthatatlan zsinórra, ami olyan erővel vonzott Edward felé, hogy az már fájt. – Találtam néhány levelet, és kiderült, hogy Josh dédapja is Billy Black volt, mivel ő volt Embry apja. Így Black leszármazott, ami azt jelenti, hogy…

- Hogy bármikor lehet belőle alfa – Edward homlokán mély ráncok keletkeztek, ahogy végigpörgette magában, hogy ez milyen következményekkel járhat. – Az nagyon nem jó – ismételte halk hangon morogva maga elé.

- Nem lesz baj. Carlisle úgysem tesz semmit, ami miatt felbonthatják a szerződést, és csak arra kell figyelnünk, hogy Jasper ne kerüljön Jade közelébe – próbáltam megnyugtatni inkább saját magamat, mint Edwardot. – Ne haragudj, amiért csak most mondtam ezt el. Minden annyira kusza volt az elmúlt pár napban, és én… - hüvelykujjammal masszírozni kezdtem a halántékomat, mert egyre jobban lüktetett.

- Ez az információ maximum annyit változtat, hogy nem egy farkassal kell majd szembenéznünk – vonta meg a vállát Edward úgy, mintha egyáltalán nem érdekelné a dolog, de a vonásai továbbra is gondterheltek voltak, akárcsak az enyémek. Belegondolni, hogy a falkám és Cullenék között valamiféle háború robbanhat ki, egyszerűen rémisztő volt. Nem tudtam volna elviselni, ha bármelyiküknek baja esik. Ettől függetlenül, teljesen egyértelmű volt a számomra, hogy melyik oldalt védeném, még ha a lelkem fele bele is halna.

- Nem akarok harcolni – nyögtem ki. Lecsúsztam a fa mentén a fűbe, és átkaroltam a térdeimet.

- Csak maradj ki ebből az egészből… - Edward hangja könyörgő volt. Döbbenten néztem fel rá.

- Hogy maradhatnék ki belőle?

- Sosem támadnék rád, és a többiek sem. Inkább hagyom, hogy megölj, mintsem hogy… - Edward úgy tárta szét a karjait, mintha máris felajánlkozna áldozati báránynak. A szemeim elkerekedtek, és úgy pattantam fel a földről, mintha hangyabolyba ültem volna.

- Te azt hiszed, hogy… - elfúlt a hangom a felindultságtól, és kellett pár másodperc, mire ismét rátaláltam. – Soha nem harcolnék ellenetek. Szeretem a falkámat, de ha bármelyikük akár csak egy ujjal is hozzád akarna érni… Vagy a többiekhez… Ha rátok támadnak, mellettetek állok. Ezt Jonathan is tudja! Black vagyok, kiléphetek a falkából, amikor csak akarok, és ha szükséges, meg is teszem! – törtem ki szenvedélyesebben, mint terveztem. Edward tekintete olyan lágy és szeretetteljes lett, hogy majdnem elfeledkeztem magamról ismét.

- Nem várhatom el tőled, hogy a fajtád ellen fordulj – nézett egyenesen a szemeimbe.

- Azért tenném, mert ha téged kéne bántanom, abba belehalnék. Szó szerint. Ha őket kell bántanom, abba csak a lelkem egy része hal bele. Nincs választásom – nevettem fel keserűen.

- Lenne… - Edward szinte csukott szájjal mondta ki ezt az egyetlen szót, mintha fájdalmat okozna neki még a kiejtése is. Kérdőn néztem rá félve a válaszától. – Még maradni akartunk egy pár évig, de lehet, hogy jobb lenne, ha tovább állnánk… - Megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt.

- Ez nem is rossz ötlet – mosolyodtam el. Persze, fájna távol lennem La Push-tól és a falkámtól, de még mindig jobb, mintha bántanom kéne őket.

- Igen, talán, ez lenne a legjobb. – Edward kezei ökölbe szorultak, és szinte láttam a borús fellegeket a feje felett. – Carlisle biztosan nem akar addig elmenni – ha nem muszáj -, amíg nem segített a farkasoknak, de utána… Utána akkor elmegyünk. Ha számodra így a legkönnyebb, akkor ezt kell tennem. – Nem értettem a kínt, ami visszatükröződött az arcán, egészen addig, míg rá nem döbbentem, hogy nem említett engem a tervében. Hirtelen a mosoly leolvadt az arcomról, és átvette a helyét az a rémület, amit még emberként éreztem, mikor úgy hittem, Edward előbb vagy utóbb el fog hagyni.

- Nem akarsz magaddal vinni? – bukott ki belőlem a kérdés hitetlenkedve. – Te… nem… mehetsz… el… nélkülem! – nyomtam meg minden egyes szót, miközben dühösen közeledtem Edward felé, az utolsónál pedig a mutatóujjammal megböktem a kemény mellkasát. – Hogy a fenébe képzelted, hogy csak úgy elmész, és magamra hagysz? Azt hiszed, hogy azt túlélném? Az istenért Edward, hát még mindig nem érted? – éreztem, hogy a hangom túl hisztérikus, de nem tudtam tenni ellene. A kétségbeesés hatalmas hullámokkal csapott össze a fejem felett.

- De itt a családod… - köszörülte meg a torkát Edward.

