.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2010. április 14., szerda

A jelen boldogsága - 15. fejezet

Megkért egy olvasóm, hogy tegyem ki egy petíció linkjét, amelyet írjon alá mindenki, aki szeretné, ha a Breaking Dawnt könyvhűen forgatnák le. Itt lehet aláírni: http://www.reelzchannel.com/movie-news/6340/twilight-fans-petition-for-an-r-rated-breaking-dawn



15. ELŐKÉSZÜLETEK





- NEM! EZ TELJESSÉGGEL KIZÁRT! – Edward hangja határozottan – és kifejezetten dühösen – csengett, de Jasper és Carlisle sem tűnt túl boldognak az ötletemtől. – Teljesen elment az eszed? Hogy képzelheted, hogy ilyen életre kényszerítünk valakit? Ez… Carlisle, mondd meg neki, kérlek… - vett mély levegőt, majd a hajába túrva tett pár lépést a szoba másik fala felé.

- Nézd, Isabella – kezdte Carlisle sokkal nyugodtabb hangon, mint életem szerelme. – Ez nem egy játék… Ez halálosan komoly. – Bosszúsan villant meg a szemem. Egyik sem tetszett. Sem az, hogy ordibáltak velem, sem az, hogy úgy beszéltek hozzám, mint egy gyerekhez.

- Szóval, ha valaki haldoklik, akkor megteszed, de ha valakit meg akarnak ölni, akkor már nem? Mi a különbség? – vontam fel a szemöldökömet úgy, ahogyan Edwardtól tanultam. Carlisle nagyot sóhajtott, aztán leült mellém az ágy szélére.

- Olyannak lenni, mint mi, nem kiváltság – nézett a szemeimbe. – Minden másodperc harc önmagunkkal. A szomjúság, az ösztöneink elfojtása, hogy… sosem alkothatunk teljes családot a párjainkkal, nem élhetünk szabadon, és nem ismerhetjük meg a világ legnagyobb titkát, a halált… Ezek olyan dolgok, amelyeket nehéz elfogadni számunkra, és csak kivételes esetekben fosztanék meg tőlük valakit. Akkor is szörnyű lelkiismeret-furdalással kísérve.

- És mi alapján döntöd el, mi a kivételes eset? Russel miért nem az? Az én hibám, hogy bajba került. Én tehetek róla. Én…

- Én, én, én, én – Rosalie hangja ostorként csattant az ajtóból, miközben a szemei szikrákat szórtak felém. – Hallod te egyáltalán önmagadat? Folyton csak arról beszélsz, mit akarsz te! – lépett beljebb, mire önkéntelenül a vállaim közé húztam a nyakamat. – Mi a jó neked, mi a rossz neked… Megkérdezted a barátodat, hogy akar-e elátkozott életet élni? Hogy el akarja-e veszíteni a lelkét? Gondolsz néha arra is, mások mit akarnak? – állt meg előttem elsötétülő tekintettel.

- Én… - kezdtem megint, aztán elvörösödtem. – Nem, azt hiszem, nem gondoltam – vallottam be szégyenkezve.

- Rosalie, elég lesz! – lépett közelebb Edward, hogy megvédjen, bár egyáltalán nem érdemeltem meg. Rose egy pillanatra lehunyta a szemét, és mikor ismét felnézett, már aranybarna volt az írisze.

- Rendben, sajnálom – emelte fel a kezeit bocsánatkérően. – Magunkra hagynátok egy kicsit? Ígérem, hogy csak beszélek, semmi más… - kért engedélyt Edwardtól, akinek megfeszült az arca.

- Menjetek csak – bólintottam. Edward egy másodpercig fürkésző tekintettel nézett rám, aztán elindult az ajtó felé. Carlisle és Jasper követték.

- Odakint leszek a közelben – morogta Edward a küszöbről, mire Rosalie halkan felhorkant.

Az ujjaimat tördelve vártam, hogy Rosalie belekezdjen a fejmosásomba, de ehelyett az ablakhoz sétált, és csak figyelte a tájat. Minden idegsejtem megfeszült, mintha valamiféle kínzásra vártam volna. Fájdalomra, amely bármelyik másodpercben lecsaphat rám, de nem tudom pontosan, mikor érkezik.

- Mondj valamit! – szólaltam meg végül ideges hangon úgy ötpercnyi várakozás után.

- Fogalmad sincs róla, milyen nehéz ez nekünk… - fordult felém lassan Rosalie. A szemeiben lévő szomorúságtól hirtelen mintha gyomron vágtak volna. – Ne hidd azt, hogy panaszkodni akarok. Szeretem Emmettet, a családomat, de ez csak egy része a létünknek.

- Tudom – motyogtam magam elé. – De mi lesz Russellel? Tényleg jobb lenne hagyni, hogy végezzenek vele, minthogy olyan legyen, mint ti? Ennyire szörnyű lenne nektek? – kérdeztem kétségbeesve. A gondolat, hogy Edward, Alice és a többiek annyira szenvednek a létezésüktől, hogy inkább a halált választanák, megrendített.

- Nem szörnyű. Csak vannak szörnyű részei – sétált oda hozzám Rosalie, majd egy sóhajtás után leült az ágyra. Pillantása a hasam tájékára szegeződött, amitől zavarba jöttem. – Szerencsés vagy…

- Sajnálom – kértem azonnal elnézést valami miatt, amiről kivételesen tényleg nem tehettem.

- A lényeg, hogy ha választhattam volna régen, megkértem volna Carlisle-t, hogy ne tegye… Hogy hagyjon meghalni. Az emberek folyton a halhatatlanság után vágyakoznak, és nem is tudják, mennyire szerencsések.

- Meg akarsz halni? – szorult össze a torkom.

- Nem. Emberként akarok élni, és aztán akarok meghalni. Öregen, ráncosan, az unokáimmal körülvéve. De ez most már lehetetlen… Figyelj rám, Isabella! – Rosalie gyengéd érintése a kezemen meglepett. Csak ritkán volt velem kedves, de ilyenkor tényleg úgy éreztem, mintha a sosem létezett nővéremmel beszélgetnék, akivel folyton marjuk egymást, de azért szeretjük is. – Bár lett volna valaki, aki engem is így megvéd még emberként! Nem dönthetsz mások élete felett, mert az olyanná tenne téged, mint amilyenek mi vagyunk.

- Nem akartam dönteni, csak… Nem látok más lehetőséget – ráztam meg elkeseredve a fejemet.

- Ez nem jelenti azt, hogy nincs is. Csak azt jelenti, hogy nem akarod elfogadni a másikat.

- Mert az elfogadhatatlan! – csattantam fel kétségbeesve. A halál számomra a világ legrémisztőbb dolga volt. Meghalni, megszűnni létezni, érezni, gondolkozni… Mi lehet ennél szörnyűbb?

- Számodra. Lehet, hogy Russel számára nem. Az övé kell, hogy legyen a döntés.

- És ha úgy dönt, közénk akar tartozni? – kérdeztem halovány reménnyel a hangomban.

- Ezt már Carlisle-lal kell megbeszélned – fordította félre a tekintetét Rosalie. – Elfogadom apám döntését, bármi is legyen az.

