.

A könyveimet megrendelhetitek itt: http://konyvmolykepzo.hu/cimke/spirit-bliss

A Gyógyító pilleszárnyak című ficem be lesz fejezve mindenképpen. Az utolsó fejezete még idén várható, dec. 31-ig megleszek vele, ígérem! :)


2010. február 24., szerda

A jelen boldogsága - 10. fejezet

10. JUHARSZIRUP




VALAKI FELEMELT A FÖLDRŐL, és az ágyamra helyezett. Éreztem, ahogyan egy hűvös kar szorosan magához ölel, és még közelebb bújtam az ismerős illatú testhez. A hajamat és homlokomat egy ajak hintette csókokkal, míg a hátamat ujjak cirógatták gyengéden. Lassan elapadtak a könnyeim, és szörnyen fáradtnak éreztem magam. Mély sóhajjal hunytam le a szemeimet, és ajkaim vakon kezdtek kutakodni a mellettem fekvő ajkai után. Mikor megtaláltam őket, azonnal elmélyítettem a csókot. Éreznem kellett Edwardot. Tudnom kellett, hogy megéri feladni az anyaságot az igaz szerelemért. Ahogy megéreztem az egyedi zamatát, azonnal könnyebb lett.

- Isabella… - A halk suttogó hang meg akart állítani, de nem hagytam magam.

- Kérlek, szükségem van rád! – feleltem, miközben kezemet befúrtam a férfiing alá, és végigsimítottam a márványkemény, sima mellkason. Muszáj volt megérintenem őt, de ennyi nem volt elég. Abbahagytam a simogatását, és ujjaim a nadrágjához vándoroltak. Éreztem, hogy megfeszül a teste egy pillanatra, de hagyta, hogy kicsúsztassam a helyéről a gombot, és lehúzzam a cipzárt. Még sosem érintettem őt ennyire nyíltan és gátlások nélkül, de most körülfonni őt az ujjaimmal, és érezni, hogy kíván, megnyugtató és egyben felemelő érzés volt.

Fölé gördülve húztam magam térdelő helyzetbe, és magamba fogadva azonnal mozogni kezdtem. Csípőm vad ütemet diktált, miközben lehunyt szemmel húztam Edward kezét a mellemhez. Finoman masszírozott, de én most nem erre vágytam. Ráfektettem a kezem az övére, aztán összeszorítottam az ujjait. Az enyhe fájdalom, amit éreztem, élővé tett. Biztosított róla, hogy Edward ott van mellettem, bennem. A részem és az életem.

Fogalmam sincs, mennyi idő után, kielégülten és fáradtan bújtam Edwardhoz, és megpróbáltam aludni egy keveset, de a pillantása szinte égette az arcomat. Éreztem, hogy figyel engem, és szinte láttam magam előtt az aggódó ráncokat a homlokán.

- Semmi bajom… - motyogtam magam elé még mindig csukott szemmel.

- Ezt te magad sem hiszed el – hallottam meg Edward hangját fél percnyi csend után. – Ha elmondod, talán…

- Nem tudsz segíteni! – jelentettem ki, és az arcomat belefúrtam a nyakhajlatába.

- Mert nem tudom megadni neked azt, amire vágysz? – kérdezte kitalálva a kiborulásom okát. Nem akartam erről beszélni. Nem volt mit mondanom. Bármennyire is próbálkoztam, nem tudtam elfelejteni az érzést, hogy anya akarok lenni, de azt is tudtam, hogy nincs mit tenni. Mi értelme lett volna újra és újra beszélni róla, ha megváltoztathatatlan a jövőm.

- Hol a testvérem? – tértem ki a válaszadás alól. Mostanra tisztult ki a fejem annyira a gyászból és a kéjből, hogy rájöjjek, valaki kivette a kezemből őt, és most nincs a szobában.

- Alice vigyáz rá. Jót tesz neki most Jasper közelsége, azt hiszem… - felelt Edward szomorkás hangon.

- Biztosan megijedt miattam… - szorultak össze az ujjaim a takarón. A kisgyerekek megérzik, ha a mellettük lévő felnőttnek valami baja van. Pont, mint Jasper… A feszültség, a fájdalom, a boldogság, minden érzés kihat rájuk. Ha az öcsém csak feleannyira átérezte a fájdalmamat, akkor szörnyen megijedhetett. – Sírt… - jutott eszembe hirtelen. Hallottam a fülemben a hangját, miközben a földön zokogtam, de nem fogtam fel, hogy mit is jelent. Talán, jobb is, hogy nincs saját gyerekem. Rossz anya lennék. Csak bántanám őt, ahogyan a testvéremet. Nem tudnék rendesen gondoskodni róla, mert önző vagyok. Mert csak a saját gondjaim érdekelnek. A saját fájdalmam.

- Isabella… - Edward megemelkedett, én pedig rájöttem, hogy megint potyognak a könnyeim. Megráztam a fejemet, és összeszorítottam a számat. Nem akartam Edwardot is bántani, épp elég volt, hogy én szenvedek. – Kérlek, mondd el! Esküszöm úgy érzem, megszakad a szívem, pedig ez lehetetlenség már… - simult az erős tenyér az arcomra. Felnyitottam a szememet, és Edward tekintete olyan fájdalmas volt, mintha csak ő maga is átélte volna, amit én.

- Pocsék anya lennék – mondtam ki hangosan is a gondolataimat, bármennyire is magamba akartam fojtani őket. Edward arcvonásai ellágyultak, a tekintete pedig kavargó mézzé változott.

- Csodálatos anya lennél – érintette egy másodpercre a száját az enyémhez. – Annyira sajnálom, hogy elveszem ezt tőled. Ha bármit tehetnék…

- Elég, hogy velem vagy – leheltem apró csókot az arcomat simogató kézre, aztán halk sóhajjal bújtam vissza Edward nyakához. A szám nem hagyta abba a kényeztetést, és pár pillanat múlva hallottam, hogy Edward légzése felgyorsul. – Gyere! – húztam magamra.

Óvatosan hatolt belém, és az összeolvadásunk után lágyan hullámzott együtt a testünk. Ezúttal a szeretkezésünk olyan volt, mintha egy felhőn lebegtem volna. Puha, lassú, finom… Éreztem, ahogy újabb könnycseppek csorognak végig az arcomon, de nem tudtam volna megmondani, hogy a gyönyörűség vagy a fájdalom miatt. Talán, mindkettő…

Másnap reggel fáradtan ébredtem, és magamban megfogadtam, hogy soha többé nem fogok sírni. A szemeim feldagadtak és égtek. Fintorogva néztem szembe a tükörképemmel, és nem nagyon akaródzott elhagynom a fürdőszobát. Edward arcán látni az önvádat, amit én okoztam neki, rosszabb volt, mint a saját érzéseim. Végül persze, az iskola miatt nem volt más választásom, mint kimenni…

Hallottam, hogy Edward a konyhában matat, hogy összedobjon nekem valamit reggelire, de először Alice és Jasper hálószobája felé indultam. Mielőtt még kopoghattam volna, kinyílt előttem az ajtó.

- Gyere be! – lépett hátrébb a küszöbről Jasper. Elpirultam az aggodalmas pillantástól, amivel az arcomat fürkészte. Nem akartam, hogy gyengének tartsanak, vagy ami még rosszabb, sajnáljanak.

- Szia, Isabella! – köszöntött Alice. Az ágyon feküdt a könyökén támaszkodva, mellette pedig az öcsém éppen egy játékautót próbált darabokra szedni. Azonnal odamentem hozzájuk, és végigsimítva a puha bababuksin egy puszit nyomtam a tetejére. Még mindig lelkiismeret-furdalásom volt, amiért kiborultam a testvéremmel a karomban, de úgy tűnt, hogy ő már el is felejtette a dolgot. Hatalmas vigyorral mutatta meg nekem a játéka letört ajtaját.