- Te vagy a családom! Nem hiszem el, hogy még mindig azon gondolkodsz, hogy elhagysz! – Csak egy kevés választott el attól, hogy ne fakadjak sírva, de még tartottam magam az akaraterőm utolsó hajszálára függeszkedve.

- Én nem akarlak elhagyni. De ha te… - kezdte Edward.

- Semmi én! Vagy maradunk, vagy megyünk, de együtt! – kiabáltam közvetlenül az arcába, miközben a kezeimmel össze-vissza csapkodva gesztikuláltam. – Amíg szeretsz, nem hagyhatsz el!

- Nyugodj meg! – éreztem a hideg érintést a vállamon. – Nem megyek el nélküled.

- Ne is… - a szám megremegett. Hátat fordítva Edwardnak tettem pár lépést vissza a fához, miközben a kezeimmel gyorsan ledörzsöltem a kibuggyanó könnycseppeket az arcomról. – Különben sem biztos, hogy gond lesz. Jade nem tud semmit Jasperről, és ha nem találkoznak… - kezdtem egy mély lélegzet után.

- Tévedsz.

- Miben? – Csak pár pillanat múlva tudatosult bennem az önkéntelen mozdulat, amivel felnyúltam a mellettem lévő fa egyik ágára, és letéptem róla egy levelet. Miközben visszafordultam, pörgetni kezdtem a száránál fogva az ujjaim között – ez kicsit megnyugtatott.

- Jade nem látogatóban van itt.

- Mit tudsz? – vontam össze a szemöldökömet. A mai napra már több, mint elég sokkoló dolog ért, és nem hiányzott egy újabb.

- Nem tudom, hogy elmondhatom-e… - rázta meg a fejét Edward. – Ti farkasok olyan szoros kötelékben vagytok egymással, és ha Joshua tényleg ennyire ellenünk van, és a fülébe jut a dolog…

- Nem árulom el neki! – feleltem sértődötten.

- Magadtól nem is – kopogtatta meg a fejét halvány mosollyal az ajkain Edward.

- Ó… - sóhajtottam fel bosszúsan. – Erről teljesen elfeledkeztem. De… Le tudom zárni a gondolataimat – kezdtem lelkesebben, aztán ez az érzés el is halt rögtön. – Csak még nem tudom pontosan, hogyan…

- Nem akarom, hogy olyasmibe keveredj, ami gondot okozhat neked. Egyelőre bízd ránk, és tartsd távol magad attól a Jade-től – kérte Edward.

- Tudtam, hogy valami nem stimmel vele – mormoltam magam elé, miközben az ujjaim között szétmorzsoltam a levéldarabot.

- Ne keveredj vele konfliktusba.

- De hát, miért? Csak nem hagyhatom, hogy az ujja köré csavarja az egész falkát, miközben tudom, hogy valami vaj van a fején – tiltakoztam. Most, hogy Edward is megerősítette bennem, hogy a megérzéseim helyesek voltak, cselekednem kellett. Főleg Joshua miatt. Csak a hülye nem vette észre, hogyan néz Jade-re, és nem tűrhettem tétlenül, hogy az a némber kihasználja, aztán összetörje a szívét. Még akkor sem, ha Edward féltett engem. Lehet, hogy Jade régóta farkas volt már, de engem meg motivált, hogy a szeretteimet kellett megóvnom. Hirtelen váltottam témát, ahogy eszembe jutott a terv, amit az utóbbi napok gondjai elfeledtettek velem. – Holnaptól tényleg el akarok kezdeni harcolni tanulni – jelentettem ki.

- Nem biztos, hogy ez most… - szisszent fel Edward. Valószínűleg, még mindig nem tetszett neki az ötlet, de egyszer már megígérte, így nem visszakozhatott.

- De igen, ennek pont most jött el az ideje! – jelentettem ki magabiztosan. A szél megfordult, és esőillatot hozott magával – mintha jelet kaptam volna arra, hogy hamarosan nem csak a természetben lesz vihar. Tudtam, hogy nem sokára valamilyen módon szükség lesz az erőmre. Ha nem a falkám ellen, akkor Jade ellen. Nem halogathattam tovább a tanulást. – Szólj Alice-nek, hogy holnap kísérjen el. Én pedig beszélek Jonathannal – kezdtem, de ahogy kimondtam a nevét, már meg is bántam. Edward torkából mélyről jövő morgás hangzott fel.

- Nem akarom látni azt a mocskot – vicsorgott.

- Ő az egyetlen, aki tud segíteni nekünk – tűrtem a fülem mögé a hajamat. – A többiek nem viselnének el téged és Alice-t. Nate megteszi miattam – pirultam el.

- Miattad, hát persze… - ismételte meg Edward visszafojtott hangon.

- Kérlek, Edward – fúrtam a pillantásomat az övébe. – Muszáj megtanulnom harcolni. Szükségem van mindkettőtökre hozzá. – Edward összepréselt ajkakkal bólintott úgy, mint egy bábu, akit a madzag rángatásával kényszerítenek mozgásra. Lelkiismeret-furdalás gyötört, amiért a madzag másik végén én voltam. – Neked is jó, ha meg tudom magamat védeni. Kevesebbet kell aggódnod miattam – próbáltam felvidítani egy mosollyal.