- Beszélni fogok Russellel – ígértem. – És én tényleg nagyon saj… - próbálkoztam ismét egy bocsánatkéréssel, de Rosalie hirtelen felpattant.

- Ennyit akartam csak. Gondolkozz el azon, amit mondtam – suhant ki az ajtón anélkül, hogy meghallgatott volna. Épp csak egy sóhajnyi időm volt, amíg megjelent Edward. Átkísért a saját szobánkba, hogy rendesen ki tudjam aludni magam, de sokáig nem jött álom a szememre.

- Tényleg önző vagyok? – kérdeztem két óra forgolódás és sötétbe bámulás után.

- Ember vagy – jött Edward válasza a hátam mögül. Egyik keze a feje alatt nyugodott, a másik pedig a combomon. Még véletlenül sem érintette volna meg a hasamat, ahogyan az álmomban tette. Halk sóhaj hagyta el a számat.

- Vagyis önző vagyok…

- Nem ezt mondtam – könyökölt fel. Megfordultam az ölelésében, hogy a szemébe tudjak nézni. – Csak nem értheted, mit jelent olyannak lenni, mint mi. És benned van a haláltól való félelem is, amit nem tudsz legyőzni. Másképp látod a világot…

- De ez fordítva is igaz. Már nem tudjátok, milyen volt embernek lenni. És nem féltek a haláltól, mert nincs okotok rá – ültem fel az ágyban. – De ha titeket akarna valaki elpusztítani, küzdenétek, mert nem akartok megszűnni létezni. Bármennyire is tagadjátok, élni akartok!

- Ez így van – bólintott félpercnyi gondolkodás után Edward. – A különbség csak annyi, hogy ha meg kéne halnunk, nem félnénk.

- Én sem félnék! – húztam ki magam, mire kaptam egy kétkedő pillantást. – Na jó, félnék… De megtenném, ha kell… - Edward arca megfeszült, a pillantása pedig a hasamra vándorolt. – De sosem kell majd meghoznom ezt a döntést! – tettem hozzá gyorsan.

- Holnap el fogsz aludni a kerti sütésen… - hajtotta vissza a párnára a fejét Edward. Engedelmesen visszafeküdtem mellé. Nem akartam felzaklatni őt a babatémával. Tudtam, hogy jelenleg a legtöbb, amit elvárhatok tőle, hogy csendesen támogat, aztán majd később kialakul a többi. Ha látja, hogy minden rendben van, ki fogja majd mutatni a gyermekünk iránti szeretetét – nyugtattam magam, miközben szépen lassan elszenderedtem.

- Ébresztő, álomszuszék! – Alice hangja élesen hatolt a fülembe. Halk nyögés hagyta el a számat, aztán megpróbáltam kinyitni a szemeimet. A hasamon feküdtem, és a fejemen lévő hajnak nevezett kóc az arcomba zúdult, így csak foltokban láttam a szobát megvilágító napsugarakat.

- M’van? – motyogtam, miközben kezemmel megtapogattam magam mellett az ágyat. Már meleg volt a lepedő, ezért tudtam, hogy Edward jó pár órával korábban felkelhetett.

- Lassan dél van. Indulnod kéne Nate-ékért, mert el fogtok késni! – Kellett pár másodperc, mire eszembe jutott, miről is beszél Alice, de mikor beugrott, felültem az ágyban. Lassú mozdulatokkal söpörtem ki a tincseimet az arcomból, aztán pislogva igyekeztem ráfókuszálni a világra.

- Hol van Edward?

- Befogtam őt, Jaspert és Emmettet. Segítenek a díszítésben – csacsogta Alice. – Gyerünk, gyerünk, menj mosakodni, öltözz fel, aztán indulás! – fogta meg a karomat, és egy laza mozdulattal talpra húzott. Nyűgösen nyögtem fel.

- Tudod, hogy néha nagyon idegesítő vagy? – pislogtam rá fáradtan, mire elvigyorodott.

- Igen. Ezért szerencse, hogy imádni való is vagyok. Így sosem tudtok utálni – kacagott fel, aztán kiszökdécselt az ajtón. Hitetlenkedve megráztam a fejemet, de az önkéntelen mosolyt nem tudtam eltüntetni az arcomról.

A fürdőszobában kivételesen hamar végeztem, és körülbelül fél óra múlva már a földszinten voltam. Csak mikor leértem az előtérbe, akkor jutott eszembe, hogy nem tudom, hogyan fogok eljutni La Push-ba. Fogalmam sem volt róla, hogy jó ötlet lenne-e átváltozni áldott állapotban, de nem igazán mertem megkockáztatni a dolgot. Már az is örömmel töltött el, hogy ma reggelre nyoma sem volt az émelygésemnek és a zuhanynak köszönhetően a szédülésem és a fáradtságérzetem is elmúlt. Nem akartam ismét ágynak esni, csak mert megpróbálom felvenni a farkasalakomat.

- Alice! – kiáltottam. Még pislogni sem volt időm, már előttem is állt.

- Carlisle kint vár a kocsiban, elvisz – felelte meg a kérdést, amit ki sem mondtam hangosan. – Szerinte, nem jó ötlet, ha farkassá változol… - erősítette meg, amit én is gondoltam.

- Rendben, akkor megyek. Találkozunk Russelnél – intettem vissza az ajtóból.

Féltem, hogy az autóban majd Carlisle-tól is fejmosást fogok kapni, de végül csendben telt az út. Csak bámultam ki az ablakon, miközben igyekeztem semmire sem gondolni. A mai napra meg akartam feledkezni a kisbabám különlegességéről, a Volturiról, arról, hogy Russel veszélyben van… Egyszerűen csak élvezni akartam a családom és a barátaim társaságát, mint egy normális, tizenhét éves lány.

- Isabella! – Benjamin hatalmas vigyorral az arcán rohant elénk, miután Carlisle lefékezett La Push közepén, és kiszálltunk a kocsiból. Mielőtt még észbe kaphattam volna, Benji felkapott a karjaiba, és pörgött velem egyet. Szédelegve próbáltam letolni magamról a karjait, és megkönnyebbültem, mikor végre ismét szilárd talajt fogott a lábam.

- Uh… - nyögtem fel.

- Doki – biccentett Carlisle felé, majd ismét rám fordította minden figyelmét. – Tényleg igaz? Nagybácsik leszünk? – tette az egyik kezét a hasamra, aztán csalódottan lebiggyesztette az alsó ajkát. – Nem érzek semmit.

- Még csak pár napos – nevettem fel. – Mit hittél, hogy majd hatalmas hassal érkezem meg?

- Neeem… - vörösödött el a kisfiús arc. – És jól vagy? Nate eléggé ki volt borulva. Attól fél, hogy valami bajod esik…

- Mint láthatod, tökéletesen vagyok. Csak némi szédelgés, hányinger és éhség. Akárcsak más nőknél – vontam meg a vállamat játszva a flegmát. Semmi szükség nem volt arra, hogy mindenki aggódjon miattam.