- Uh, ugye, figyeltetek, hogy ne nyelje le a darabokat? – vontam össze a szemöldökömet aggodalmasan.

- Persze – bólintott Alice kissé sértődötten. Bocsánatkérően néztem rá, mire megenyhült az arckifejezése. Tudtam, hogy vigyáznak az öcsémre, csak ösztönösen csúszott ki a számon, amit a vészjelző vijjogott a fejemben. – Rosalie vett neki egy csomó játékautót. Azt hiszem, Edy baba számíthat rá, hogy minimum a tizenötödik, maximum a tizennyolcadik születésnapjára kapni fog egy… Hát, ha addig nem jön ki valami új és jobb márka, egy Mazdát, ezüst színűt – meredt a távolba Alice tekintete. Felnyögtem a gondolattól, hogy a kisöcsém egy sportkocsiban fog repeszteni a veszélyes utakon. Ahogy most ránéztem, olyan törékenynek tűnt. Ösztönösen emeltem a karjaimba, kivéve a kezéből a játékautót – minden veszélyforrás játékos előzményét.

- Nem lesz szüksége autóra – jelentettem ki. – Lesz neki egy farkasa, aki elszállítja biztonságosan bárhová – pusziltam meg a babaarcot. Edward kapálózva próbált visszahajolni az ágyhoz a játéka miatt, és nyűgösen nyöszörgött.

- Bárhová? – kuncogott fel Alice. – Azért azt megnézném, ahogyan berohansz egy plázába farkasként Edy babával a hátadon.

- Hát, akkor majd megtanulok én vezetni! – csattantam fel bosszúsan. – Lemegyünk reggelizni! – fordítottam hátat az ágynak.

- Valami rosszat mondtam? – hallottam még Alice halk kérdését Jasperhez, ahogy kiléptem a folyosóra. Mire leértem a lépcsőkön már el is párolgott az indokolatlan harag, amit éreztem. Nem is értettem, mi ütött belém…

- Sajnálom, Alice… Csak rossz passzban vagyok… - motyogtam magam elé, de tudtam, hogy úgyis hallotta. Megpróbáltam vidámabb képet nyújtani, ezért mosolyogva léptem be a konyhába, de Edwardot nem tudtam becsapni.

- Hogy érzed magad? – kérdezte, miközben elém tett egy hatalmas torony sziruppal leöntött palacsintát.

- Jól – bólintottam, aztán a testvéremet átvettem a bal karomba, hogy a jobbal meg tudjam fogni a villámat. – Huh, ez jó édes… - nyögtem fel az élvezettől becsukott szemmel.

- Azt mondják, hogy az édesség boldogsághormonokat termel – felelt Edward.

- Oh… - néztem le a palacsintára, aztán felmosolyogtam rá. – Azt hiszem, igaz… - emeltem még egy falatot a számhoz. Edward kissé megkönnyebbülten engedte ki a levegőt a tüdejéből. Rossz érzés volt, hogy aggodalmat okoztam neki. Gyorsan elpusztítottam a tányéromon lévő ételt egy-egy kisebb falatot az öcsémnek ajándékozva – bár Edward készített neki sárgarépapürét, ő mégis azt akarta inkább, amit én eszem -, aztán felálltam a székről.

A világ hirtelen mozdult meg, én pedig alig bírtam megtartani a karomban lévő testet. Szerencsére, Edward azonnal mellénk ugrott, és megtámasztott.

- Vedd át… - suttogtam. Éreztem, ahogy az öcsém súlya eltűnik a kezemből, és végre mindkét kézzel megtámaszkodhattam a pulton.

- Carlisle! – Edward hangja hangosabb volt, mint kellett volna. Biztos voltam benne, hogy már megint aggódik értem. – Isabella megint szédül… - mondta valószínűleg az apjának. A szemeim csukva voltak, és igyekeztem mélyeket lélegezni. Egy kéz megfogott a könyökömnél fogva, és lenyomott a székre. Éles, bántó fény hasított a szemembe, ahogy valaki felhúzta a szemhéjamat. A nemtetszésem kinyilvánításaként morgolódva próbáltam elhúzni a fejemet.

- Jól van, ezt vedd be! – A számhoz nyomtak valami tablettát. Szétnyitottam az ajkaimat, aztán hagytam, hogy megitassanak egy pár korty vízzel. Pár perc múlva úgy éreztem, jobban vagyok, ezért kinyitottam a szemeimet. A világ forgása tényleg leállt szerencsére, csak még egy kicsit gyengének éreztem magam.

- Isabella? – Edward rémült pillantással rázogatta a kezében kisebbik névrokonát. Olyan szépek voltak együtt… Mély levegőt vettem, és csak aztán szólaltam meg.

- Jól vagyok. Elmúlt.

- Jól van, üldögélj még pár percet… - simított végig az arcomon Carlisle, aztán Edward felé fordult. – Te is érzed? – kérdezte tőle.

- Igen – szimatolt bele a levegőbe Edward, mielőtt válaszolt volna.

- Mit? Mit éreztek? – kérdeztem izgatottan. Tudtam, hogy Carlisle a képességeinek köszönhetően sokkal többet meg tud állapítani illatok és hangok alapján, mint egy átlagos orvos, de nem értettem, mire gondol.

- Befalt egy csomó juharszirupot – tette hozzá Edward.

- Hé, mi van már? – csattantam fel.

- A vérednek sokkal édesebb az illata, mint korábban. Megugrott a vércukorszinted – kezdett bele a magyarázatba Carlisle végre, hogy aztán azonnal abba is hagyja.

- És ez mit jelent? – ráncoltam össze az orromat bosszúsan egy mély szippantás után a levegőből. Én nem éreztem más illatúnak a véremet, de valószínűleg csak azért, mert folyton belélegeztem az illatát, és megszoktam.

- Teleetted magad cukorral, amitől túlságosan megugrott a vércukorszinted. Nem tudom, hogy ez a farkasoknál lehetséges-e egyáltalán… Nem hallottam még olyat, hogy egy farkas beteg lenne… - elmélkedett Carlisle aggodalmasan fürkészve az arcomat.

- Beteg? – szorult össze a gyomrom. – Mi bajom?

- Cukorbetegségre tippelnék, ha ember lennél… De a korábbi vérvizsgálatok nem mutattak ki semmit. Nem értem, még sosem szúrtam el ilyesmit… - rázta a fejét kételkedve. – Leveszek egy kis vért, aztán lefekhetsz pihenni.

- Mi? Nem, nekem iskolába kell mennem. Nem lóghatok folyton, mert gyanút fognak – tiltakoztam azonnal.

- Ha beteg vagy, az nem lógás. A cukorbetegség nem vicc! – Meglepetten pislogtam Carlisle-ra. Még sosem láttam ennyire szigorúnak. Nem értettem az okát… - Hozom a táskámat – sietett ki a konyhából.

- Ez meg mi volt? – tátogtam oda Edwardnak még mindig döbbenten.

- Még sosem volt olyan, hogy ne tudta volna, kinek mi a baja. Aggódik érted, és bosszantja, hogy pont veled kapcsolatban nem jön rá a megoldásra, miközben idegen embereken erőfeszítés nélkül segít – magyarázta Edward a plafon felé emelve a tekintetét, mintha azon át olvasná ki Carlisle fejéből a gondolatokat. – Úgy gondolja, tudnia kéne, hogy mivel gyógyíthatja meg a lányát – nézett vissza rám Edward. Egyszerre kavargott a tekintetében ugyanaz az aggodalom, ami Carlisle-t is ette és a meghatottság.

- Nem kéne aggódnia, tényleg nincsen semmi bajom – pattantam fel a székről, hogy bebizonyítsam. – És unom már, hogy folyton csapoltok. Esküszöm, akkor is kevesebb vért vesztenék, ha innátok – forgattam meg a szemeimet. Nagyot sóhajtottam, mikor Edward szemei összeszűkültek. Nem értette a poént…

- Köszönöm, hogy átvetted – nyújtottam ki a karomat az öcsémért.