- És ha az a korcs újra próbálkozik, legalább be tudod törni az orrát – húzta el a száját Edward. Megpróbáltam visszafojtani a kuncogásomat, de nem túl sok sikerrel.

- Gyere… - intettem a kezemmel. Az egyik fa árnyékába sétáltam, és leültem a földre – az illatok alapján még volt pár óránk a viharig. Ahogy hátradőltem, elégedett sóhaj hagyta el az ajkaimat. A fejem már majd szétrepedt, és a vízszintes testhelyzet nagyon jól esett emiatt. Edward tétován álldogált mellettem, mire magamtól egy karnyújtásnyira megütögettem a földet, aztán nagyot ásítottam.

- Fáradt vagy? – jött a kérdés, mialatt Edward elhelyezkedett mellettem megtartva a kért távolságot. Kinyújtottam a karomat, és megfogtam a kezét.

- Igen, de nem akarok visszamenni – hunytam le a szemeimet. – Csak… pihenjünk egy kicsit, jó? – kértem elnyomva egy újabb ásítást.

- Rendben. – Éreztem, ahogy Edward mutatóujja finoman végigsimít a kézfejemen, aztán meghallottam a lágy, dúdoló hangot. Élőben még sokkal nyugtatóbb és kellemesebb volt, mint telefonon keresztül, pedig úgy is teljesen elbűvölt.

- Ez micsoda? – kérdeztem félálomban lebegve. Sok klasszikus zenét ismertem, de ezt akkor a telefonban hallottam először, és nem ismertem fel. – Debussy? – találgattam. A dallamfelépítés hasonló volt, de mégis valahogy egyedi.

- Nem, ezt én írtam – halt el a dúdolás egy pillanatra. – Neked. Ez a te dalod. – A szívem hirtelen gyorsabban kezdett dobogni, aztán ismét ezernyi hang egymásutánja varázsolt el annyira, hogy ki-kihagyjon egy ütemet.

- Edward… - motyogtam, miután az ének megint lenyugtatott annyira, hogy az ébrenlét és az álom határán egyensúlyozzak. Furcsa érzés volt, mintha a testem súlytalanul lebegett volna, de az elmém még tudatában volt annak, hogy hol is vagyok éppen.

- Igen? – szakadt félbe egy újabb kérdés erejéig az altató.

- Lehet, hogy mindkettőtökre szükségem van a tanuláshoz, de csak rád van szükségem, hogy éljek – hoztam össze az utolsó értelmes mondatot. Még éreztem a hűvös, borzongató csókot a kézfejemen, aztán a gondolataim végre megpihentek.

42 megjegyzés:

  1. ez nagyon tetszik :)
    kíváncsi vagyok, mi lesz az edward meg a nate között... :)
    siess a következővel :)
    puszi :)

    VálaszTörlés
  2. jujj ez nagyon jó lett :) végre egy edward és isa fejezet <3

    VálaszTörlés
  3. Először is: "Nem megyek el nélküled." *fetreng* Oké, folyton rosszra gondolok, de hát na... amúgy meg tegnap néztem meg a hápé6ot, és azon is végig röhögtünk. *már az emléktől is röhög*
    A fejezet egyébként nagyon tetszett. :D Sok-sok Edward-Isabella, és annyira... *sóhaj* Már a monitor is folyik *kicseréli a vödröt az asztal alatt*
    És Jade meg... tudtam, hogy sántikál valamiben... Oké Edward nem mondta konkrétan, hogy rossz szándéka van, de továbbra sem kedvelem a csajt, most komolyan. Tuti rosszban sántikál.
    És Edward meg... *nyálz* Tök édi, hogy írt Isabellának is egy saját dalt, és annyira... *csöpög* :D

    VálaszTörlés
  4. Hmm, tetszett ám drága:)) Be kell valljam, főleg azért, mert végre Edward és Isabella fejet volt:D!!
    Ahh, Jade mibenlétére látom még soká derül fény..xDxD.
    Viszont, tetszett hogy Isabella letámadta Edwardot:D Sajnálom őket annyira... mm hogy nem mehetnek tovább-> illetve hogy utána mondjuk nem ringathatta Isbaellát el Ed, a közelség miatt...
    Amúgy, az fájt, hogy megint Edward azt mondta hogy oké, elköltözünk...xDxDxD és húú mi ez a kín? Ja, nélkülem? nénikéd:D:D!! Szóval az mondom NEEE, nem hiszem el, hogy Edward megint ilyet mondott. Az jó meglátás volt az elején, hogy azt mondja-gondolja Isabella, hogy sokszor úgy gondolkodik, mint egy kamasz. igen, annyira idiótán:D
    Hmm, erőteljes kétségeim vannak, hogy jutunk el így "közelebbi" kapcsolathoz még ebben a könyvben...xD NA mind1, majd kiderül, ahogy halad az év:D.
    ÓÓÓ, nekem is gonoszan perverz a fantáziám, mint Fummie-é:D:D nekem is eszembe jutott egy pillanatra:D De főleg egy másik fic miatt, ahol meg Bella mondott hasonlót..:D:D
    Najó, tényleg nagyon jól esett, hogy Edward-Isabella rész volt..:)) Várom a következőt, amiből remélem nem marad ez kixD. (bár együtt vannak most a végén, szal fel kell ébredni, s akkor is együtt lesznek...) Kíváncsi vagyok mit tudnak Edék Jade-ről...:D
    És lécci ne legyen több bonyodalom benne! Mármint új:D Mert oké, nekem kissé szivacs az agyam, de tuti nem emlékszem már a problémák felére:S:S Mert annyi titok van ami titok marad:D Pont ezt beszélgettük egyik barátnőmmel.. Neki kevésbé szivacs az agya mondjuk, de ő sem emlékszik...xD
    Hmm, és remélem Saore és Aiden jól lesznek... úgy szeretem, őket..:S
    Najó, siess a kövivel és puszi:) Tetszett hogy Isabella így elaludt:)) Edward áthúzhatná a karjaiba..:P:P
    Najó, és bocsi ahosszú kritikáért..xDxD