- Persze, meg rosszullétek, fájdalom és görcsök. – Jonathan hangjára hátrafordultam, és azonnal tudtam, hogy nincs éppen szórakozáshoz való kedve. Az arcizmai megfeszültek, mint aki minden erejével azon van, hogy visszanyelje a kitörni készülő mondandóját, a tekintete pedig keményen mért végig. Ennyit a ma normális, tizenhét éves lány leszek tervről…

- Már jól vagyok. Tényleg – bizonygattam. – Semmi okod rá, hogy aggódj értem!

- Persze… - horkant fel Nate. – Tudod, mit, hitegesd csak magad. Játszd, hogy minden rendben van. Élvezd a kerti sütögetést. Nekem ezt már nem veszi be a gyomrom, sajnálom! – került ki minket, aztán nagy lépésekkel a háza felé igyekezett. Dühösen néztem utána egy pillanatig, aztán Carlisle kezébe nyomtam a szatyrot, amit Alice rám bízott.

- Mindjárt jövök, addig szedjétek össze a többieket! – mondtam, aztán Jonathan után futottam. Mire utolértem, már bevágta maga után a bejárati ajtót. Kopogás nélkül téptem fel, és egyenesen a konyha felé mentem, ahol motozott.

- Ki mondta, hogy bejöhetsz? – fordult a hűtőtől felém.

- Korábban nem kellett engedélyt kérnem… - emlékeztettem. Amikor La Push-ban laktam, ki-be járkálhattam nála akár úgy is, hogy éppen nem volt otthon.

- Korábban minden más volt… - morogta maga elé, miközben előhúzott az egyik polcról egy üveget, és egyetlen mozdulattal kinyitotta.

- Mi volt más? – komorult el a hangom. Mielőtt Nate válaszolt volna, a szájához emelte az üveget, és meghúzta azt.

- Akkor még nem haldokoltál. – A hangja keményen csattant a konyha csendjében. Egy másodpercig még a lélegzetünket is visszafojtva bámultunk egymásra, aztán törtem csak ki.

- Szerinted, mit kéne tennem, ha? – léptem közelebb hozzá dühösen. – Talán, azt várod, hogy megöljem a saját gyerekemet? Ezt akarod? – Mikor újra meg akarta húzni az üvegben lévő folyadékot, aminek erősen alkohol illata volt, kikaptam a kezéből az üveget, és lecsaptam az asztalra. Nem tört el, de felborult, és a benne lévő ital beborította a falapot és a padlóra is lecsöpögött, émelyítő szaggal telítve meg az egész konyhát. Jonathan olyan tekintettel mért végig, amitől a legtöbben sírva szaladtak volna el, de engem nem tudott megijeszteni. – Azt hittem, a quileute-ok tisztelik az életet. Hogy számukra mindennél fontosabb védeni azt, vagy nem így van?

- De igen, de ez most más! – sziszegte Jonathan az arcomba.

- Miért más? Mert a kisbabám apja egy vámpír? Emiatt már nem fontos az élete? Nyugodtan meg lehet ölni, akkor is, ha csak egy ártatlan lélek? Az sem lényeges, hogy az én testem és vérem? – üvöltöttem teljesen kikelve magamból.

- Nem, azért más, mert szeretlek! – Jonathan halk hangja belém fojtotta a szót. Elkerekedett szemekkel bámultam rá, miközben a levegő a tüdőmben rekedt. Tudtam, hogy ez a szó most nem a testvéri szeretetre vonatkozott, és bár eddig is tisztában voltam tudat alatt Nate felém táplált érzéseivel, sejteni és hallani a saját szájából két különböző dolog volt.

- Azt hittem, hogy ezt már megbeszéltük… Ez egyszerűen lehetetlen – túrtam a hajamba reszkető kézzel.

- Tudom – hajtotta le Nate a fejét, és a padlón egyre nagyobbá duzzadó alkoholtócsát kezdte szuggerálni. – Elfogadtam, hogy bevésődtél, hogy egy vámpírt választottál párodnak, hogy össze fogtok házasodni. De hogyan tehetném túl magam azon, hogy az undorító, perverz vágyai miatt kénytelen vagy kihordani a gyerekét és ezáltal halálra vagy ítélve?

- Ez nem Edward hibája! – hunytam le a szemem egy pillanatra, hogy Jonathan durva szavait figyelmen kívül tudjam hagyni. – Szeretjük egymást, természetes dolog, amit tettünk.

- A vágyai fontosabbak voltak neki, mint az életed. Ez természetes? – szorultak ökölbe a férfikezek.

- Nem tudhattuk, hogy ez lesz a vége. Mind azt hittük, hogy lehetetlenség, hogy egy vámpírnak gyereke legyen. De tudod, mit? – néztem a sötét szemekbe. – Hálát adok az égnek, amiért tévedtünk! Akarom ezt a kisbabát. Szeretem őt. Imádom a gondolatot is, hogy anya leszek, és egy csodálatos életet fogok a világra hozni. – Nate hitetlenkedő tekintettel hallgatta a lelkes monológomat, de nem foglalkoztam vele. – Mert igenis tudom, hogy a gyermekem csodás lény lesz, hiszen az apja is az. Kedves, jó, becsületes és önfeláldozó. Az egyik legjobb lélek, akivel valaha találkoztam, még ha ti szörnyetegnek is gondoljátok – teltek meg könnyel a szemeim, és bárhogy igyekeztem visszatartani őket, éreztem, ahogy egy csepp végigcsordul az arcomon. – És tudod, mit? Az nem természetes, hogy azt mondod, szeretsz, közben pedig fájdalmat okozol minden egyes szavaddal és tetteddel – indultam el hátat fordítva neki az ajtó felé, de két kar hirtelen a derekam köré fonódva megállított.

- Sajnálom. – A hátam Jonathan mellkasához szorult, ő pedig lehajolva egy kissé közvetlenül a fülembe suttogott. – A gondolat, hogy bajod eshet… Hogy meghalsz… Bele fogok őrülni! – Reszketett meg mögöttem az erős férfitest.

- Nem fogok meghalni – próbáltam megnyugtatni.

- Edward elmondta, mit írnak azok a könyvek… - A hosszú ujjak még erősebben szorítottak magukhoz.

- Én pedig neki is megmondtam, hogy nem gyenge emberlány vagyok már. Farkas vagyok. Erősebb, mint azok a nők voltak. Érzem… Nem. Tudom, hogy nem fogok meghalni! – jelentettem ki magabiztosan, és abban a pillanatban tényleg úgy gondoltam, az igazat mondom. Az élni akarásom olyan erős volt, hogy el sem tudtam volna képzelni, hogy meghalhatok.

- Ha meg mersz halni, én esküszöm, utánad megyek, bárhová is kerülj, és… - kezdte Jonathan, de a hangja egyáltalán nem volt fenyegető, inkább szomorkás.

- És?

- Azt még nem találtam ki, de hidd el, jobb, ha nem is kell kitalálnom – morogta a fülembe.

- Rendben – bólintottam. – Ugye, eljössz velem Russelhez? – kérdeztem halkan.

- Azt akarod, hogy ott legyek? Akkor is, ha idióta vagyok, és szemét dolgokat mondtam? – Megérintettem Nate karját, mire enyhült az ölelése, és megfordultam, hogy a szemébe tudjak nézni.

- Testvérek vagyunk. Összeveszünk, kibékülünk. De szeretjük egymást.