- Gondoltam, nem örülnél neki, ha le találna pottyanni – köszörülte meg zavartan a torkát Edward, mikor az öcsém érdeklődve rátalált a gallérja szélére, és némi húzogatás után megpróbálta megenni az anyagot.

- Most már visszaadhatod, mielőtt leeszi rólad a ruhát. Báááááár… - képzeltem el egy pillanatra a bizarr lehetőséget egy vigyor kíséretében. Edward közelebb lépett hozzám, de ahelyett, hogy átadta volna a testvéremet, hozzám hajolt.

- Ha ruha nélkül akarsz látni, csak egy szavadba kerül… - Az ő vigyora sokkal kápráztatóbbra sikerült. Egy másodpercig elkerekedett szemekkel pislogtam rá, aztán hirtelen az öcsém füléhez kaptam, és rászorítottam a tenyerem.

- Ne előtte, az istenért! – szisszentem fel. – És add már ide! – próbáltam meg átvenni tőle az apró testet, de nem hagyta.

- Szó sem lehet róla. Jön egy újabb szédülés, és leejted – rázta hevesen a fejét.

- Inkább valld be, hogy szereted tartogatni – húztam gunyoros mosolyra a számat, de az Edward arcán végigsuhanó fájdalmas érzés rádöbbentett, hogy ez most tényleg nem volt jó poén. – Sajnálom… Én…

- Semmi baj. – Edward visszalépett a fal mellé, mikor Carlisle megjelent a táskájával a kezében. A vérvétel a szokásosan zajlott. Már kezdett tényleg napi rutinná válni, és a vértől való rosszullétem még enyhén sem jött elő.

- Most pedig menj fel pihenni – zárta le a kis kémcsövet Carlisle.

- Kérlek… Hadd menjek iskolába! – néztem rá a lehető legmeghatóbb kiskutyaszemekkel. Nem akartam itthon ücsörögni, hogy a rossz gondolatok újra megszállják a fejemet. Az iskolában nem volt időm és lehetőségem összeomlani, de a szobába zárva mivel terelhetném el a figyelmemet…

- Isabella, ez tényleg nem játék… - sóhajtott fel Carlisle.

- Tudom – bólintottam. – De Edward ott lesz velem, és vigyáz rám. Ha valami baj van, azonnal hoz is haza. Igaz? – pillantottam segélykérően életem párjára.

- Ne nézz rám! Én sem tartom jó ötletnek, hogy elhagyd a házat ilyen állapotban – emelte fel szabad kezét bocsánatkérően.

- Áruló! – nyújtottam ki a nyelvemet felé.

- Isabella velünk jön az iskolába – hangzott fel Alice hangja a konyhaajtóból. – Láttad? – kérdezte Edwardtól, aki elhúzta a száját, de bólintott. – Gyere, menjünk a kocsihoz! Addig Edward felviszi a kicsit Esmének és Rosalie-nak – nyújtotta ki felém Alice a kezét. Gyorsan egy puszit nyomtam a testvérem halántékára, aztán megfogtam Alice-t, és hagytam, hogy maga után húzzon.

- Köszi – suttogtam neki már az előtérben. – Megőrültem volna itthon…

- Nem én irányítom a látomásaimat – vonta meg a vállát. Aggodalmas pillantást vetett az emelet felé. Csak most jutott eszembe, hogy a máglya óta most először látom Alice-t külön Jaspertől.

- Ha itthon szeretnél maradni, miattam nem muszáj… - kezdtem volna, de Alice megrázta a fejét.

- Mint mondtam, nem én irányítom a látomásaimat. Iskolába fogok menni ma – jelentette ki valószínűleg inkább saját magának, mint nekem. Kinyitotta előttem a bejárati ajtót, aztán kiterelt rajta.

Alice bármennyire is nyugodtnak akart látszani az autóút alatt, nem nagyon sikerült neki. A vámpírok általában képesek voltak mozdulatlan szoborként egyhelyben ülni, de Alice körme most idegesen kapargatta a bőrülést, a tekintete pedig ide-oda ugrált az utastér és a kinti táj között.

- Ha nyomot hagysz, mérges leszek… - szólalt meg Edward úgy két perccel az indulás után. Annak köszönhetően, hogy tövig nyomta a gázpedált, már majdnem félúton voltunk.

- Hagyd békén! – figyelmeztettem. Egy kissé megijesztett, hogy nekem kell megvédenem Alice-t. Máskor biztosan visszaszólt volna valami csípőset, de most úgy tűnt, hogy észre sem vette a kis párbeszédünket. Edward valamit még morgolódott magában halkan, de többet nem szólt rá Alice-re.

Gyorsan megérkeztünk az iskolához, de nem bántam. A nyüzsgés, az emberek közelsége legtöbbször idegesített, de most kifejezetten élveztem. Amíg a folyosón várakoztunk a kémia terem előtt – a tanár nem engedett be egyedül minket, mondván, semmi kedve új állást keresni, ha felrobbantaná valamelyikünk az iskolát -, figyeltem a körülöttem lévők beszélgetését. Csak most jöttem rá, hogy eddig nem is igazán tudtam, kikkel járok egy iskolába – sőt, még azt sem, hogy kikkel járok egy órára.

Az előző életemben tisztába voltam a régi iskolám minden pletykájával – hogy ki kivel jár, kit utál, mit csinált a hétvégén -, de most, hiába hallgattam végig, hogy egy Susan Harris nevű lány bele van zúgva valami Trevorba, és hogy Bonnie Evans egy házibulin úgy berúgott, hogy összehányta a szülei drága szőnyegét, valahogy egyáltalán nem hozott izgalomba, amit megtudtam.

- Baj van? – kérdezte Edward a fülemhez hajolva.

- Nem, semmi gond – ráztam meg gyorsan a fejemet. Bosszantott, hogy bármennyire is igyekszem, már nem érdekelnek azok a dolgok, amelyeknek érdekelniük kéne. Még csak tizenhét éves voltam – igaz, közeledett a következő születésnapom -, mégis más voltam, mint a többiek. És nem csak a farkasságom miatt. Megváltoztam, és velem együtt az igényeim is változtak. Nem értettem, hogy a többieket hogy érdekelhetik ilyen apró butaságok, miközben az élet sokkal nagyobb és fontosabb dolgokról szól.

- Sziasztok! – lépett elénk Russel hirtelen. Örültem, a társaságának, és annak is, hogy megzavarta az előző gondolatmenetemet, amiről biztosan tudtam, hogy nem lett volna túl vidám vége.

- Ó, jó, hogy itt vagy! – mosolyodott el végre Alice – túl boldogan. Mindhárman kissé meglepődtünk a lelkes fogadtatástól, de mikor Alice előhúzott egy listát a táskájából, már kezdtem sejteni az öröme tényleges okát. – Készítettem egy zenelistát, de ha van valami kedvenced, akkor szólj, és letöltöm neked. Ez pedig az ételek listája. Amiket a múltkor vettünk, már nem frissek, úgyhogy újból el kell mennünk vásárolni, és most te is velünk jössz! – közölte.

- Uh, igen, erről elfelejtettem szólni nektek – csaptam a homlokomra. – Te meg honnan…? – fordultam Alice felé. – Erről is… tudod, mid volt? – halkítottam le a hangomat.

- Igen. Ezért kellett ma eljönnöm – vonta meg a vállát.

- Szóval, iskola után vásárolni megyünk megint… - borzongott meg Edward. – Készülj fel a szenvedésre – nézett bizalmasan Russelre. – Ha a nők egyszer beszabadulnak egy bevásárló-központba, ég óvjon minket férfiakat – sóhajtott fel színpadiasan.

- Na szép! Mióta vagy ilyen soviniszta? – tettem csípőre a kezemet.

- Ez nem sovinizmus, ez tény – válaszolt Edward helyett Russel fülig érő szájjal.