    VálaszTörlés
  5. Szia!

    Hát ez annyira ,de annyira jó volt!!!:D:D:D
    Végre valami romantikus isabella,edward rész:D:D:D
    Imádtam!!!!
    Remélem, nem sokára jön az új rész, mert már annyira izgulok:D:D:D

    Lukci

    VálaszTörlés
  6. Szija Spirit, már nagy szomorkodtam, hogy annyira sokat kell várni, de azt hiszem megérte várni...Nagyon jó lett a feji, főleg, mert Edwardról és Isabelláról szól XD!
    Kiváncsi vagyok Jade titkára, nagyon!
    És nagyon-nagyon várom a következő fejezetet, reménykedem benne, hogy nem kell rá sokat várni, de ha mégis, akkor is kivárom :D
    Puszi
    Detti

    VálaszTörlés
  7. Ez nagyon jó lett!!
    főleg a vége... olyan szép!!:):):)
    csak így tovább-> bár ezt úgy se kell mondanom mert annyira jól írsz!!:)
    áhh, de Jade... fúúúúj, nem szeretem!! menjen már vissza ahonnan jött..:)
    Gratula hozzá!
    Siess légyszíves a követekző résszel!!

    VálaszTörlés
  8. helló Spirit!
    ohh nagyon tetszett, most pont egy iylen kellett! Edward tényleg egy idióta, amikor iyleneket mond, meg elkezdi marcangolni magát,mindig arra gondolok hogy Püff egy pofon! sosem únja meg...dehát ez van...így is szeretjük azért:)
    Jade-del kapcsolatban látom, nem tévedtünk, ennek örülök...kicsit illúzióromboló lett volna, ha kiderül, hogy igazából nem gonosz...dehát iylen figura is kell...mindenhol van egy Jade:)
    Ja, örültem a nyugis befejezésnek, nagyon aranyos volt amit Izi mondott a végén, tényleg hihetetlenül sok benne a romantika meg a szerelem, és tudjuk, hogy iylen nincs, de senki se mondta, hogy ez valóság...tudjuk, hogy ez egy kitalált történet, nem is akármiylen, de ebben oylanok vannak direkt, amik igazából nincsenek...ezt jól megaszontam, dehát értitek...
    Ja, mi az hogy ne legyen benne több bonyodalom?? Úgyis lesz:) még jó hogy lesz! Én nagyon kedvelem, hogy vannak benne bonyodalmak, és hogy kicsit megdolgoztatja az agytekervényeinket, különben unalmas lenne...amúgy meg, nem mi döntjük el, hanem a szereplőkkkk:):):)
    Köszönjük Spirit, csak így tovább, várom nagyon a fejleményeket:)
    puszi
    Andi

    VálaszTörlés
  9. Szia! Ez a fejezet is nagyon jó lett!!!!! Már nagyon várom a folytatást!!!!!!! :)
    Puszi, Kitty

    VálaszTörlés
  10. Tyűűűű hát ez nagyon egy wáóóóó. Imádtam. Egyre jobban írsz, és egyre jobb fejezeteket. Tetszett, hogy Isabella-Edward rész volt.:D Már hiányzott egy kis romatika.:$
    Jade.:S Fúúúh de utálom. Pedig az elején azt hittem, hogy pozitív szereplő lesz, mert mindenki negatívat vár. De nagyon furdal a kíváncsiság, hogy miért jött ide. Biztos, hogy nem véletlen, hogy feltűnik Jade, és rá kis idő múlva pedig Maria. :S Jhost pedig előre sajnálom, mert pofára fogja ejteni. Hmm...na meg az is érdekel, hogy Jade és Isabella között mi lesz. :D Egy korábbi kérdezz- felelekben írtad, hogy konkrét céllal jött, Jade La Pushba, de Isabella miatt ezek megváltoznak. Vajon mi lesz még itt...:D:DWááááá de kivi vagyok már. xD És a csók is úúúúúgy tetszett. Főleg mikor Edward ölébe vette, pfff touchdown. Örülök, hogy annak ellenére, hogy Isa nehezen kontrolálja MÉG magát teszel bele ilyen részeket. Hmm...de mikor lesz olyan feji mint A múlt árnyaiban a 24-ik...(fúú de várom már) Spirit egyébként neked csak nimfomán perverz rajongóid vannak.Fummie is xD hááháháháááá mikor elolvastam mit írt fetrengtem a röhögéstől. xD Nah de a lényeg, kivi vok, hogy fogod megoldani, hogy egy farkas és vámpír tovább menjen a csóknál. Úúúúgy várom.:$
    És az altató. Úgy örülnék, hogy ha valaha nekem is írnának egy altatódalt. És, hogy milyen kis féltékeny...De hát el is hiszem, hogy meg akarja védeni Isát Dominic (fúúj fúj) után. Hát a köv. fejezetre egyáltalán nincs tippem, de remélem, hogy Isa Edward mellett ébred. És alig várom, hogy legyen köv. feji. Köszönöm, hogy ma beragyogtad a napom!
    Pusz: Clau