- Igen, szeretjük – fúrta a tekintetét az enyémbe. Zavartan ráztam meg a fejem, mikor az arca furcsa kirakós játékként esett darabokra a szemeim előtt. Még mindig nem tudtam megszokni, hogy ha férfiként próbálok nézni valakire, azonnal ez történik.

- Akkor megyünk? – fogtam meg a kezét, és távolabb léptem tőle.

- Igen – sóhajtott megadóan, aztán hagyta, hogy kihúzzam magam után a házból.

Carlisle kocsija mellé beállt Aidan is a furgonjával, és Lupén kívül már mindenki jelen volt – őt a házuknál szándékoztunk felvenni -, mire visszaértünk. Egy öleléssel köszöntöttem a jelenlevőket, akik legnagyobb megkönnyebbülésemre – valószínűleg, Saore miatt – nem kérdezősködtek a terhességemről, aztán elkezdtünk bekászálódni az autókba.

- Sikerült lenyugtatnod? – hajolt oda hozzám suttogva Benjamin, miközben kinyitotta előttem az ajtót, és Nate felé sandított.

- Nagyjából… - mosolyodtam el halványan. Hirtelen egy kéz csattant az autó tetején mellettünk, mire ijedten rezzentünk össze. A szívem a torkomba ugrott, és egy hajszál választott el attól, hogy elkáromkodjam magam.

- Nem pletykálni az alfánkról, gyerekek! – nevetett fel Daniel a riadalmunkat látva.

- Idióta, majdnem frászt kaptam! – lökte oldalba morogva Benjamin, mire kapott egy ütést a vállába.

- Csak nyugi, öcsi, különben még megtalálom kérni Jonathant, hogy ültessen át a másik autóba… - húzta elégedett mosolyra az ajkait Daniel, mire a testvére elsápadt. Úgy tervezte, hogy a mi autónkkal jön. Carlisle-é volt a vezető-, Nate-é az anyósülés, hátra pedig mellém és Benjamin mellé Lupe lett beosztva – miután Benji állítólag vagy két órán át könyörgött az alfájának, és megesküdött, hogy normálisan fog viselkedni.

- Akkor én meg elmondom Juliette-nek a tudod mit – vágott vissza néhány másodperc után, mire Danielen volt a sor, hogy színben hasonuljon az öccséhez.

- Akkor kitekerem a nyakadat! – morogta, aztán gyorsan Aidan furgonjához sietett.

- Ez meg, mi volt? – kérdeztem halkan, miután beültünk az autóba. Vajon, mi lehet olyan nagy titok, amit egy farkas el akar titkolni a bevésődése elől…

- Semmi. Néha utálom, hogy van testvérem – fonta össze maga előtt a karját Benjamin bosszankodva. – Olyan undok tud lenni. Elegem van! Azt hiszi, hogy mindent jobban tud, és irányíthat, miközben… Áh, mindegy! – legyintett, aztán az ablak felé fordult, és összevont szemöldökkel bámulta az egyelőre még mozdulatlan tájat.

- Oké, de ha beszélgetni akarsz, tudod, hol találsz – hajoltam oda hozzá, és egy puszit nyomtam az arcára. Felém fordult egy mosolyra, aztán tovább folytatta a csendes elmélkedést.

Miután mindenki elhelyezkedett végre, Carlisle beindította az autót, és elindultunk, hogy részt vegyük egy tökéletesen átlagos, baráti eseményen.

65 megjegyzés:

  1. Második! Jó volt bár számomra kicsit olyan átvezető fejezet hangulata volt. Kíváncsi vagyok mi lesz a party-n:D Várom a következő fejezetet.

    VálaszTörlés
  2. Harmadik! Még soha nem volt bronz érmem :D most lett

    VálaszTörlés
  3. Talán negyedik!

    jAJJ, EZ NAGYON ARANYOS!
    Imádom ha Benji is benne van, és megint feltámadt Isa és Benji között az összetartás.
    Ez most nagyon vallomásos fejezetre sikerült: Rosalie-t is meg lehet érteni, de nekem nagyon tetszett Isa érvelős része Edwardddal szemben:-)
    Én is félek a haláltól...mint szerintem mindenki.

    De nem tudom mit döntene Russel, kíváncsi leszek, hogy alakítod, bár ő azt hiszem élvezné a vámpírlétet.

    Nate vallomása érthető, és már eddig is tudtuk, de jó volt egy kicsit látni az ő szemszögéből is.
    Várom nagyon az izgalmakat, és a fordulatokat, mi lesz Russellel.

    Sok Puszi:.

    Charlotte90

    VálaszTörlés
  4. Nekem rövidnek tűnt... De lehet, h csak azért, mert a Démoni érintésből 3at olvastam 1xre.
    Hát igen, Nate. Most mondjam, h másra számítottam? Mert 1általán nem lepődtem meg azok után, amit előtte Edwardnak mondott.
    Benji meg a lelkes rajongásával, h még azért is könyörgött, h Lupe mellé ülhessen... Biztos vok benne, h Nate csak idegnyúzásból és szórakozásból kérette magát.
    Mi lehet az, amiről Daniel nem akarja, h Juliette tudja? Mert az is lehet, h semmiség és Dan fölfújja, de így megint adtál töprengeni valót. ÁÁÁ!
    Na, meek aludni, jó8, pusz.

    VálaszTörlés
  5. Első HHS tag bejelentkezik. :)
    Nekem is rövidnek tűnt, de lehet, hogy csak azért, mert nem volt túl mozgalmas. Vagy csak mert közben ezer meg egy dolgot csináltam még. :D
    Hát szóval nem tudom. Igazából tudom, hogy örülnöm kéne, hogy van új fejezet, de most valahogy nem érzem azt a júúúj-izgalmat, ahogy szoktam. Azt hiszem ez Rob miatt van. Ne aggódj, ha elmúlik a Rob-érzés (májusban (azért akkor, mert fesztiválra emgyek majd, és akkor az fog érdekelni)), akkor biztos visszatér a lelkes rajongásom. :D Plusz most olvastam Aby Full Moonját, és késztetést éreztem, hogy a Midnight Sunt elolvassam ezek után, úgyhogy most azzal vagyok félben, és akörül jártak a dolgaim. És mivel a te hasonlóan írsz, és a történetben is sok az azonos szereplő, először nem is értettem, hogy mi van. :D
    Na szóval nekem ez most nem volt olyan izgalmas, de szerintem ez az én hibám, és Robé, úgyhogy ne aggódj, nem miattad van. :D
    Fummie voltam, egy tough girl. :)

    VálaszTörlés
  6. Szia!

    Hú... Tök jó, ez már a második este, hogy "esti mesével" zárhatom a napot! :D Bár csak minden nap lenne friss. :$ Jó tudom ez lehetetlen, nem is gondoltam komolyan, de akkor is olyan jó lenne. :)

    Tetszett Nate beszólása "De hogyan tehetném túl magam azon..."