- Láttál már ilyet? Összefogtak! – karoltam át Alice vállát. - Ez bosszút kíván! – pillantottam rá. Jó volt látni, hogy Edward megpróbál kicsit barátkozni Russellel, és reméltem, hogy Alice-t is még jobban felrázza majd ez a kis nemek közti civakodás. Ezen kívül, ez a viccelődés kicsit segített elhitetni magammal, hogy még mindig ugyanaz vagyok, aki régen voltam – egy felhőtlen életet élő tinédzserlány -, még ha valójában csak pillanatnyi színjátékot is játszottunk.

- Na és, hogyan akartok bosszút állni? – vigyorgott ránk Edward, aztán megkopogtatta a fejét. Összepréselt szájjal gondolkoztam egy percig, aztán elvigyorodtam. A tervem egyszerű volt és mégis nagyszerű!

- Majd mindenki időben megtudja! – kacsintottam Alice-re, mire visszamosolygott. Tudta, hogy azért nem mondok neki semmit még, nehogy Edward kiolvassa a fejéből.

- El az útból fiatalok! – terelt szét minket a kulcsot rázva Mr. Bromwell, hogy az ajtóhoz férjen, aztán félreállva az útból beengedett minket. Alice és én léptünk be először a terembe, a fiúk pedig követtek minket.

- Van okunk tartani tőlük? – hallottam meg Russel halk suttogását. Alice-szel összenevettünk.

59 megjegyzés:

  1. Jujj.de vártam már. Hurrá!!:)))
    Laura

    VálaszTörlés
  2. Szió!

    Érdekesen oldottad meg a szituációt, de nincs is jobb gyógyír a bajra mint a pasink....
    Érdekes elmélet ez a cukorbetegség is.. hmmm de tetszik! Az iskolai csevej szintén érdekesen alakul, mintha mi sem történt volna... olyan édesek!
    Puszi

    VálaszTörlés
  3. Én se voltam még sose 2.! XDXD

    VálaszTörlés
  4. Én is nagyon vártam. Kíváncsi vagyok mi lesz a bosszú, csak nem órákig tartó vásárlás?
    Ugye nem cukorbeteg Isabella? Remélem nem és a doki talál valami mást. (Mondjuk egy babát, méhen kívül..., tudom ez nem nagyon lehetséges, meg ráadásul túl korai lenne 17 évesen)
    Már most várom a következőt

    VálaszTörlés
  5. YAY!!
    Végre friss, már nagyon kellett az idegeimnek :D
    És újabb elméletek... Cukorbetegség... Nem tudom, ez nagyon érdekes, de majd lesem, hogy mi lesz ebből :)
    Alice kezdi kiheverni a máglyás esetet és lassan én is :P Jókat nevettem a viccelődéseken.
    Eddy baba meg olyan kis cuki :D Imádom a kicsi buksiját!
    Na meg a nagy Eddy buksiját is! :P
    Hamar azzal a frissel! Már most tűkön ülök!!
    Pux

    VálaszTörlés
  6. Nagyon jól sikerült már nagyon vártam ezt a fejit!!!
    Sajnáltam Isabellát amiért ennyire vágyik egy gyerekere és nincsen neki. De remélem a vérvételből nem az derül ki hogy cukorbeteg hanem az hogy terhes bár nem tudom hogy lehet e neki.
    Kíváncsi vagyok mi lesz ebből a nagy összefogásból biztos valami jót eszelt ki Isa.
    Edward meg magát marcangolja hogy nem tud mindent megadni Isának pedig ő ish szeretne egy kisbabát ez tény.
    Nagyon várom a fojtatást!!!!!!!
    :D

    VálaszTörlés
  7. Na ezen majd meghaltam:))),,Esküszöm, akkor is kevesebb vért vesztenék, ha innátok,,
    Nagyon tetszett a feji. Sajnálom őket a baba miatt,remélem lesz valami megoldás. Ne kínozd tovább őket! Lécccciiii!
    A vásárlásra meg a bosszúra kíváncsi vagyok. Azért megnézném a fiúkat egy fehérnemű boltban. Főleg Russelt.Biztos zavarban lenne. :))
    Laura

    VálaszTörlés
  8. Szia!
    Nagyon nagyon tetszett a fejezet.Kedvenc gyanús :).Tudtam én,hogy Ed lesz az aki vigasztalni fogja.És milyen ügyesen csinálta.:P É s még palacsintát is csinált neki.A kicsi Edy meg valami csodálatosan álhat a kezében.A cukorbetegség meg szerintem nem az aminek látszik,az édesebb vér egy kis jövevényt rejt.Ed és Isa szülönek születtek ez egyértelmű:)Alig várom,hogy tudódjon már ki.Edy baba meg egy tünemény.:)Annyira szeretem mikor mindenki körberajongja.Jelen esetben Alice és Ed.Hát ez a fiú-lány ellentét kíváncsi vagyok hogy alakul.Szerintem a fiúk rosszul fognak járni,már előre látom ED és Rus fancsali képét:)))!ALIG ALIG ALIG Várom az újat!Orsi

    VálaszTörlés
  9. wáá!7. hsz :D ilyen se volt még :D
    na szóval..
    ..cukorbetegség.ne már!érzem hogy ez nem cukorbetegség.tuti terhes.nem tudom,de soha nem voltam még semmiben ennyire biztos.és hiányzott már egy kis Alice-Isa féle összefogás :D
    jó volt ez a feji :D
    puszi :)

    VálaszTörlés
  10. mégse :(
    csak 9.hsz:(
    nembaj ez is jó :D

    VálaszTörlés
  11. Az eleje nem indult túl jól, de annál jobban folytatódott. Vajon Isabella tényleg cukorbeteg? Mikor derül már ki, hogy mi baja? Nem hiszem el... :) Egyébként szerintem azok az együttlétek "kelletek", nem volt ebben semmi érdekes. Amúgy tetszik a cím is, juharszirup, tényleg nagyon fini, főleg túros palacsintával, nyami. :P Milyen ari a dupla Edward! :D Leeszi róla a ruhát, ez haláli! :D Meg a nők vs. férfiak párbeszéd... :DD

    VálaszTörlés
  12. Szia Spirit!
    Rájöttem egy dologra! Bella mindig akkor van rosszul, mikor Edwarddal együtt van. Szerintem ez már nem véletlen! Első rosszul lét is mikor jött? Amikor a tisztáson "bemelegedtek". Aztán amikor írtad, hogy hetek óta mást sem csinálnak, csak szexelnek. Erre most ez... Villog a vészjelzőm. Szerintem itt valami olyasmiről lesz szó, hogy Bellában a hímivarsejtek játszadoznak, de a farkasságának köszönhetően nem tud teherbe esni. Ez kivált nála kisebb rosszulléteket.
    B) már rég terhes, csak még gonoszkodsz velünk egy sort! De akkor is Edward sejtjei vannak a dologban xD

    Cukorbetegség az biztos, hogy Bellának nem lehet! Ez gyermekkorban alakul ki (9-10 éves körül) vagy idős korban. És az nem egy kis szédüléssel jár, akár össze is eshetsz az első alkalommal! Bella pedig amennyi édességet bevágott és cukorbeteg, akkor már rég az intenzíven ápolnák. Bár oké a farkasok erősebbek, de 16-os cukorszinttel ő sem fogja sokáig húzni.

    Tapasztalatból tudom, mert nekem a barátnőm cukros, és volt olyan, hogy felment neki 15-re és hopp összeesett tesiórán :( Amikor lement akkor INKÁBB volt szédülése, mert nem kapott a szervezete kellő tápanyagot.. De azt egy csokival meg lehetett oldani :)
    Neki is gyermekkorban alakult ki, nem tudni mitől. 8 éves rosszul lett és 2 hétig kórházban volt szegénykém :S

    És a két Edwardra térve, irtó édik lehettek együtt ^^
    Puszi.

    VálaszTörlés
  13. A cukorbetegségről csak annyit, hogy az unokatestvérem 26 éves, és most lett cukorbeteg...