    VálaszTörlés
  11. Kedves Spirit!
    Nekem is nagyon jólesett most végre egykis Edward Bella magánéletet olvasni :)))
    Deeee nem tetszett az, hogy Edward már megint jött ezzel a "nem úgy fogalmaztam, de nélküled mennék el" dologgal. Szerintem ezt nem gondolhatja, ebben a helyzetben már nem. Hiszen ő mondta Isabellának még anno, hogy ráébredt valamire, hogy most harcolni fog érte és nem megfutamodni elmenekülni...és ezt már akkor mondta neki, amikor tudta, hogy ő is alkváltó farkas.Hmmm.. szóval itt most egy kicsit nem értem hgyan gondoltad ezt a helyzetet...
    Nagyon kíváncsi vagyok hogyan fog lakulni a sorsuk, mi lesz a többiekkel!!!Legyen már egykis boldogság, az is kell:D ezt egyszer pont veled beszéltem:)
    Sok erőt, ichletet, meg időt kívánok a folytatáshoz!!!
    pussssziii:
    Meszty

    VálaszTörlés
  12. Ebben a fejiben Edward nagyon hasonlított a twilight-os Edward-ra. :)
    Jade-t nem szeressük! A női megérzés, remélem, Isabella jól megrendezi majd. :D

    VálaszTörlés
  13. Wow!!! Kedvenc fejezeteim egyike...!!!! És egyetértek az előttem szólóval: ez tényleg igazán Edward volt!!! Olyan édesek voltak, hogy még csak lassan lassan olvadozom... :D
    Köszönöm szépen!!!
    Másik Zsani

    VálaszTörlés
  14. Ejhaaa:D
    erre megérte várni, Spirit!:D
    Wáá hogy nem tudhattuk meg Jade-ről azt a "valamit"...xD
    ésa végén ez: lehet hogy mindkettőtökre szükségem van a tanuláshoz, de csak rád van szükségem hogy éljek.
    ez annyiraaaa *felmossa magát a padlóról* széép volt*.*
    szóval, megint egy döbbenetesen szuper feji:D köszönöm*.*
    puszi, Lou:)

    VálaszTörlés
  15. Megérte várni!! :DD "Még éreztem a hűvös, borzongató csókot a kézfejemen..." ez a mondat, mondatrész áááááááá...
    Gratulálok! Várom a folytatást, hogyan alakul a tanulás és hogy mi lesz Edward és Nate között! Köszönöm az élményt!

    VálaszTörlés
  16. Szia!
    Úgy örültem!!! Végre "Edward és Isabella" rész volt! Edward semmit sem változott Bella óta... :S
    Kiváncsi leszek, hogy egyszer rátámad-e majd Nate-re. Sejtettem én, hogy ez a Jade-s dolog még nincs lezárva... De ötletem sincs mit akarhat...
    Szóval nagyot alkottál ismét!
    Gratula!
    Pussz

    VálaszTörlés
  17. Ha Edward rátámad Nate-re, velem gyűlik meg a baja! *ütőt lobál* :D Woof woof Nate béjbi! :P

    VálaszTörlés
  18. Édescsillagvirágszálaim!:D

    Ahogyan olvastam, van pár kedvenc idézetem:) Muszáj kiírnom őket:D

    "Kínosan toporogtam egyhelyben, mint egy gyerek, aki szidást vár, amiért minden előzetes figyelmeztetés ellenére a szobában labdázva összetörte a legdrágább kínai vázát. Csakhogy én egy vázánál sokkal értékesebb dolgot károsítottam meg – Edward bizalmát. "

    "A kora ellenére, néha tökéletesen úgy tudott viselkedni, mint egy kamasz. Annyira irracionálisan és érzelmektől fűtötten. A depresszióról és az önutálatról már említést sem tettem magamban…"

    "Próbáltam a létfontosságú dolgokra koncentrálni, és nem a láthatatlan zsinórra, ami olyan erővel vonzott Edward felé, hogy az már fájt."

    "Csak egy kevés választott el attól, hogy ne fakadjak sírva, de még tartottam magam az akaraterőm utolsó hajszálára függeszkedve. "

    "A szél megfordult, és esőillatot hozott magával – mintha jelet kaptam volna arra, hogy hamarosan nem csak a természetben lesz vihar. "

    "Edward összepréselt ajkakkal bólintott úgy, mint egy bábu, akit a madzag rángatásával kényszerítenek mozgásra. Lelkiismeret-furdalás gyötört, amiért a madzag másik végén én voltam."

    Kicsit elragadtattam magamat:D Csak már megszoktam, hogy kiválasszam a kedvenc részeimet:D

    Nagyon jó lett:D Jade gyanús, de jól kihúztad a szereplőket a válasz alól.:D Húzod az időt...:D Ez most olyan kis olvadós rész lett:)Nekem tetszett:) kell ilyen is:D Gratulálok:D Nagyon- nagyon jó lett:D köszönjük a csodát!