    Aminek nagyon örülök, az Bella monológja és egész viselkedése, az ahogyan látja a dolgokat. Itt erre a részre gondolok: "...Az nem természetes, hogy azt mondod, szeretsz..."
    Ezt a részt/viselkedést nagyon hiányoltam az eredetiből, szóval ennek különös képen örülök. Mármint, hogy Isa így látja a dolgokat, ez tetszik. :)

    Benji-t imádom! :D De szomorú vagyok, mert azt hittem ebben a fejezetben már találkozik Lupe-val. :( Kérlek a következőben írj róluk sokat. :$

    Nem akarok poén gyilkos lenni, de nem bírom ki, hogy a felvetésem ne írja le. :P Szóval szerintem Daniel meg akarja kérni Juliette kezét! :D Legalábbis ez logikus lenne, meg hát mindig romantikát kérünk, ez meg az lenne. Jó, ez persze csak az én felvetésem szóval ne vegyétek készpénznek, hiszen Spirit fantáziája sokkal nagyobb/színesebb mint az enyém. :P

    Úgy összességébe nagyon tetszett a fejezet, és szerintem egyáltalán nem baj, hogy kissé átvezető volt, mert ilyen is kell, és még az átvezetők között is kiemelkedő volt. :)

    Folytatást gyorsan!!!!

    Pusz, Angel

    VálaszTörlés
  7. Nekem bejött ez a fejezet. Vajon miért...? ;) Leesett az állam, mikor Nate benyögte, h "szeretlek"! Imádom azt a srácot. Sajnálom, h szenved. :( Vicces lenne, ha ő bevésődne Isabella és Edward lányába, már ha lány lesz! :D
    Benji nagyon cuki volt: "Nagybácsik leszünk?" :D
    Am sztem Russel inkább lesz vámpír. :S

    VálaszTörlés
  8. sya!!
    azta ez de jó lett:D
    tökre bírom Benji-t:D
    annira cuki
    siess a kövcsivel
    pussz heni

    VálaszTörlés
  9. De jó, itt a friss! Már nagyon vártam!
    Szerintem változatos fejezet lett, én sejtettem, hogy a kerti sütés már nem fog beleférni.
    Az elején megdöbbentett, hogy ennyire rátámadnak Isabellára az ötlete miatt. Persze, ők jobban látják a hátrányait a vámpírlétnek, de abban azért igaza van Izának, hogy mi a jobb: meghalni vagy vámpírként tovább létezni? Abban természetesen igazuk van, hogy erről Russelt is meg kell kérdezni. De az az érzésem, hogy neki tetszeni fog az ötlet. :)
    Rosalie: kicsit furcsa volt nekem, hogy milyen kemény megint Isabellával, azt hittem, ennél már jobb kapcsolatban vannak. Persze most amiatt, hogy Isabella terhes lett, gondolom, nehezebb Rosalie-nak, meg hát ez amúgy is olyan téma, ami érzékenyen érinti és mindig hevesen reagál rá...
    Benji aranyos volt, hogy olyan lelkesen fogadta Isát, Nate viselkedésén viszont megdöbbentem. Azt hittem, hogy csak testileg vonzódik a lányhoz (régebben azt is írtad, hogy nem akarsz köztük szerelmi háromszöget), most tisztára Jacob-utóérzésem van... Persze érthető, hogy nagyon félti a lányt, és hogy Ed-et teszi felelőssé - az ő szempontjából nézve igaza van, de tényleg belegondolhatna, hogy ezzel a viselkedéssel csak megbánjta Isabellát. Nem lehetne szegény Nate-nek valami csinos új szereplőt bevezetni, akibe bevésődhetne? :)
    És Daniel titkol valamit Juliette előtt? Mi lehet az? Szerintem nem valami fontos dolog, csak szívatsz minket, hadd törjük a fejünket.:) Talán csak valami meglepetés, esetleg meg akarja kérni?
    Fú, nagyon várom a kerti sütést (már várjuk egy ideje, remélem, mostmár semmi nem jön közbe :)
    Köszönjük, hogy írsz nekünk!
    Puszi:
    Kata

    VálaszTörlés
  10. Angel, nem olvastam a hozzászólásodat, mielőtt elküldtem a sajátomat, úgyhogy egymástól függetlenül gondoltunk ugyanarra. :)
    Zafír, ha az lenne, amit írsz, hogy Nate bevésődne Isa lányába, az már tényleg nagyon BD-utánzás lenne. Szerintem Spirit ennél kreatívabb. :)

    VálaszTörlés
  11. "Miután mindenki elhelyezkedett végre, Carlisle beindította az autót, és elindultunk, hogy részt vegyük egy tökéletesen átlagos, baráti eseményen."

    Én azt gondolom nem lesz az annyira átlagos!:D

    VálaszTörlés
  12. Szia Spirit!

    Nagyon tetszett a fejezet, ahogy Isabella csatákat vív a családjával. Azt hiszem mindkét félnek igaza van, mégis a vámpírok érveit tartom gyengébbnek! Mindkét fél azt irigyli a másiktól, ami neki nem adatott meg, de közben nem mondana le a saját "kiváltságáról" sem!

    Várom Lupe és Benji találkozását...Remélem a party egy "Tökéletesen átlagos, baráti esemény" lesz, mindenkire ráfér egy kis lazítás...

    Puszi: Gabriella

    VálaszTörlés
  13. Szia Spirit!
    Nagyon jó lett ez a fejezet:D.Amikor Rosalie beront és Isabella szemébe mondja hogy önző az egy érdekes fordulat volt!:)Hát szerintem Russel boldogan beleegyezne hogy vámpír legyen,de nem tudom...Megértem Jonathant de szerintem semmi baj nem lesz a kicsivel:).És az ő szájából hallani a szeretlek szót tényleg más volt:D.Mi lehet az amit Daniel tikol Juliette elől? Talán az hogy el akarja jegyzni???Kíváncsi vagyok milyen lesz a kerti sütés, lehet hogy lesz valami kis botrány.:D

    VálaszTörlés
  14. Sziaa.
    Sztem nagyon jó lett. (:
    Csak furcsa, hogy Isabella 18évesen gyereket szül.
    Jajj, végre farkasos rész. :D
    Már kezdett elegem lenni a vámpírokból. ;D
    Benji-t és Josh-t nagyon szeretem. :D
    Legyen pár rész amibe Joshua is benne van, de ne csak annyira, hogy köszönnek egymásnak azt kész. OO
    És remélem Benji-vel beszélni fognak. Mert kiváncsi vagyok Benjamin érzéseire meg álláspontjára... :P
    Siess a kövivel.
    puszii. (=

    VálaszTörlés
  15. Hellcsii!
    Nem olvastam el a hsz-ket, de lehet az h Nate majd Isabella és Ed gyerekébe fog bevésődni? Mint Jacob Nessie-be. Vagy ennyire nem lesz hasonló? Nemtudom, ez most csak úgy eszembe jutott. És még 1x sorry ha már valaki már írta ezt, tényleg nem olvastam el a hozzászólásokat.
    Nekem is tetszett ez a fejezet, bár valamiért úgy érzem h kicsit rövidebb volt az átlagnál. Vagy nem...:)Egybk én is azon a véleményen vagyok, mint Isabella, hogy ő nem egy "gyenge emberlány, hanem farkas" Szóval - szerintem, és remélem így is lesz - nem halhat meg.
    És mint mindig nagyon várom a következőt.
    NAGYON!:)
    Meg persze az Edward szemszöget is...
    NAGYON!:)
    Puszi, Maycsi