    VálaszTörlés
  14. Oké. Hangosan felröhögtem, amikor megláttam a címet. Meg is magyarázom, hogy miért. Kb egy hete jelent meg az új Reflexion album, és ma sikerült leszedni. A Reflexion nevű együttes énekese Juha, aki úgy néz ki, mintha lány lenne, de nem az, és nagyon szekszuális. :D Szóval nagyba hallgatom Juhát, aztán elolvasom a címet: "Juharszirup". És akkor felröhögtem. :D Oké, ez neked nem olyan vicces, de nekem az. :D
    Amúgy igen, jellemzően az átlag Jasperre gondolt, aztán mégis Edward lett. Tetszett a szex leírása is. Olyan szituációhoz illő volt.
    És tök aranyos volt Edward a kicsi Eddel a kezében, ahogy elképzeltem őket. :D
    Kíváncsi vagyok, mit láthatott Alice. Biztos valami fontosat, különben nem ment volna a suliba. Mármint oké, hogy azt mondta, hogy azért kellett mennie, hogy megszervezze Russell buliját, de szerintem itt valami komolyabb van a háttérben. Vagy csak előjött a szokásos paranoiám. :D
    Azt hittem, hogy Isabella csak a magyarra jár együtt Edwardékkal. Az iskolába járó ismeretlen emberek nevéről meg ösztönösen a HP jutott eszembe. ÉS Trevor ugye Neville békája, és ezért reflexből egy békát képzeltem el. :D
    Jó volt a vége is. Olyan kis vidám.
    És továbbra is tartom magam az Isabella nem terhes-elméletemhez. :D
    Tetszett a fejezet. :)
    Amúgy mostanában egy másmilyen féle vámpíros sztorit olvasok folyton, és néha fura gyorsan váltogatni a vámpírvilágokat. :D

    VálaszTörlés
  15. Hát ez olyan ari volt, hogy szóhoz sem jutok! Na jó, ez túlzás én mindig dumálok, szóval mindig van mit mondanom! :D Edy baba meg Edward olyan cukik lehettek együtt! Most éreztem talán először azt, hogy tényleg apuka tudna lenni! Idáig nem igazán ment ennek az elképzelése! Olyan furi! :) Tényleg lehet cukros! Erre nem is gondoltam! Ám előfordul, hogy aki nem cukros terhesség esetén még is az lesz! Hoppá ki tudja! :D Meg a vére illata is megváltozott! Tudom a cukor miatt, de máskor is evett egy csomót és kétlem, hogy annak a fele nem édesség! Ezek szerint ha sok foghagymát termel be akkor a vére foghagyma szagú lesz? (Kétlem) Szóval próbálok nem reálisan gondolkodni, hanem a csodában reménykedek!

    Most már visszaadhatod, mielőtt leeszi rólad a ruhát. Báááááár…

    Oh, ez annyira... inkább nem mondom ki, mert a végén itt rosszat gondoltok rólam! Vagy már így is úgy is mindegy? :D
    Carlisle milyen féltő lett! Vagy is mindig az volt csak most jobban kijön belőle az apa tigris! :D (aranyos)
    Shopping! Shopping! Shopping! Na kíváncsi vagyok, hogyan fogják a srácokat kikészíteni! Biztos jó lesz! :D Ilyen poénokban én is benne lennék, tök mindegy milyen vagy mennyi bajom van! :D

    Imádom az ilyen fejezeteket! Köszi, ez már nagyon hiányzott! További szép estét! Nekem már az lesz! :D

    Cup Cup Szupcsi

    VálaszTörlés
  16. Szia Spirit!

    Én is nagyon vártam már az új fejit:-)
    Nagyon tetszett a Isa megvígasztalódása, az, hogy a babát azzal feledteti aki miatt lemond és tényleg nagyon odaillő volt.

    A cukorbetegség?... hát nem tudom, nekem nem reális, és én halottam olyanról is, akinek akkor derül ki amikor babát várt, mert változik a teste az immunrendszere legyengül, és az is előhozhatja. Én még reménykedek egy babában, meg mostanáben elég sok esély volt rá....-)

    És végre Russel...és Alice. Isának már csak ezért is suliba kellett mennie, Mert hát itt a buli, és ez jót tesz majd Alicenek is. Jól kitaláltad, hogy összehozd a kettőt.
    És örültem a sok kis vicces gegnek és beszólásnak, most nagyon szellemes kedvedben voltál:-)

    Ami érdekes volt még számomra, Isa elmélkedése a végén. A felnőtté válásról, arról, hogy idővel ahogy növünk, hogy rendeződik át a súlypont az életünkben. És ez fontos és tényleg így van.
    Ezért imádom az írásaidat, én sajnos még ettől elég messze vagyok...

    AZT hiszem az elmúlt fejikből ez tetszett a legjobban mostanában. És várom a megtorlást:-)

    Charlotte90

    VálaszTörlés
  17. Kedves Szupcsi!
    Mivel az emberi szervezet úgy működik, hogy minden hasznos tápanyag bekerül az érrendszerbe, miután megemésztődött az étel, ezért ha foghagymát eszel, akkor a véred is foghagyma szagú lesz. Ezért esznek sok foghagymát azok, akik félnek, hogy a vámpírok vacsija lesznek.

    VálaszTörlés
  18. Úgy értem, fokhagymát, csak a helyesírás-ellenőrző nem húzta alá, nekem meg már késő van, hogy ilyenek feltűnjenek. :D

    VálaszTörlés
  19. Nagyon tetszett ez a fejezet is:DDDD
    kíváncsi vok h mi lesz a bosszú a fiúk ellen:)))Bella vajon mit talált ki? biztos vmi jót annyira kíváncsi vok már rá,biztos valahogy megszívatják a fiúkatXD
    am szerintem is Bella tuti terhes csak az ultrahangon vmiért nem látszodott,talán pont olyan mint Renesmeenél? kíváncsi leszek rá nagyon:))
    A dupla Edyt én is elképzeltem és nagyon cukik lehettek:)) főleg ha jól emlékszem h Edward most fogta meg először Edyt,lehet tényleg nem is akarta elengedn,lehet benne is fellázadt azt apai ösztön:)és igen én is észrevettem h Bella meg Edward amikor szexelnek azután van Bella mindig rosszul,el felettébb gyanús nekemXD
    Végigolvastam a fejezetet és nem tudtam elhinni h csak ennyi...áhh!!még akarokXD
    várom a következő fejezetet:DD
    puszi Gina

    VálaszTörlés
  20. Szia!
    Érdekes elmélet volt a cukorbetegség. Nagyon kreatív vagy!
    Imádtam az egészet, úgy ahogy van. Még mindig bízom benne, hogy Isabellának is megadatik egyszer a teljes, felhőtlen boldogság. Olyan aranyosak együtt.
    Szuper lett megint, gratulálok!
    Puszi: Join

    VálaszTörlés
  21. Szióka!

    Nagyon jó lett a fejezet.
    Hát, igen. Nincs jobb gyógyír a lelki válságra, mint egy jó kis gyógyító szex! :)
    Szegény Carlisle, biztos nagyon kiborító lehet neki, hogy nem tudja megállapítani Isa-nak mi lehet a baja. És már jó lenne, ha nem húznád el ennyire, hogy most terhes-e, vagy sem! Mert még mindig nem lehet biztos az ember lánya, hogy mi van.
    Ja, és múltkor olvastam egy hozzászólást, amitől én is kíváncsi lettem: mi történik a jegygyűrűvel, ha Isa farkassá változik?

    Nagyon várom a következő frisst!

    Pusszancs!