    Puszi nektek!
    Truska

    VálaszTörlés
  19. jaj, még vmi fontosat kifelejtettem:D
    Isabella mért nem húz be egyet Edwardnak mikor ilyen hülyeségeket mond?:D Mostmár nem esne bántódás a csontjainak:D Jó tudom, hogy szereti, meg minden:D DE néha úgy megérdemelné:D
    Na puszi:D

    VálaszTörlés
  20. Helló :)

    Csak ismételni tudom a többieket: ez a fejezet is nagyon jó lett!! Újabban a Múlt árnyait olvasgatom visszafelé és azon nosztalgiázok, hogy ááá milyen jó is a sztori :) És Edward önutálata... engem személy szerint már eléggé idegesít. Jó, tudom, ez az ő kis sajátossága, de amikor Isabella folyamatosan azt mondja neki, hogy szereti, akkor miért akarja elhagyni?? És azt nem tudja, hogy a bevésődés miatt Isa meghalna ha Edward elhagyná? Jajj Edward önsanyargatása miatt lehet, tényleg elkelne neki egy-két legyintés :) Maximálisan egyetértek Veled Truska :DD Edward-nak úgysem lenne semmi baja, Isa meg gyorsan gyógyul :P És talán Ed észhez térne, hogy Isa szereti és nem hagyhatja el őt.

    További minden jót Spirit az íráshoz és amúgy is :) És persze várom már a következő fejezetet! Amikor még korábban írtad, hogy még két könyv várható, átfutott a fejemben az a gondolat, hogy és miről? De azóta tökéletesen meggyőződtem, és meg is nyugodtam, hogy Te iszonyú kreatív vagy és nagyon szépen/jól írsz, tehát aggodalomra semmi ok! :D Úgyhogy baromi kíváncsi vagyok, mi lesz Jade-el, és a harmadik könyvben!

    Üüüdv
    ZyZy

    PS: Mi lenne, ha lenne egy gigaharc Jade és a Cullen-ek között? És Josh Jade mellé állna, de Josh-t nem bánthatnák, mert akkor támadna a falka?

    VálaszTörlés
  21. Szia Spirit!
    Csak ismételni tudom a többieket: nagyon jó lett ez a rész is!
    Edward önmarcangolása nagyon igedesítő (csaltakozom a kaphana-már-egy-maflást-mozgalomhoz :D ), de teljesen karakterhű. Még szerencse, hogy Isa nem olyan, mint Bella volt, és gyorsan helyrerakja. :)
    Szörnyen gonosz vagy, hogy még mindig nem derült ki, mit titkol Jade... De egyre biztosabb, hogy nem jó szándék vezérli, ha Edward is figyelmezteti Isabellát, hogy vigyázzon vele. Azon gondolkoztam egyébként, abból kiindulva, hogy Ed félt, nehogy Isa akaratán kívül eláruljon valamit Joshnak, hogy ilyen erővel azt is elárulhatja véletlenül, hogy Jasper ismeri Jade-et és köze van a vőlegénye meggyilkolásához. Josh pedig valószínűleg nem titkolná ezt az infót Jade előtt... Juj, mi lesz még itt...
    Csodálkoztam, hogy a gondolatolvasással kapcsolatban nem faggatta Isabella Edwardot, azt hittem, ez a téma elő fog kerülni, de persze elég sokminden mással el voltak foglalva. A vége egyszerűen csodálatos volt, hiehetetlenül jól le tudod írni a hangulatot, csak olvadozunk, ahogy olvassuk...
    Siess a folytatással!
    Puszi:
    Kata

    VálaszTörlés
  22. húúhaaa!!komolyan modnom ez volt a legjobb fejezet mind közül!!! egyre többet bír ki Isa is, egyre tovább mennek Edwardal:PXD:D nagyon-naygon jóóó volt!!!
    Jade...ezek alapján szerintem Jade Jasper miatt jött vissza és a farkasokon keresztül akar eljutni hozzá. okés, de van még itt valami olyan is, amire nem is gondolok:DD ebben is biztos vagyok:)
    nagyon várom a következő fejezetet. körübelül mikorra várható?
    csak így tovább! imádom a történetet!!:DD
    puszi: Helga

    VálaszTörlés
  23. óh! ez annyira édes volt! nekem Isa utolsó mondata teccet a legjobban. az annyira megható. jaj, spirit, annyira szépen tudsz fogalmazni és ez a feji is olyan szép lett. *olvadozik*
    asszem nekem is vödröt kéne cserélnem mert már megtelt és én még mindig csöpögök... :)
    jahj! annyira de annyira romantikus!
    és az a rész se volt semmi amikor csókolóztak...
    ezzel a fejezettel most igazán boldoggá tettél minket, olvasóidat...mert ez igazán fantasztikus lett...nekem A jövő reménységében ez a legkedvencebb részem!!!!!
    nagyon várom a folytatást! PUSSZÓKA!!!!!!

    VálaszTörlés
  24. Szia!

    Gratulálok a fejezthez. Egyre jobb az írásod. Az elején még voltak kisebb stilikus hibák, de egyre kevesebb. Csak így tovább.