    VálaszTörlés
  16. Juuuj most olvastam el a hsz-ket és bocsi Zafír tényleg nem olvastam a hsz-ket:(
    BOCSII:$
    Maycsi

    VálaszTörlés
  17. Szia!
    Nos először is.Rosalie,tök szimpi volt most nekem.Annyira jófej ,mikor hagyja hogy belelásson az ember.Nem is kellene neki az a maszk amit mutat.
    Nate,rendesen meglepett.Kicsit durván kezdte a dolgokat.Meg megint ez a szerelmi vallomás.De a beszélgetés végkifejlete nagyon tetszett.Olyan édes volt ahogy megölelte Isat.:)Nagyon szimpatikus,tuti ha Ed nem lenne ő lenne az álompasi mindenkinek.:)
    Nekem kicsit furcsa ez a party.Ugye nem lesz több mint party? Az esküvőt máskorra tartogatod ugye,mert a cím is gyanus nekem.Bár tuti,hogy te mindenből olyan fergeteges szituációt varázsolsz,hogy semmi sem lenne csalódás.Bevallom én eddig még semmiben sem csalódtam olvasásközbe,csakis pozitívan.:)
    Nekem mostanában kicsit kevés az Ed-Isa párbeszédes rész.De persze zajlanak az események,nem nagyon van idejük egymásra.
    Benji annyira cuki volt a has tapizással.
    Dan,csak nem lánykérést tervez és ez a nagy titok?:)
    Hát nagyon kíváncsi vagyok milyen lesz a party.:)Orsi

    VálaszTörlés
  18. E elég rövidke volt ahhoz képest, hogy milyen sokat vártunk rá. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra! Ne kínozz kérlek! :P
    Nos, Nate semmit sem változott (méghogy Isa az önző...), de azt hittem, hogy a kerti sütés benne lesz még a fejezetben... mindegy. Mikor lesz következő? ;)

    VálaszTörlés
  19. Ez is tetszett mint az előző fejezetek. Várom a következőt.

    VálaszTörlés
  20. Jajj ez most is nagyon jó volt...Majdnem sírtam amikor Nate-tel beszélt...:(
    Ugye lesz neki is bevésődése valamikor? :D:D
    Tök jó lenne ha minnél hamarabbb :)

    VálaszTörlés
  21. Nos, ez az utolsó mondat arra enged következtetni, hogy ez egyáltalán nem lesz egy tökéletesen átlagos, baráti esemény. :)
    Már kíváncsian várom a kövi fejezetet ebből is, meg a Démoni érintésből is.
    kartonka

    VálaszTörlés
  22. Lol! Szerintem sem fog Nate bevésődni Isa és Edward gyerekébe, főleg, h nem is tudjuk, h lány lesz-e. Nem is kell neki bevésődnie, itt vagyok neki én. :P Team Nate! :D Mert neki minden jól ÁLL! *röhög*

    VálaszTörlés
  23. Visszaolvasva a hozzászólásokat:
    szerintem Spirit sokkal fantáziadúsabb és eredetibb annál, hogy Nate Isa gyerekébe vésődjön be.
    De én is nagyon remélem, hogy lesz a dolognak megoldása. :P
    Kíváncsian várom (mindhárom :P) friss fejezetet. :) Hajrá Spirit! :)

    Niki

    VálaszTörlés
  24. Nagyon jó fejezet! Köszi, hogy olvashattam! :)
    Nekem van egy olyan hülyeelméletem, miszerint Russel vámpír lesz és összejön majd Isa és Edward gyerekével, már ha lány fog születni. Lehet, hogy nagyon nagy baromságot találtam ki, de ez most hirtelen eszembe jutott, gondoltam leírom.
    Amúgy várom már, hogy mi lesz Russel partiján. Tuti nem fog zűr nélkül lezajlani, mert szerintem olyan nincs, hogy minden jól menjen. :D
    Aztán a gyerekre is kíváncsi vagyok. Érdekel, hogy milyen személyiség lesz, hogy lesz-e különleges képessége, meg hasonlók.
    Szóval hajrá Spirit és lehetőleg ne várass meg minket túlzottan a folytatással. :P Mindig bearanyozza a napomat, ha egy újabb fejezetet olvashatok tőled. :)

    Meggie

    VálaszTörlés
  25. Szia!

    Aww, úgy meg tudom érteni Nate-et! Milyen rossz lehet neki ez az egész!

    Most már nagyon kíváncsi vagyok, hogyan oldják meg Russel dolgát, ha ekkora vita alakult ki körülötte.
    Biztosan érdekes lesz a kerti sütés is. Együtt a vámpírok, a farkasok meg az emberek. Lol.

    Ja, és Daniel titkára is kíváncsi vagyok.
    Jó volt végre hallani a farkasok felől, főleg a kis cuki Benjiről. :D

    Várom majd a következőt!
    Pusza
    Chi

    VálaszTörlés
  26. Modern műmese a sok emberi rossz tulajdonságról..
    Irígység,sértettség,bosszúvágy,beképzeltség.Egyszóval minden,amivel maradandót lehet alkotni...

    VálaszTörlés
  27. szia!

    Nagyon tetszett Nate reakciója:)aranyos volt.Siess a kövivel már nagyon várom!

    Puszi
    Móni

    U.i:Imádom az írásaid:)

    VálaszTörlés
  28. Mondjuk igaz, én is gondoltam rá h ez a bevésődéses dolog kicsit Breaking Down utánzás lenne. De azért remélem hamarosan Nate-nek is lesz bevésődése. Mert tökre bírom Nate-et és gáz h így szenved:(

    VálaszTörlés
  29. Bennem még az is fölmerült, h Russelből is farkas lesz... Bór a barátnőm rögtön leszavazott, mondván, h semmi indiános nincs benne, de én nagyon jót nevetnék, ha mégis az lenne...
    Bár igaz, h akkor már át kellett vna változnia, hiszen Cullenékkel már jóideje egy suliba jár, de akkor is.
    Gondoltam, kiírom ide magamból, mert jót nevettem már csak a feltételezésen is.
    Am egy hétre Németo-ba utazok az iskolai énekkarral, szal legközelebb egy hét múlva szombaton, v vasárnap kerülök gép elé, és jót tenne majd sok-sok friss (ebből, Ed szemszögből v. Démoni érintésből) egy egész hétnyi német-közeg után (és még dánok is lesznek velünk). Persze, ez nem akart célzás lenni, ááá dehogy. Ilyet még csak feltételezni sem szabad rólam! :D
    Na meek, nevessetek csak ki nyugodtan az ötletem miatt, lesz rá egy hetetek anélkül, h tartanotok kéne tőlem. Hajrá!
    Pusz

    VálaszTörlés
  30. Szia!

    Igazából ide nem sokszor írok, mert szerintem a többség elmondja azt, amit írni kívánok. De mostantól próbálok többször írni, csak, hogy meghozzam a kedved az íráshoz, no, meg a többi kommentező is. :))

    Ez a rész IS remek lett. Felülmúlhatatlan vagy, és olyan nehéz túl szárnyalni, mind a tartalom, mind a szavak, mondatok miatt. Hiszen nem sok olyan író létezik, jobban mondva fanfictező, aki ennyire perfektül tud sztorit formálni. :)
    Nagyot kérek, ha azt kérem, hogy holnapra esetleg tudnál e hozni frisst? :$ :DD

    Puszi, Cinti.