    VálaszTörlés
  22. Hú, hát ez már jól jött. Már majdnem jelentkezett néhány elvonási tünet. Azt hiszem kijelenthetem - Edward szavaival élve -, hogy olyan vagy nekünk, mint a drog. :D
    Szóval, ami a fejezetet illeti, nekem nagyon tetszett. Nagyon sajnálom szegény Isabellát és szegény Edwardot, és ha ennyi szenvedés és szomorúság után nem lesz gyerekük, hát...
    Cukorbeteg lenne Isa? Hát ez elég érdekesen hangzik. Remélem, csak a juharszirup tette.
    És a pletykákból hallott neveken is sokat nevettem. Lehet, hogy véletlen, és csak én vagyok hülye, de az egyikük neve nagyon tetszett. Bonnie Evans. Evans, mint Lily a HP-ből, és Bonnie pedig, ha jól emlékszem a Ginny-t alakító színésznő neve. :) A Trevor pedig magáért beszél. :D
    Ja, és az is nagyon tetszett, amikor Edward kiolvasta Carlisle fejéből, hogy szomorú és mérges, hogy nem tudja meggyógyítani a LÁNYÁT. És Edward meghatódott. Bevallom, én is. :)

    VálaszTörlés
  23. Sziasztok, szia Spirit! :)
    Lenne egy kérdésem... lehet, hogy teljesen hülyeséget kérdezek, vagy már beszéltetek róla... :)
    Szóval...
    Mikor Isa először átváltozott, ugyebár fehér bundája volt. Néhány részben azóta (úgy emlékszem) hogy vörösesbarnás bundát írtál róla. Lehet (sőt valószínű), hogy csak én vagyok ilyen bamba, de azért érdekelne a dolog. :)

    VálaszTörlés
  24. Nah hát ez nagyon aranyos volt!!!
    Meg az, hogy Isa cukorbeteg? Csak nem? Na hát ez álmomban sem jutott volna eszembe!!!
    A kedvenc mondatom ez volt:
    "Ha ruha nélkül akarsz látni, csak egy szavadba kerül..."
    És mi az, hogy Edward is szereti tartogatni...
    Most ügyesen beindítottad a fantáziánkat...
    Azon még el sem gondolkodtam, hogy esetleg Edward is szeretne gyereket!
    B.J.

    VálaszTörlés
  25. Nagyon jó lett alig várom a kövit:) Alice és Isabella, alig várom mit tervelnek ki a fiuk ellen!!!!:)
    Puxy: Kacey

    VálaszTörlés
  26. Ahhha! szóval vércukor... Nem is gondolkodtam ilyen "hétköznapi" dologban, főleg talán azért, mert azért nem voltam és vagyok benne biztos, hogy ez farkasokná lehetséges.
    Nah, de hát a legédesebb rész megint "Edy babás" XD volt... Tök jó, mert a nagyobbik Edward éppúgy odavan a piciért, mint Esme és a többiek, csak mert ő keeeemény féééérfi:D, nem mutatja ki...:D Imádom!
    Mégmégmégmég!:D

    Másik Zsani

    VálaszTörlés
  27. Hát ez...ez...hát egyszerűen szóhoz sem jutok annyira Nagggggyon jó volt!!Végre Isa és Edward kettesben voltak!:)azok szeretjük:) Nagyon jó fejezetet ütöttél össze ismét és gratula hozzá!!
    Pusziii

    VálaszTörlés
  28. Végrevégrevégre!
    Nagyon jó volt ez a fejezet is mindt mindíg! És megnéztem az oldaladat és az is nagyon tetszik! Nagyon szipi-szupi:)
    Am lenne 2 kérdésem: Mennyi a hsz. határ? Mikor jön a Maria/Alice/Jasper novella 3. része?
    Egybk. imádom azeket az Edwardos részeket!! És nekem az tetszett a legjobban amikor "Edy baba" Edward ingét rágcsálta x)
    Csakígytovább!
    Pussz, Maya

    VálaszTörlés
  29. Szia !
    nagyon vártam már! De megérte várakozni! és hát igen... Kivánsi vagyok a bosszú részre:) Mikor jön friss (bocsi telhetetlen vagyok ha történetekről van szó :D)

    VálaszTörlés
  30. Jujj, már annyira várom, hogy mi fog ebből az egészből (Isabella állapota) kisülni. És ez a bosszú a végére :D Hát fantasztikus volt ez is, mint a többi! Izgatottan várom a köv. fejezetet is!

    VálaszTörlés
  31. sziaa!
    már nagyonnagyon vártam ezt a részt!!
    és a vártnál sokkal jobban tetszett.(:
    kiváncsi vagyok vajon Carlisle milyen betegséget talál Isanál. én még nagyon bízom a babában.(:
    persze az is nagyon érdekel h mit forgatnak a lányok a fejükben..:D
    remélem hamar hozod a következő fejit!
    puszi,Kinga

    VálaszTörlés
  32. Szia!

    Csak ámulok, és bámulok egyfolytában, hogy soha nem tudom kisakkozni mi lesz a következő fejezetben! Tetszik, hogy Russel feloldódni látszik, és Edward is nyitni próbál. Alice-t már ki kellett mozdítani, és ezt szerintem klasszul oldottad meg. :) Egy kis vásárlás, és ez ember (vámpír) szíve örül :D Én örülök, hogy kicsi Ed is többet szerepel mostanság :) Egyébként, amit írtál, hogy majd Isa viszi a hátán... abba még nem gondolt bele, hogy kicsi Ed is gén hordozó??
    Egyébként meg van olyan, hogy terhességi cukorbetegség :)Szülésznőnek tanulok, szóval figyelem a jeleket, hátha rájövök valamire ;)

    Puszi, Suomi

    VálaszTörlés
  33. Hali!
    Itt vtam, olvastam, majd hét elején tok írni vszeg.
    De addig is: cukorbetegség?
    És Russel annyira édes volt a végén!
    Pusz

    VálaszTörlés
  34. Nagyon jó fejezet volt..és végre együtt voltak Edwarddal egy kicsit.Kíváncsi vagyok, hogy mit látott még Alice...
    Russel a végén nagyon cuki volt...sztm a többi Cullen is megkedveli majd, mondjuk Rose tut ki lesz akadva, pont mint amikor Bella bekerült a családba, de majd túl "éli"...
    most csak ennyi telt tőlem...sajnálom
    puszi Aly(L)

    VálaszTörlés
  35. Nagyon jó fejezet lett és köszönöm a segítséget is :) nagyon tetszett a vége :nemek harca :D és egy farkas lehet cukorbeteg? na majd meglátjuk mi sül ki belőle :)ALice hogy örült már hogy elmennek vásárolni :)örültem hogy Edward és Russel kezd feloldódni és beszélgetnek, hogy összefogtak a lányok ellen :D ez a beszólás Russeltől hát ez haláli volt :) nagyon kiváncsi vagyok mi lesz az a nagy terv :) én Isanál még bízok benne hogy kisbabájuk lesz :)
    sok puszi :Niki

    VálaszTörlés
  36. Szia Lelkem:)

    Igen, igen szenilis vagyok, mint állat.:D Pedig olyan diplomatikusan elhatároztam, hogy én csütörtökön írni fogok neked hsz-t:$

    Nem baj, ami késik nem múlik. ÉS nincs akkora szerencséd, hogy én elmúljak:P Najo gyenge poén volt, reggel van de még mindig irtó álmos vagyok, kérlek bocsásd meg ezt nekem.:D

    NA szóval a fejezet:D
    Az eleje...öhm... hát ezt is olyan egyedien oldottad meg:D Egy ilyen kiborulás után tuti, hogy én nem szexxel jönnék, hanem tovább szenvedtetném a szereplőimet:D Hát én már csak ilyen hülye vagyok::D DE nagyon jó, és bátor megoldás volt:D

    Aztán a babaaaaaa.... írásos elismerés, hogy beleraktad. HA fel akarod dobni a napom, csak rakd bele egy pár mondat erejéig:D Olyan cukor falat:D Am ezzel a "ott van az ő finom bébipapija, de az enyémet akarja bekebelezni" dolog nagyon jellemző a kicsikre akármilyen picurkák is legyenek:D Nővérem tányérjából is mindig kinézi a finomat az unokahúgom.:D Szóval ez igazi, és nagyon hiteles babás gesztus volt.:D