    Szerintem ebne a fejezetben egy kicsit visszatértél az eredeti Edwardhoz, nem követted hűen az általad felállított fejlődési menetet. Viszont ezzel szemben Isa fejlődése nagyon következetes és egyenletes. Akárcsak a többieké.

    Én személy szerint azt tanácsolnám, hogy próbáld meg egy kicsit többet szerepeltetni a többi Cullent is, hogy meglegyen az egyensúly Isa farkas voltából adódott családja és a szíve szerint választott családja között. Tudom,hogy még nem érzi magát erősne, de a mit ma csinált igen csak at mutatja, hogy itt lenne az ideje, hogy velük is próbálkozzon és én hiányolom Emmettet és Esmét.

    Remélem lessan megoldod a függőben lévő titkokat, mert így az előttem szólókhoz hasonlóan el fognak felejtődni dolgok és minél később oldódik me, annál nehezebb lesz megérteni, hogy miért történnek így az események.

    Eleinte reménykedtem, hogy Jade nem gonoszkodni jött, de mostmár nem vagyok ilyen pozítiv. Azt viszont az elejétől fogva gondoltam, hogy nem Jasper, hanem Josh miatt jött és ez úgy látszik be is igazolódik (vagy mégsem?).

    NAte szerintem is megérdemel egy nagy pofont, amiért minden alkalmat kihasznál, de tudjuk, hogy szerelemben és háborúban nincs szabály. Resmélem Saora zhamar rendbejön, sajnos nincs annál nagyobb fájdalom, ha valaki elveszti a kisbabáját és ezt te nagyon ügyesen adtad vissza. A romantikus részek és az "erotikus " részek leírását is nagyon jól csinálod! Szóval összességéban nagyon ügyes vagy csak így tovább!

    Bocs a hosszú leírásért, de már régóta szerettem volna leírni.

    Nagyon várom a folytatást!

    Üdv Aminata!

    VálaszTörlés
  25. Újra én. Csak elnézést a sok helyesírási hibáért, de a szemembe süt a nap és nem látom rendesen a monitort így sikerült összehoznom.

    VálaszTörlés
  26. Szija Spirit..az utolsó értelmes mondat..huh..imádom..annyira szép..:$
    Amúgy én személy szerint magára a dalra lennék kíváncsi,amit E. Isabellának írt..:)Van olyan dal ,ami kifejezi Edward érzelmeit I. iránt és ismernéd??Vagy igazából még elképzelésed sincs mihez hasonlíthat a dal...
    Nagyon várom a folytatást.!.
    Csók<3 Zsizsi

    VálaszTörlés
  27. Helló! Nagyon zsír! :] Most olvastam el egészen a Múlt árnyai első fejezettől! :] Nagyon klassz történet! Nagyon várom a folytatást! ;]
    Puszi, Aida♥

    VálaszTörlés
  28. Szia Spirit!
    Tetszett a fejezet nagyon. :) kiváncsi vagyok miért óvja annyira Edward Isabellt Jadetől.
    Biztos idővel kiderül:D
    Várom a következőt.
    Üdv R.E

    VálaszTörlés
  29. Nagyon jó lett az új fejezet! :) Kedvelem a történeted, nagyon fordulatos, ötletes!
    Remélem, aki erre téved, megnézi az én történetem is. Nagyon örülnék neki. Itt tudjátok elolvasni:
    www.beth-twilightfic.blogspot.com
    Köszönöm! :)

    VálaszTörlés
  30. Nekem is ez a feji a kedvenceim egyike... nagyon jó lett, mint ahogy ezt hallhattad tőlünk jópárszor...

    VálaszTörlés
  31. Gratulálok! A jövő reménységéből ez lett EDDIG a kedvenc fejezetem!!!:D Mikor lesz köv feji?

    VálaszTörlés
  32. Nekem is kell egy Edward =D

    Viki

    VálaszTörlés
  33. Én is elfogadnék egyet! De ha nincs Edward megelékszem egy Jasperrel is!!:D

    VálaszTörlés
  34. Hűha!!!naon jó feji!!!Pedig azért reméltem,h Josh és Jade összejönnek:)Kis naiv vagyok,azt hittem,h Jade télleg nem sántikál rosszban.:D
    Alig várom a következő fejezetet!!És Isabella+Edward ooollyan cukik!!
    Pussz:Sophie L

    VálaszTörlés
  35. Szia Spirit!!
    Tudod hogy én farkas fan vok:D, de ez a rész ettől függetlenül tetszett mert most tényleg a két főhősé volt a szerep..."de csak rád van szükségem hogy éljek"- na ez ott volt a szeren, imádtam:)Az is nagyon tetszett hogy E. nem mondta el Isanak a Jades dolgot...tuti bonyodalom lett volna belőle...így legalább nem keveredik bajba feleslegesen. Mjad megbeszélünk egy talit aztán majd boncolgatom még a dolgot:D Addig is jó munkát és sok puszi!!!! Luna

    VálaszTörlés
  36. Szerintem még így is lesz bonyodalom,hiába nem mondta el Edward Isanak,akkor Jade még is csak bosszút akar állni a vőlegényéért,ha ez a bosszú tárgya ,akkor tulkép meg értem,de majd kiderül...