    VálaszTörlés
  31. Igazéból nagyon érdekelne, hogy pl lesz e Nate-nek bevésődése..:P De komolyan.. hogy ő is úgy "szeret ki " Isabellából, hogy megtalálja a "tökéletest"?:)

    Jujj Spirit, nagyon dög kérdés, ha megkérdezem, nem lehetne holnap új feji?:D:D Tudoddddd, 20. szülinapom alkalmából esetlegesen..:P:D:D:D -önző vagyok, de ez van néha.:D

    najó, megyek lefekszem, és várom ám a következőt, kíváncsi vagyok mi sül ki ebből a partyból:PP

    VálaszTörlés
  32. Bocsi, hogy ide írok, és persze, hogy veled Örülünk!

    Gratulálok még egyszer, mondtam én hogy sikerül!!!!Írdd alá hamar, és nagyon várjuk a könyvet a boltokban!

    Puszi, jó örömködést!!

    VálaszTörlés
  33. Szia!
    Gratulálok a szerződéshez! Nagyon ügyes vagy! MEGÉRDEMLED! Különben szerintem ilyentől bárki sokkot kapna!
    Nem szoktam hsz-eket írni, először azért mert számomra tökéletesen írsz, másodszor mert az is csoda, ha egy nekifutással végig tudom olvasni. A kisfiam (20 hónapos)nem igazán díjazza, ha gép elé ülök! Ilyen esetben jön a kompromisszum! A harcos és intim jelenetek kivételével általában fel szoktam neki olvasni a fejezeteket. Úgy vélem tetszik neki!
    Köszönjük, hogy vagy nekünk!
    Kívánom, hogy minden álmod teljesüljön!
    Szép napot!
    Márti

    VálaszTörlés
  34. Szia!

    Én se találtam jobb helyet, szóval ide írom, hogy GRATULÁLOK!!!! :D

    Pusz, és szép napot, bár tudom az már megvan! :D

    Kriszti

    VálaszTörlés
  35. Szia Spirit!

    Nagyon örülök, hogy hosszú várakozás után végre megkaptad a szerződést! Megérdemled! És nagyon várjuk már az Árnyékvilágot!

    VálaszTörlés
  36. Köszönöm szépen mindenkinek! :) Márti, puszilom a kisfiadat. :) Azt hiszem, ő a legfiatalabb olvasóm. :D Szabad megtudni, hogy hívják? :)

    VálaszTörlés
  37. Szia!
    Én is nagyon gratulálok!!!
    Remélem minél hamarabb tudjuk majd olvasni.:))
    A frisset is várom.
    üdv

    VálaszTörlés
  38. Spirit!
    Azt hiszem, tökéletesen át tudom érezni, mennyire boldog lehetsz most! Szívből gratulálok a szerződéshez! :))) Hidd el, innen szerintem mindenki Veled örül! :)
    Puszi!
    doo-doo

    VálaszTörlés
  39. Én is gartulálok! Végre! :D Ez nagyon jó hír! Akkor már "csak" várni kell, hogy megjelenjen! :D Nagyon várom! :D

    VálaszTörlés
  40. Szia!
    Persze szabad tudni a nevét, Zsoltinak hívják, és most éppen álomországban van. A puszit átadtam, köszönjük! Körülbelül mikorra várható a könyved kiadása?
    Elkérhetném az e-mail címed? Szeretnék kérdezni valamit! Tudom, hogy már több helyen is szerepel, de lusta vagyok megkeresni!:)
    Puszi!
    Márti

    VálaszTörlés
  41. GRATULÁLOK SPIRIT!!!MEGÉRDEMLED!!Remélem nagy sikert arat majd.Szerintem ránk,sokunkra számíthatsz majd hogy ellátogatunk a könyvesboltokba!:)Orsi

    VálaszTörlés
  42. Nagyon nagyon nagyon örülök hogy végre kiadják a könyvedet!!!!!!!! Gratulálok!!!!!! Én 1000% hogy megveszem rám lehet számítani és sztem másokra ish ahogy Orsi írta!!!! Mégegyszer gratulálok!!!! :D

    VálaszTörlés
  43. Én is nagyon örülök a jó hírnek! (Szerintem mind veled örülünk.:) Nagyon várom, hogy megvehessem! Olyan jó érzés lesz tudni, amikor látom a könyvesbolt polcán, hogy ennek a könyvnek a megjelenéséhez egy kicsit mi is hozzájárultunk. :)
    És persze nagyon kíváncsi vagyok az Árnyékvilágra, a beharangozó alapján nagyon izgalmasnak ígérkezik!
    Gratulálok!

    VálaszTörlés
  44. Fogadd gratulációmat kedves Spirit! Le a kalappal előtted :). Alig várom, hogy megjelenjen!!!

    Üdv!
    Andi

    VálaszTörlés
  45. Szia,
    gratulálok a szerződésedhez! Meg is érdemled! nagyon várom a könyvedet! Nekem is volt hasonló álmom, és kiváncsi vagyok, mit hoztál ki belőle.
    Nagyon szeretem az írásaidat. Mindegyiket.
    Tetszett, ahogyan Bella érvelt:
    "- De ez fordítva is igaz. Már nem tudjátok, milyen volt embernek lenni. És nem féltek a haláltól, mert nincs okotok rá – ültem fel az ágyban. – De ha titeket akarna valaki elpusztítani, küzdenétek, mert nem akartok megszűnni létezni. Bármennyire is tagadjátok, élni akartok! "
    Ilyen szempontból még senki nem gondolta szerintem. Én is úgy gondolom, hogy Cullenék beadják a derekukat, mert hát nem a "hosszú, boldog élet" vagy vámpírlét, hanem rövid, barátok nélküli élet vagy vámpírlét közül kellene Russelnek választani. És barátai is lennének. Bár lehet, hogy kitalálsz valami újat..
    Nagyon várom Russel buliját is. Talán Nate is találkozik az igazival.
    Tudod már, hogy kb. mikor jelenik meg?

    VálaszTörlés
  46. Bocs,
    Üdv
    Norema voltam

    VálaszTörlés
  47. Most csak gyorsan tudok írni és röviden, mert ezer felé áll a fejem, bocsánat. De mindenképpen meg akartam köszönni, hogy ennyien velem örültök. És persze, azoknak is, akik mailben kerestek meg, igyekszem majd válaszolni nekik holnap. :)

    Láttam, hogy kéne a mail címem: spiritbliss24@gmail.com

    Márti: A Zsolti szép név. :) Biztosan nagyon édes baba. :)

    A kiadásról egyelőre annyit tudok, hogy Ildikó utoljára azt mondta, hogy most szeptember. Amint bővebb infóim vannak, megírom. :)

    VálaszTörlés
  48. GRATULÁLOK!!! :D
    Hihetetlen jó vagy, Megérdemled!!! :D
    Már alig várom hogy elolvassam:D
    Üdv.:)

    VálaszTörlés
  49. Köszönöm Spirit:D:D:D EGY próbát megért, hátha annyira feldobott vagy, h duracell nyusziként írsz:P:P De sebaj;))
    puszi és gratula a szerződéshez, végre már kézben:D

    VálaszTörlés
  50. Gratulálok, Spirit! :) Veled örülök. :D Szinte biztos voltam benne, hogy sikerülni fog, most, hogy írtad, hogy megvan a szerződés, azonban mégis olyan különös érzés van bennem is. :) Úgy értem, te vagy az egyik a régi nagy kedvenceim közül a slashvilágból, akik sarkalltak, hogy írjak (akár akaratlanul is), most meg újult témákkal, de a régi lendülettel írsz és írsz és írsz, s most könyvet adsz ki. :) Nem tudom, jól érzékeltettem-e, amit érzek és gondolok. Röviden szólva újabb reménymagot kaptam tőled, hogy ez is lehetséges. :)

    VálaszTörlés
  51. Keya: Köszönöm neked is. :)

    Leia: Még egyszer boldog születésnapot! :) És köszönöm. :)

    Liani Hikawa: Nem is tudod, hogy most milyen boldoggá tettél. :) Az egyik célom az írással az, hogy másoknak reményt adjak. Annyira nem szeretem, mikor nem támogatják az embert az írásban, és azt mondják neki, minek írsz, úgysincs esélyed arra, hogy kiadják. A világ legnyugodtabb embere vagyok, de szörnyen fel tud dühíteni, ha valakinek elveszik a kedvét az írástól. És örülök, hogy reményt adhatok, mert igenis, hiszem, hogy bárki számára lehetséges az, ami most velem történik. Ha az emberben megvan a kitartás, ha tényleg az élete az írás, ha hajlandó elfogadni, hogy ez hatalmas erőfeszítésekkel és lemondásokkal jár (és persze, hatalmas örömökkel és élményekkel), akkor egy teljesen átlagos, kapcsolatokkal és protekcióval nem rendelkező lány vagy fiú is megvalósíthatja az álmát. Csak hinni kell abban, hogy a Sors tudja, mi a legjobb nekünk (és persze, az olvasók szeretetében és hűségében). :) Szóval, mindenki, aki úgy érzi, van benne egy történet, amit le szeretne írni, tegye meg, bárki bármit mond. :)
    Neked pedig köszönöm Liani, tényleg nagyon örülök annak, amit írtál. :)

    VálaszTörlés
  52. Szia Spirit!
    Már olvastam a fejezetet és kommentet is írtam hozzá és csak annyit szerettem volna mondani:Gratulálok hogy sikerült megkapnod a szerződést!Nagyon örülök:DD!És remélem minnél hamarabb meglessz minden!;)

    VálaszTörlés
  53. Hamár az írásnál és az ösztönzésnél tartunk, én is többek között miattad kezdtem el írni. Soha nem gondoltam volna, hogy képes lennék kiírni bármit magamból és még esetleg érdekes is lesz másoknak. Az ember beleviszi a saját karakterét, tapasztalatait, érzelemvilágát, és ha azt olvassa, hogy ez valaki másnak is tetszik, iszonyat nagy örömöt tud érezni.

    Bár nekem csak 7-8 állandó olvasóm van, ők mégis reményt adnak, és már értem miért motiváltak annyira az írásaid:-)

    Hú hát ez kicsit elvont lett, de az a lényeg, hogy örülök, hogy rád találtam, és veled együtt rátaláltam az írásra, és felfedeztem előnyeit.

    Lassan egy éve minden nap benézek a blogodra és gyomorban repdeső lepkékkel várom a frisst! (Akármelyiket!)

    Csak meg akartam köszönni,(hosszabban is), hogy vagy nekünk!

    és gyúrok az árnyékvilágra!!!

    VálaszTörlés
  54. Én is gratulálok innen a szomszédból! :)

    VálaszTörlés
  55. Szia Spirit!

    Meghajlok elötted!!!! Imádom a történeteidet. Régebben nem tudtam volna elképzelni, hogy Edward más lányba szeressen bele, de most, hogy már sikerült végig olvasnom mind a kettö és mostanra a harmadik, mondjuk így "könyvsorozatodat" , elismerésem. Imádom a Twilightot és elmondhatom, hogy ugyananazt az érzést váltja ki a Te történeted mit az eredeti. És ezért nagyon hálás vagyok. Nagyon szépen írsz, csak így tovább. Várom a kövi fejezetet. :-)) örülök Izabella terhességének, remélem úgy mint az eredetiben itt is jó megoldást találnak. Gondolkoztam azon is, hogy Iza lemondhatna a farkasságról, és akkor szülésnél áttváltoztathatnák vámpirrá. De ez csak egy hülye gondolat volt. Bocsi ezt a részét meghagyom neked. puszi és mégegyszer gratula.

    VálaszTörlés
  56. Jaj én voltam a névtelem 13:01-kor :-))) Timi

    VálaszTörlés
  57. Nagyon grat!
    Mikor lesz új fejezet?:( Ugye hamar!? Már nem bírom ezt!!!:):(

    VálaszTörlés
  58. Gratulálok! remélem azért nem kell szeptemberig várnunk a könyvedre, de ha igen az sem baj. Annyira jó, hogy tényleg megjelenik a könyved. Gondolom most nagyon boldog vagy. :) én a helyedben az lennék, tuti.
    Remélem rólunk sem feledkezel meg, majd ezek után, bár te nem ilyen vagy. :)

    Pussz

    VálaszTörlés
  59. Rengeteg gratuláció!
    Dóra/19
    Győr

    VálaszTörlés
  60. Sziasztok!
    Körül-belül hány órakor várható az új fejezet? :)
    puszi

    VálaszTörlés
  61. Én nem fogok szerződni kiadóval, saját úton próbálom majd kiadni a könyvem. Már borítóterv is van, elég komoly lett szerintem. És úgy fest, rengeteg támogatást, segítséget kapok, ami meg nagyon lelkesít. =) Kicsit félek, hogy csalódást okozok majd a támogatóimnak, de taszigálom el magamtól ezt az érzést. =) Szeretem, amit könyvbe szeretnék formálni. =)
    És igen, életem az írás és hiszek abban, amiben te. =)

    VálaszTörlés
  62. Nincs sok időm, hogy írjak, szóval csak annyit, hogy imádtam, és szerintem tutira lesz valami bonyodalom, nem lehet, hogy csak egy sima kerti sütés legyen.. Bár lehet, hogy csak én kombinálom túl a dolgokat, de hát na. :D Mindenesetre szerintem még késő este, vagy holnap elolvasom a 16. fejezetet is, hátha meg tudok valamit..:P
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés
  63. Szia lelkem!

    Ez annyira, de annyira hiányzott! nagyon tetszett! Az egész hangulata olyan jó volt! Olyan megnyugtató.:D
    Rosalie-nak az elején teljes mértékben igaza volt! Benji meg halál aranyos volt!:D Daniel is vajon mit titkolhat?:D Viszont Nate egy pillanatra meglepett! DE nagyon édes volt! Hé a happy endből a végén azért nehogy kifelejtsd őt!:)

    Puszi, Truska

    VálaszTörlés