    Aztán a cukorbetegség gyanú. Hát az biztos, hogy túl egyszerű lenne, ha a cukorbetegség lenne a baj. DE a terhesség dolog is túlságosan "egyszerű megoldás" . Bár nem először fordult elő, hogy az olvasóid túlbonyolítoták azt, amit te(ti) nagyon egyszerűen és frappánsan lebonyolítottatok.:D

    Szóval ez a cukros dolog, biztosan megalapoz vmi, komoly orvosi megoldást- ami nem feltétlenül kell a várható terhességnek lenni.:D

    Aztán a közepe.:D Egy kérdésem lenne, am lehet h elkerülte vmi a figyelmemet- barátnőm kérdezte tőlem, és gondoltam inkább ide is beírom- szóval:D
    Alice azt mondta, hogy látta, hogy Isabella megy iskolába...de Alice nem látja a farkasokat, nem? Most vagy eltűnt a jövője, vagy arra következtetett, hogy nemtom mire... elvesztettem a fonalat.:D Szal én még az eltűnt mindenki jövője, mert Isabella ott volt megoldást tudnám megsaccolni:D

    Russel meg:D egyre jobban bontakozik ki a jelleme.:) Jó lesz ez:)

    Drágaságom várom az új fejezetet, és sok- sok puszit küldök mindkettőtöknek.:)

    Sziasztok:)
    Puszi, Truska

    Ui:. Mi történt emberek? Mi az, hogy ilyen kevés hsz van már négy nap után is? Jó lehet, hogy én feledékeny vagyok, de hahóóó, tessék véleményt írni! Nem a hsz határ miatt( jó az is egy fontos szempont) hanem azért mert megérdemli! Hahóóó ébresztő!

    VálaszTörlés
  37. Meglepi? Milyen meglepi? Csak arra tudok gondolni, hogy valamelyik fejezet a másik szemszögéből leírva. Csak nem tudom melyik fejezet. Vagy egy Benji-Lupe jelenet. Vagy holnap megtudjuk. :D

    VálaszTörlés
  38. Én örülnék egy Nate pillanatképnek, mert róla még nem kaptunk semmit. Josh-ról meg Benjiről igen. Szemétség, Nate rajongók is vannak!
    De azért remélem farkasos lesz! :P :D

    VálaszTörlés
  39. Esetleg egy Rose-Emmett novella?:D

    VálaszTörlés
  40. Nekem is egyből az ugrott be,hogy talán az egyik feji Ed szemszögéből. :)
    Vagy nem lehet h végre kiderül mi a baja Isanak?:)Az is már nagyon régóta érdekel mindenkit.
    NAGYON kíváncsivá tettél.
    Üdv
    Laura

    VálaszTörlés
  41. Szia Lelkem:)

    Na szóval, nekem is vannak ötleteim.:P ( több is van egyszerre, szal mindet felsorolom.:D)

    1. Megírtad az Alice- Jasper- Maria novella harmadik részét.:D Bár ez lehet h nem lenne akkora meglepetés.:D

    2. Megírod, azt a bizonyos Rose- Emmett novellát:) Végülis erre is kaptál már az elmúlt hónapokban utalást, hogy hol van már:D És el tudom képzelni, hogy azért pörögtél fel annyira, mert eddig nem volt ötleted, de most lesz.:D És megszállt az ihlet.:D

    3. Sztem a farkasfalka, már egy jó ideje "igényli" tőled,azt a Nate szemszögű novellát.:D

    4. Szandinak egyszer ígértél valamit, ha megszerzi a diplomaaláírását.( vagy lehet, hogy az volt a kompromisszum, hogy ha átmegy mind a négy zh-n. húú most hirtelen nem tom melyik.:):D Nem mondom ki "hangosan":D De azt hiszem mindketten tudjátok mire gondolok.:D Szóval, mivel Szandi azt már Decemberben megszerezte, annak is itt van az ideje.:D

    5. Csak simán egy Edward szemszöget írsz, ami több infot tartalmaz, mintha Isabella szemszögén át látnánk a dolgokat.:D

    Na hát ennyi ötletem lenne.:D Hajrá kislány.:P
    Puszi, Truska

    ui.: Am az Avatarról pont lecsúsztam... szerdáig adják, és ma nem tudok moziba menni, sajnos:( Azért köszi a tippet.:) Tanulság: Ne az uccsó vetítési héten találjam ki, hogy meg akarom nézni.:P

    VálaszTörlés
  42. Nekem egyből az ugrott be, hogy megvan, mikor adják ki a könyved.Én ezt már nagyon régóta várom, és ok lenne arra is, miért vagy olyan izgatott. :) Mondd, hogy ez a helyes megfejtés! :D:D

    VálaszTörlés
  43. Szánom bűnömet, már nagyon régen írtam kommentet, de eléggé mozgalmasak a heteim.
    (Komolyan ki találta el, hogy érettségizni kell?!)
    Biztos vagyok benne, hogy nem cukorbeteg. Hiszen a farkasok gyógyulékonyak. Van ilyen szó?
    Szóval, valami más lehet a háttérben. Csak nem a baba?
    A meglepetés.. hmm... nem tudom mi lehet az.
    Valami amit már mindenki nagyon vár...
    Ugye tudod Spirit, hogy mi minden egyes irományodat lélegzetvisszafojtva várjuk?
    Bármi is legyen, csak jó lehet.

    Pussz
    Gitka

    VálaszTörlés
  44. Na ez jó volt:D mint a többi szegény Isabella nem lehet gyereke és még rossz anyának is tartja magát.írjunk minnél több kommentet hogy jöjjön hamar a következő fejezet!!! Vároooom!!!!

    VálaszTörlés
  45. jajjj a vége jó volt:DDD nemek harca:DDDDDDDhihhi

    VálaszTörlés
  46. Szia Spirit! Nem tudnál valamelyik fejezetbe olyasmit írni hogy Isabella tesi órán van és valahogyan megmutatkozik az ereje? Olyan izgi lenne! Előre is köszi:Sári

    VálaszTörlés
  47. Annyira jó volt.. Megint. :D Még mindig szegény Isa. :( Egyre kíváncsibb vagyok arra, hogy miért szédül. :O :D A végén meg a poénkodós rész. :D Nagyon tetszett. :) És végre beértem a többieket. :D Most én is izgulhatok, hogy mi lesz a következő fejezetben. :D És végre mondhatom azt is, hogy mennyira várom már. :D Azt hiszem most már lesz elég időm, és elkezdem olvasni az alblogodat is. :D Annyira várom a következő fejezetet (tudom, hogy már mondtam, de hát na. :D). Jó, látom, semmi értelmeset nem tudok már összehozni, úgyhogy megyek is. :) Ja, és jobbulást Isának. :D
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés
  48. Szia!Most hogy elolvastam elejétől a végéig,hátulról előre,középről a vége felé és minden egyéb lehetséges módon átrágtam magam a történeteden,hát több dolog történt velem.Túléltem egy bőgőrohamot,egy 10 perces érzelmikitörést,egy szorító érzést ami azt jelezte hogy vége van(eddig).Amint rátaláltam az oldalra kb három nappal ezelőtt,és elkezdem olvasni a történetet kábulatba estem és megszállottan olvastam egyfojtában.Így a hétvégén javarészt olvasásból állt,és nem tanulásból ahogy azt kellett volna,így a hetet úgy kezdtem hogy nem tudtam semmiből se semmit,DE megérte.Remélem,szívből remélem hogy nem sokára tdod folytatni mert úgy bezsongtam hogy már semmi másra se tudok gondolni,csak arra hogy ,mikor lesz folytatás.Lehet hogy én i farkas vagyok,és bevésődtem a történetedbe?Szerinted lehetséges????:D:Dén csak annyit tudok hogy mihamarabbi folytatásra van szükségem ha nem akarok ennél is őrültebb lenni.Kell valami a mi lenyugtat.Azt hiszem közöltem veled amit szerettem volna,az egészből igazából azt akartam kihozni hogy nagyon nagyon tetszet a történet és csak így tovább!!!!
    Ui:szivesen küldeném úgy a kommentemet hogy megjelenjen a nevem,de nem értek az ilyesmihez úgyhogy inkább hagyom,és ide írom becses nevem mely:Adrika:)

    VálaszTörlés
  49. Kedves Spirit!
    Elég kicsapongóak lettek Isabella érzései ebben a fejezetben - gondolom nem véletlenül. Kissé túlzás volt talán ahogy leteperte Edwardot, aki persze kegyetlenül tiltakozott :P Talán inkább fordítva kellet volna lennie a két szeretkezésnek, mert szerintem fura, hogy először vágyik a vadra, pont akkor, amikor annyira sebezhető. Amikor az ember lánya inkább menedéket keres a párjában és csak bújna, akkor Isabella "megerőszakolja" Edwardot. Majd újabb váltás: Isa vmi lágyabbra vágyik. Nos, ez nkm tényleg nehezen felfogható, de lehet, hogy pont ez benne a pláne. Szeretnék ilyenkor a fejedbe látni, de komolyan. Biztos vagyok benne, hogy személyes élményeket, fantáziálgatásokat is beleírsz a történetbe, és arra még kíváncsibb lennék, hogy néha mi a célod velük.
    Abban már régóta biztosak lehetünk, hogy Isával valami nagyon nincs rendben. De kétlem, hogy cukorbeteg lenne. Egy farkas nem lehet beteg. Az képtelenség. Vagy nagyon jó indokod kell, hogy legyen rá. Meg ez az álterhesség is elég kamu dumának tűnik nekem. Majd meglátjuk. Orvosi szakkönyvet még nem álltam neki fellapozni, annyira azért nem vagyok buzgómócsing, de már érdekelne, hogy mégis mivel magyarázhatók a rosszullétek, hangulatingadozások, kitörések. A terhesség tűnik a legvalószínűbbnek akkor is. Érdekel már nagyon, de ha kiderül, akkor nem lesz olyan izgi. Vagy lehet, hogy még izgibb lesz? Hú... inkább derüljön ki. Lécciiiii :D
    Egyébként mi van az esküvői előkészületekkel? Alice biztosan nem feledkezett meg róla. Van egy olyan tippem, hogy az a Russel féle parti lesz majd az esküvő. Az biztosan nagyot ütne :D ÉS még mindig tartom az ötletemet, hogy az esküvő azért lesz hamarosan, mert Isabella esetleg terhes és Edward szeretné "törvényessé" tenni a dolgokat. Lehet, hogy nem így lesz, de gondoltam elmondom.
    Egyelőre nincs is más mondanivalóm, tetszett a fejezet és kíváncsian várom a folytatást!

    VálaszTörlés
  50. Szia, Spirit!

    Végre, összeszedtem magam, és írok néhány sort. Még a kezdetekkor olvastalak, aztán, valahol lemaradtam, de - jobb később, mint soha - pénteken bepótoltam a lemaradást. Csak, hát, 3.30-kor végeztem hajnalban, és akkor már semmi agyam nem volt hsz-t írni.
    De a lényeg, hogy nagyon örülök, hogy visszataláltam Hozzád, már tudom, miért is olvastalak régebben.
    Még mindig nagyon tetszik a sztori, és a fordulatok.
    Vannak kedvenc szereplőim is, mint pl. Russel és Josh :) - csak drukkolni tudok, hogy mindkettejüknek jól alakuljon a sorsa. Meg, persze, a többieké is.
    Jó látni, hogy Isa és Edward között jól alakulnak a dolgok, de Isabella "betegsége" azért aggaszt. Nekem erre vonatkozóan már semmilyen tippem nincs.
    Nate-et kicsit féltem, remélem, nem szeretett bele nagyon Isába, rossz lenne őt csalódottnak "látni".

    Hirtelen ennyi.
    További jó munkát kívánok, és várom a folytatást!

    Chi

    VálaszTörlés
  51. Szia Spirit!

    Ezek a rosszullétek szerintem sem diabetesre utalnak! Sokkal inkább terhességre! :)
    Talán ez a szenvedélyes éjszaka nem maradt eredmény nélkül...Tegyük fel pl. hogy az elmult időszakban átélt tünetek a termékenységi időszakot jelezték! A legtöbb nő nagyon is megérzi a peteérést, hisz a szervezet "figyelmeztet" minket! Van akinél elég kellemetlen tüneteket produkál...Az állatok főleg, hiszen náluk ezek ritkább időközönként fordulnak elő és a fajfenntartás hajtja őket...:) Ez kombinálva a farkaslányunknál egy időzített együttlét után egyértelmű "eredményt" jelent...

    Nos, nagyon kíváncsi vagyok! :)

    Puszi: Gabriella

    VálaszTörlés
  52. jöjjön az új fejezet de gyorsan!

    VálaszTörlés
  53. Tyű!
    Ez isteni volt.
    Imádom, mikor ennyire szépen le tudja írni valaki az ágyjeleneteket. Gratulálok!^^

    Ami a végén tetszett, az az volt, hogy Edward inkább nyílt volt, mint elzárkózott, hideg és érinthetetlen Russel felé. Nekem ez a könyvben sem tetszett túlzottan.. Mármint, hogy a vámpírok elérhetetlenek a normális emberek számára. Na mindegy, szóval a végén a kis szópárbaj aranyos volt nagyon.^^

    puszi : Lynn

    VálaszTörlés
  54. cukorbetegsééééég? egy szinte sebezhetetlen farkasnak?! ugyan-ugyan:D legalábbis remélem nem :D én nem tudnám elképzelni.akkor már inkább terhesség.mondjuk elvileg mind2 egyformán lehetetlen. na nemtudom :D majd kiderül :D
    puszii Nikcsii

    VálaszTörlés
  55. sziasztok
    nagyon jó az új feji alig vártam hogy olvashassam :D hát még én most is nyagyon bizok benne hogy Isa nem beteg hanem babát vár:P
    tudom h még nyitott ez a kérdés,mert ugye rád biztuk a döntést és remélem lesz baba:P
    nagyon várom a következő fejezetet ,siess lécci
    és írjatok sok komit:P
    sziasztok
    puszi Rita

    VálaszTörlés
  56. nem úgy volt h tegnap lesz új??

    VálaszTörlés
  57. éénis úgy tudtam azért jöttem most ide tök vidáman de most egy kicsit lelombozódtam :(

    VálaszTörlés
  58. Evee azt írta, hogy furcsa, hogy először van a vad, és csak aztán az érzelmesebb, és az úgy beleillene abba amit Gabriella írt, és most már én is egyre inkább gyanakszom terhességre. Mert végülis sokan csak úgy elkönyvelték, hogy akkor most nincs baba, és ez mekkora fordulat lenne már. :D Már nagyon várom. :D Azt hittem tegnap lesz új, és még nincs, úgyhogy most már nagyon-nagyon izgulok, hogy mi lesz. :D
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés
  59. Sziasztok!

    Nem tudom olvassa-e ezt még valaki, mivel már van frissebb fejezet, de én meg lemaradtam az olvasásban. Szóval ez a fejezet is megválaszolt egy nagy kérdést, Isa szédülését. Nos egy kettes típusú cukorbetegség kezdeti stádiumát, nos Spirithez méltóan ennek az orvosi megközelítése és leírása is nagyon korrekt volt! Gondolom utána is olvastál, vagy kiegészítetted, pontosítottad eddigi ismereteidet.

    Alice beindulása is időszerű volt a buli miatt, de az aggodalmának ábrázolása is aranyos volt az emelet felé pillantgatásával.

    Minden elismerésem ehez a fejezethez is!

    Csóközön!

    VálaszTörlés