    VálaszTörlés
  37. Szia!

    Abban igaza van az egyik előttem szólónak, hogy tényleg szerepelhetnének többet a Cullen-család más tagjai is, mert mióta Isa farkas lett, inkább a falka szerepel többet.

    Nagyon tetszett ez a fejezet, pont aktuális volt egy kis romantika a sok bonyodalom után. :)

    Várom a következő részt!
    Addig is, ha van kedved, esetleg egy falatnyi időd, nézz be légyszi a blogomba, kíváncsi lennék a véleményedre!

    Köszönöm,
    -Aithra-

    VálaszTörlés
  38. Kedves Spirit!
    Őszintén elmondhatom megint nagyot alkottál!!!!!
    Annak pedig különösen örülök , hogy Edward és Bella volt csak egyedül a fejiben.( és azt hiszem ezzel sokan vagyunk még így)

    Szívet melengető; beteg voltam és annyira megörültem mikor megláttam az új fejit, hogy a fájós szemeimmel is de végigolvastam és eszküszöm jobban lettem tőle:-)

    A fejiről: Edward olyan aranyos amikor féltékeny:-) De olyan buta hogy azt hiszi hogy Isa nélkül elmehet...(csúnya fejet vág)
    Kíváncsi lennék tervezel -e utazást a Jade ügy miatt és Isa képes lenne -e elhagyni a falkát? Bár nem hiszem , ám ki tudja.
    És a kedvenc részem az dúdolásos -éneklős.
    ILYET MÉG SOKAT -SOKAT.

    És NE hagyd abba, siess a kövivel.
    Puszi neked és tényleg gyógyít.

    Charlotte90

    VálaszTörlés
  39. szija Spirit! Benne lennél egy buttoncserében? Én kiteszlek, ok? te meg majd írj!
    www.magazin.hotdog.hu/lionandlamb

    VálaszTörlés
  40. Szija Adri! (remélem nem baj, hogy így szólítalak meg, és nem Spiritként)
    Mikor lesz új fejezet? Már nagyon várom! Bár tudom, hogy most oldalt is szerkesztesz, illetve szerkesztetek, jó sok időtöket elveszi, biztos vagyok benne!:(
    Egyébként én is írok egy fanfic-et, és kitettem az a fic-ed linkjét az oldalamra. Remélem nem gond!:)
    Puszi,
    Sabyna

    VálaszTörlés
  41. Szia Spirit!
    No, végre itthon vagyok, és remélem, még vagy egy évig sehová sem megyek 3 napnál több időre:D Nagyon penge lett a fejezet;) ( Asszem ezt a szót -penge- még nem is írtam egy fejidre sem, szóval örülj! ) Rengeteg dolog jutott eszembe. Kezdem Mariával. Amikor betoppant a történetedbe, mint tudjuk egy telefonhívás alkalmával, igencsak sürgős volt a dolga. AZt mondta Carlisle-nak, hogy azonnal adja Jaspert, mert élet-halál kérdése. Edward is azt mondta ebben a fejezetben - ami számomra eddig a legtetszetősebb, a második könyvedből -, hogy Jade nem látogató. Kitől tudhatta meg ezt, ha nem Mariától? Szerintem, Mariának még mindig jelent valamit Jasper. És Alice rendkívül féltékeny rá. Maria félti Jaspert. Nem tudom biztosan, mert még kevés az infó, de egy biztos, Maria Jade miatt van itt. De aztán itt a következő kérdés is: Honnan tudná Maria, hogy Jade Jasper közelében van? Se neki, sem a testvéreinek nincs külömleges képessége, amiből megtudhatnák ezt. Gondolok itt Alice képességére. Na mindegy. Jade rosszban sántikál. Addig fogom ezt leírni neked, amíg meg nem bizonyosodom meg erről egy fejezetedben. Más: Amikor Isabella berakta a kicsi Ed párnájába a leveleket, vagy kivette őket, már nem emlékszem, és megfordult, asszem ott volt Jade, és furán nézett. Azt hiszem akkor volt, amikor berakta őket. Mi van, ha Jade elolvasta őket? Vagy miután Joshua megtudta az igazságot, elmondta Jade-nek? Eléggé közel állnak egymáshoz, a vak is látja, de nem tudom. Lehetséges. Megkockáztatom, hogy Josh ki fogja használni az Alfaságát, és mivel Jade teljesen maga köré csavarta, alapítani fognak egy új falkát. Isabella nem fog csatlakozni, ahogy ezt elmondta Seth is:) És ha ők egy falka lesznek, meg fogják támadni Jaspert. De mondjuk Jade megesküdött rá, hogy betartja a szerződést:S Asszem szükségem van az angyalokra:) Majd meglátjuk:) Alig várom a holnapi grillpartyt;) Ez lett az eddigi legaribb fejid:) Főleg a "ráugrok Edwardra" rész:) Meg ez a madzagon rángatom Edwardot:) Király:) És mondom én, hogy háború lesz:) Isabella is tudja, és te is, hiszen leírtad a fejibe:) Na várom a kövi fejit:) Puszi: Juca

    VálaszTörlés
  42. Hát ez a Jade..:I Most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit tervez..:O Amúgy tetszett az a fejezet, végre egy kis romantika..:P Hát, én teljesen elolvadtam.:D Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés